Az oktatási minisztérium munkájából évek óta hiányzik a koncepció, és a jövőkép – véli Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke, aki fontosnak tartja, hogy a mai oktatásügyi demonstráción minél többen részt vegyenek, mert az – mint kiemelte – a felvidéki magyarság jövőjéről szól.
A helyzetet csak rontja, hogy ebben a választási ciklusban már a harmadik miniszter vezeti a tárcát: nincs koncepció, nincs jövőkép, kapkodás jellemzi a folyamatokat, az egyik miniszter elkezd valamit, a másik nem fejezi be – véli Szigeti László, aki szerint a legkomolyabb probléma a nemzetiségi oktatásügyben, hogy gyakorlatilag több éve nem működik a minisztérium nemzetiségi főosztálya.
„Ennek a vezetője egy olyan ember, aki nem látja át a nemzetiségi oktatásügyet. Sajnálatos, hogy a törvényeket ad hoc módon, társadalmi viták nélkül készítik elő. A nemzetiségi oktatás terén továbbra is a „rólunk nélkülünk”-elv érvényesül. A megerősödött központi irányítás miatt az az érzésem, mintha Szlovákia közoktatása vissza-visszatérne az egykori szocialista oktatási rendszerhez” – vélekedett a korábban az oktatási tárcát is vezető szakpolitikus.
Szigeti jelentős mulasztásnak tartja azt is, hogy a nemzetiségi oktatás terén mai napig hiányzik az a megfogalmazás, hogy az anyanyelvi oktatás fontos, és hogy törvényes keretek között működjön. „A közoktatási törvény nemzetiségi oktatásügyről még csak említés sem tesz, azokat az intézményeket, melyek nem államnyelven oktatnak, más nyelven oktató-nevelő intézményeknek nevezik, ami alapvető probléma. Megítélésem szerint a nemzetiségi okatásügy terén pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni, figyelembe venni azokat a sajátságokat, amelyek egy európai őshonos nemzeti közösség oktatásügyét megilletné” – mutatott rá.
Szigeti valós és veszélyes problémának nevezte a minisztérium azon döntését, amely a magyar nyelvű iskolák alsó tagozatain csökkentette az anyanyelvi oktatásra fordítható órák számát. „Felháborítónak tartom, hogy a jelenleg regnáló miniszter több mint 25 ezer aláírást figyelmen kívül hagyva a civil szervezetek képviselőit politizálással vádolta meg. Pozitív megkülönbözetésben kell részesíteni az anyanyelvi oktatást, és a magyar iskolákat, hiszen nem lehet azokat a normákat megszabni minimális osztálylétszám kapcsán, mint amit a többségi nemzet számára szabnak meg” – szögezte le az MKP politikusa.
Szigeti üdvözölte, azt a friss hírt, hogy a petíciós bizottság az ombudsmanhoz kíván fordulni az ügyben. „Végre jogi úton is igyekszünk kihasználni lehetőségeinket, hiszen korábban sem bírósághoz, sem ombudsmanhoz nem fordultunk hasonló ügyekben” – jegyezte meg.
Szigeti ugyanakkor egyetért azokkal a véleményekkel is, melyek szerint nem elég a tiltakozó nagygyűlés. Úgy véli belföldön – a bilaterális kapcsolatok keretén belül –, és külföldön is tovább kell folytatni jogaink érvényesítését.
„A hazai politikai szférának jobban kell vernie az asztalt, akár a parlamentben interpellációk, törvényhozások, a kérdések órája keretén belül. Keményen, határozottan le kell tenni a témákat az asztalra. A szlovák-magyar bilaterális kapcsolatok keretén belül is meg kell ezeket a témákat nyitni. Nem elég a mosolydiplomácia, nevén kell nevezni a gyereket. Eredményre vezethetnek az uniós nyomásgyakorlás eszközei, valamint az is, ha sikerül egyéb nemzetközi fórumokig vinni az ügyet” – fogalmazott a politikus.
Fontosnak nevezte ugyanakkor Szigeti a felvidéki magyarság hozzáállását, érdekérvényesítő képességét is. „Ha mi nem küzdünk azért, hogy jogainkat elérjük, senki nem fogja megtenni helyettünk. Rá kell kapcsolnunk, erőteljesebb kiállásra van szükség a közvélemény részéről is” – hangsúlyozta.
Hozzátette, a komáromi demonstráció azért fontos, mert a felvidéki magyarság jövőjéről van szó. „Az a kérdés, mi lesz a következő években? Hogyan alakul a felvidéki magyarság sorsa? Lassan, fokozatosan asszimilálódunk, tétlenségünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy megszűnnek a magyar iskolák. Ezek a történések nem egyik pillanatról a másikra fognak bekövetkezni, hanem néhány évtized múlva. Ha most nem tudunk kiállni jogainkért és jövőnkért, akkor könnyen meglehet, tíz, tizenöt vagy húsz év múlva már késő lesz” – vélekedett Szigeti.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56358,56373,56385,56336″}
