A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett díszünnepségen életmű díjban részesült Nagy Elza is, akit Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke méltatott.
Nagy Elza 1944. november 5-én Pozsonypüspökin született. 1974 és 1982 között először volt a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének elnöke, 2003 márciusától ismételten ezt a funkciót tölti be és irányítja az alapszervezet munkáját. Harmadik választási időszakban tagja a Csemadok OT-nak, és már a negyedik választási időszakban aktív tagja a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának. Hitvallása – mindig az emberekért dolgozni – közéleti tevékenységét is jellemezte. A bársonyos forradalom után ismét közéleti szerepet vállalt, látva az önkormányzati munka megújulását, és 1990-től 2010-ig 20 éven át helyi képviselő volt.
A méltatást az alábbiakban közöljük:
„Van úgy, hogy az embert sodorja az élet, nincs időnk megválaszolni a feltett kérdéseket, pedig gyakran eszünkbe jutnak, tűnődünk is rajtuk, csak éppen a válasszal maradunk adósak. Ám amikor az egyik évzáró gyűlésen annak idején szóba került alapszervezetünk 50. évfordulójának megünneplése, mindenki felkapta a fejét. A pillanat tört része alatt érdekes lett a téma és mindannyian nyüzsögni kezdtünk. Mikor legyen, hogyan fogjunk hozzá, sokan vannak e még az alapító tagok, melyik tevékenységünk volt kimagasló? – Újból csupa-csupa kérdés, azzal a különbséggel, hogy ezeket most meg kell és meg fogjuk válaszolni.
Magam is megálljt parancsoltam az időnek és késleltettem a suhanó perceket. Leültem és végig gondoltam, mi történt velem, mit tettem az elmúlt évtizedekben és ezzel újabb kérdésekkel gyarapítottam a leltárt. Végül úgy döntöttem, hogy részt veszek alapszervezetünk múltjával és jelenével foglalkozó könyv előkészítésében, aminek köszönhetően alkalmam volt tételesen is áttekinteni azt a nem mindennapi tevékenységet, amit a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete a fél évszázad során kifejtett.”
Eddig az idézet, amelyet az alapszervezetünk által 2000-ben megjelentetett „Elindultunk 1950-ben” című könyvben írta Nagy Elza, aki, idézem tovább írását: “töredelmesen bevallom, 20 éves koromig nem sokat tudtam a Csemadokról és nem is nagyon érdekelt a tevékenysége. A véletlen műve, hogy azután bekapcsolódtam a szervezet tevékenységébe, ugyanis rábeszéltek Athália szerepére Jókai Mór: Az aranyember című művében. Ezzel indult a körforgás és nem volt megállás. Igaz kellett ehhez fiatalságunk heve, amely az idősebbek tudásával, tapasztalatával vegyítve az elkövetkezőévek rendkívül ütőképes csapatává tett bennünket.”
S így van ez azóta is, 1966-tól. Most már, mint idősebb és tapasztaltabb adja át tudását a fiatalabbaknak.
Nagy Elza 1944. november 5-én született Pozsonypüspökin. Alapiskoláit szülőfalujában végezte 1951 és 1959 között.
A kereskedelmi középiskolát Érsekújvárban 1963-ban érettségivel fejezte be. Családi háttere sajnos nem tette lehetővé, hogy továbbtanuljon, ezért az érettségi után azonnal munkát vállalt a Slovnaft vegyi üzemben, ahol adminisztratív munkaerőként dolgozott. Szívósságának és igyekezetének köszönhetően fokozatosan feljebb került a ranglétrán.
Ebben az időszakaszban kapta meg a szlovákiai vegyi műveket tömörítő tröszt a Slovchémia „Legjobb Dolgozója” kitüntetést. 2001-ben ebből a munkakörből vonult nyugdíjba.
A Csemadok munkájába pont 50 évvel ezelőtt kapcsolódott be. Tagja lett a vezetőségnek, majd 1975-ben átvette az alapszervezet irányítását, és 8 éven keresztül, mint elnök tevékenykedett 1983-ig, majd egy szomorú esemény – édesapja halála – annyira megviselte, hogy egy átmeneti időre érdektelenségbe burkolódzott és egyik napról a másikra hátat fordított minden nemű társadalmi munkának.
Ezért 1983. januárjában az 1982-es év évzáró gyűlésén lemondott tisztségéről.
Majd egy bizonyos idő elteltével újra aktív tagja lett a vezetőségnek és maximálisan kivette részét az alapszervezet gazdag tevékenységéből.
2003-ban, amikor az akkori elnök 20 éven keresztül betöltött elnöki tisztségéről komoly betegsége miatt lemondott, a tagság újra Nagy Elzát választotta meg az alapszervezet elnökévé, és ebben a minőségében dolgozik a mai napig.
Nevéhez fűződnek a különböző egészségügyi, néprajzi előadások és író-olvasó találkozók szervezése olyan személyiségekkel, mint pl. Dávid Teréz, Rácz Olivér, Emil Boleslav Lukáč, Czine Mihály, Gyurcsó István, Csontos Vilmos, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Bertha Géza, Zs. Nagy Lajos, Juraj Zvara, Dobos László, Mayer Judit, Czeizel Endre, ők sajnos, már nincsenek közöttünk.
De voltak beszélgetések hazai és anyaországi történészekkel, közéleti személyiségekkel, képzőművészekkel, tudományos dolgozókkal, és kortárs írókkal is. Többek közt Püspöki Nagy Péterrel, Tőzsér Árpáddal, Duba Gyulával, Lacza Tihamérral, Mács Józseffel, Gál Sándorral, Grendel Lajossal, Takács Andrással, Balla Kálmánnal, Székely Andrással, a néhai Nagy Józseffel, Jávorka Ágostonnal, Pálszegi Tiborral, M. Nagy Lászlóval, Duray Miklóssal, Vadkerti Katalinnal, Rózsa Ernővel, Tarics Péterrel, Pálházy Béla doktorral.
Aktív szervezője és kivitelezője volt a kitelepítés és deportálás 50. évfordulója alkalmából „Hazahív a Harangszó” jelszóval megszervezett kitelepítettek és deportáltak találkozójának, amikor közel ötszáz fő látogatott haza Püspökire a Csemadok eme rendezvényére. A kitelepítés 60. évfordulója kapcsán szervezője volt az iskolakertben felállított kopjafa avatásának, az oktatás 410 éves évfordulója és a Szent Miklós plébániatemplom 777 éves évfordulója alkalmából felállított iskolai emlékmű megáldásának és még sorolhatnám tovább.
Ám nem hagyhatom említés nélkül azt a sok-sok honismereti kirándulást, a 8-10, most újabban a 6 napos közös szabadságolásokat, a Szegedi Szabadtéri Játékokra, Ópusztaszerre, Erdélybe a csíksomlyói búcsúra, Csehországba, Ausztriába, Ukrajnára és Magyarország más tájaira szervezett utakat sem.
Ezen aktív alapszervezeti kulturális tevékenységén túl már több évtizede, korábban a Csemadok Pozsonyi Városi Bizottságának, majd jelenleg is Pozsonyi Városi Választmányának a tagja és több éve tagja a Csemadok Országos Tanácsának is. Mindemellett a közéleti munkából is kivette részét. A nyolcvanas években két választási időszakban volt önkormányzati képviselő, majd 1994-től 2014-ig öt választási időszakot dolgozott önkormányzati képviselőként.
Ennek okán elnökként vezette a gazdasági bizottságot, volt iskolatanács tag és 2010 és 2014 között Pozsonypüspöki alpolgármestere.
A Legeltetők Társaságában is már évek óta vezető pozícióban dolgozik. Neki és alapszervezetünk volt alelnökének Nagy Vilmosnak köszönhető, hogy a Legeltetők Társasága anyagi hozzájárulásából Mag Gyula szobrásszal újrakészíttették a valamikori Szent János kápolna két szobrát, melynek egyike Nepomuki Szent Jánost ábrázolja a másik Szűz Máriát a gyermek Jézussal. A Szent Miklós plébániatemplom kertjében található szobor kettős felállításának előkészületeiből is kivette részét.
Alapszervezetünk magalakulásának 65. évfordulóján, a 2015. május 16-án megtartott műsorral egybekötött ünnepi ülésen Pozsonypüspöki polgármester asszonya, PhDr. Ožvald Erzsébet az önkormányzat Díszoklevelével köszönte meg áldozatos munkáját. Ugyancsak 2015-ben, december 15-én, kulturális és közéleti tevékenysége elismeréseként Pozsony Kerületi Önkormányzata elnökének, Pavol Frešonak köszönő levelét vehette át.
Nagy Elza így hetvenen túl is, egészségi problémáját figyelmen kívül hagyva, még mindig nyüzsög, szervez, tervez.
Nem elhanyagolandó tény és említést érdemel, hogy nagyon gyakran anyagiakkal is támogatja az alapszervezet munkáját, annak egy-egy rendezvényét, tomboladíjjal a bálokat, szíves vendéglátással – étellel, itallal a meghívott vendégeket, és minden alkalommal, anyagiakkal támogatja az alapszervezet által megjelentetett kiadványokat. S amint alapszervezetünk idei évre előirányzott munkaterve is tükrözi, és mint újraválasztott elnöknek, az idén is lesz bőven kötelessége.
Hiszen alapszervezetünk idei éve jubileumi év, mivel Pozsonypüspöki első írásos emlékének 795. évfordulójáról is megemlékezünk majd, nem csak saját programjainkkal, hanem az önkormányzattal közös rendezvényeken is.
Biztos vagyok benne, hogy a rábízott feladatokat az alapszervezet vezetőségének többi tagjával egyetemben maradéktalanul teljesíti majd.
Erről a helyről mindannyiunk nevében kifejezem köszönetemet Nagy Elzának és nem csak alapszervezetünk nevében, hanem Pozsonyi Városi Választmánya, a Csemadok nagy családja és Pozsonypüspöki Önkormányzata nevében is.
Gratulálunk a Csemadok Életmű-díjhoz azzal a kívánsággal, hogy rajta és munkáján legyen továbbra is Isten áldása” – mondta Jégh Izabella.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”58956″}
