Augusztus 1-én és 2-án, mint minden hónap első hétvégéjén Kassán a múlt iránt érdeklődők barangolnak a Városi Tájékoztató Központ (MiC) rendezésében. Ez alkalommal a Mészáros utcán fogjuk végigjárni és megtekintjük annak nevezetességeit egy röpke óra keretében.
Ez az utca a Fő utcával párhuzamos. Hossza változott, északi részével megrövidült, most ott parkoló áll a helyén (a múzeum épülete mögött). A 19. sz. közepéig hossza 490 m, jelenleg 748 m. Ahogy neve elárulja, itt a 13. században mészárosok laktak ezért hívták eleinte Platea Carnificumnak, ill. laniorumnak, később Fleischhacker Gassenak, tehát Mészáros utcának. 1951-ben Jakov Mihalilovics Szverdlovról (1885-1919) nevezték el. A bolsevik forradalom második legfontosabb embere volt Lenin után. Róla a legújabb kutatások kiderítették, nem volt köze a cári család lemészárlásához. Ha nem hunyt volna el fiatalon, nyilvánvalóan Sztálin végeztette volna ki. 1990-ben kapta vissza régi nevét.
Végigsétálunk ezen az utcán. Megnézzük a házat, melyet Oelschläger Őry Lajos (1896-1984) kassai építész tervezett. Őt és családját 1945-ben kiebrudalták szülővárosából. Családi becslés szerint, 20 millió svájci frank értékű vagyon koboztak el tőle. Jelzés értékű, hogy a kassai Cseh Főkonzulátus családi villájukban működött. Miskolcon élt, de már nem kapott olyan nagyszabású megbízatásokat, mint korábban. Hamvai Miskolcon várják, hogy családi kriptájában pihenjenek.
Azt mondhatjuk, ha 1920 után nem épített volna Kassán számos középületet, akkor egy kivételtől eltekintve – ezt is ebben az utcában láthatjuk, mármint Pásztor Péter, Makovecz-tanítvány, Ladislav Friedmann és Rastislav Rozman organikus épületét -, akkor a jövő századokban rengeteg pénzt majd meg lehet spórolni. Kassán ugyanis nem kell majd semmit sem helyreállítani, hanem nyugodtan lebontható lesz minden – az említett kivételeket leszámítva -, amit itt emeltek az első világháború után.
Sétánkat az egykori református templommal kezdjük, mert ott nemsokára mise lesz. 1651-55 között épült az erdélyi fejedelmek pénzéből is. Háromszor vették el tőlük. Utoljára II. Rákóczi Ferenc adta vissza. De az Orsolya-apácáké lett. Egyik ablakát elrejtették, mert azt a magyar címer díszítette.
A domonkos rendházzal szemben ma virágkereskedés üzemel, de ott működött az egykori Maxim bár, ahová az első magyar pornóregény, az Orgia rt. (1936) írója, Zichy Tivadar (1908-1984) playboy és autóversenyző járt barátaival zülleni. Felidézzük egyik könyvében leírt jelenetet, amely során a kocsmatöltelékek rántottadobáló versenyben gyönyörködtek. A szemben álló domonkos kolostor szerzetesei bizonyára nagyon örülhettek az éjszakai ricsajnak, dorbézolásnak. Önkezével vetett véget életének.
A domonkosok voltak megbízva az inkvizícióval, amire egy latin szójáték is utal. Ezt a kassai rendházon elhelyezett címerük is jelzi: egy fáklyát tartó kutya látható rajta: dominicanes – Domini canes (domonkosok – Isten kutyái). Az inkvizícióval kapcsolatos feljegyzéseket a kassai dömések is őrizték. Fehér Mátyás Jenő (1913-1978) bukkant nyomára egy kötetnek a háború végén, a Syngrapha Dominicana-nak [Domonkos gyűjtemény], melyet a miszlókai parókián talált meg. Ezt 1227-ben kezdték vezetni. 1556-ban helyezték el a kassai városházán, ahol 1690-ben Hoffman Tamás domonkos szerzetes megtalálta, egy részét rövidítve ő maga foglalta össze. A Liber Inquisitorumot [Az inkvizíció könyve] is. Ez került akkor Fehér kezébe. A háború után távoznia kellett Kassáról. Hiányos jegyzetei alapján volt kénytelen megírni kötetét, mely A középkori magyar inkvizíció (Buenos Aires, 1967) címen jelent meg. Zömmel pergyűjteményt olvashatunk, melyből kiderül, milyen praktikákat, szokásokat alkalmaztak az ún. pogány papok ünnepeik, szertartásaik, gyógyításaik alkalmával. Schramm Ferenc, a magyarországi boszorkányperek kutatója, eleinte elismerőleg nyilatkozott e munkáról: „Nyolcvanhárom per anyaga elegendő az egész ősmagyar hitvilág rekonstruálására, … sok fehér foltot eltüntetve meghatározhatja a kutatás további irányát, de akár forradalmasíthatja is a tudomány eddigi álláspontját…. Ezért igen nagy jelentőségűnek kell a gyűjteményt mondanunk…” Vitatják hitelességét. Az eredeti feljegyzés eltűnt.
Ebben az utcában található Márai Sándor Emlékszobája, akiről és a házról is sok minden elmondható. A szemközti sarokházban egykor sörfőzde működött, ahol a 17. sz.-ban Márai Bertalan főzte a sert. Az író szerint, ennek az italnak a fogyasztása tette a németeket ideiglenesen képtelenné, hogy világuralomra jussanak. Természetesen szobránál is megállunk és idézünk műveiből.
Az utca felső végén található kaszárnyákról is szó esik majd, melyek egyikében Szlovákia Alkotmánybírósága székel, mely egyre inkább azáltal válik hírhedté, hogy egyes jogi kérdéseket nem tud eldönteni. Ha a jogászok sem képesek dönteni, akkor mi várható a közönséges halandótól?
A másik kaszárnya most a Kassai Műszaki Egyetem épülete, ahol első munkahelyem volt. Az utca felső végében lakott Jakoby Gyula (1903-1985) élete utolsó évtizedeiben. Vele kapcsolatosan is elhangzik néhány történet, melyek hitelesek, hiszen ő mesélte nekem őket. De nem kívánom elárulni előre, mert akkor ki jönne augusztus 1-én, 16 órakor barangolni a Mészáros utcán?
A hagyományos helyen találkozunk az Állami Tudományos Könyvtár (Fő u. 10) előtt. Szeretettel várok mindenkit a sétára, mely érinti a magyar őstörténet, a beneši dekrétumokat, festőnket, írónkat, építészünket: a kassai polgárokat.
A séta útvonaláról készül képek megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”55241,54551,54427″}
