Andrej Kiska köztársasági elnök szerint a múlttal összehasonlítva előrelépést jelent az elfogadott kormányprogram. Ha sikerül megvalósítani, jelentős fejlődés lesz, jelentette ki az államfő, aki pozitívan értékeli például azt, hogy civil szakértők és polgári kezdeményezések javaslatait is tartalmazza.
Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a kormány most megmutassa, megérti az emberek gondjait, tudja mitől dühösek, és eredményeket tud majd felmutatni. Az igazságügyi minisztertől például azt várja a köztársasági elnök, hogy keresztülviszi a korrupcióellenes törvényeket. „Esélyünk van az előrelépésre, és mindnyájunk kötelessége, hogy ezt az esélyt ne mulasszuk el” – fogalmazott Andrej Kiska.
Ellenzék: hangzatos szavak konkrétumok nélkül
Richard Sulík, az ellenzéki SaS elnöke azonban már nem ennyire bizakodó. A korrupció elleni küzdelem szerinte is jól hangzik, ám tudjuk hogyan végződött ez a múltban. Az ellenzéki pártelnök szerint a programnyilatkozatból hiányzik az ambíció, a konkrétumok és a gazdasági reformok, ezért aztán a legerősebb ellenzéki párt nem támogatja azt a parlamenti szavazás során. „A gondot a megvalósíthatóságában látom. Több hangzatos mondatot is tartalmaz, amelyek már az előző kormányprogramban is benne voltak, például a korrupció elleni küzdelem, aztán tudjuk, hogy végződött mindez – négy év alatt egy csomó korrupciós üggyel „örvendeztettek” meg minket” – jelentette ki Sulík.
Az SaS elnöke szerint ugyanakkor több dolog is hiányzik a kormányprogramból. Például a közigazgatási reform vagy az UNITAS-program, az egységes adó, vám és biztosítási járulékok, vagy az adó- és járulékcsökkentés, na és persze a vállalkozói közeg javítása. Ezen a téren véleménye szerint csak deklaratív javaslatokat tartalmaz a kormányprogram, nem pedig konkrétumokat. A kiegyensúlyozott költségvetést is elodázták 2018-ról 2020-ra, ami Sulík szerint azt jelzi, hogy képtelenek az államháztartás konszolidálására. „Jobb lett volna, ha kevesebb értelmetlen frázist és „mi világbékét akarunk stílusú” deklarációt tartalmaz a programnyilatkozat” – vélekedik Sulík.
A kormány megfeledkezett a dolgozókról és a munkanélküliekről
Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet közgazdásza szerint is lehetett volna részletesebb a kormányprogram. Legalább a hosszú ideje munka nélkül lévőkkel, a munkanélküli fiatalsággal foglalkozhatott volna többet, vagy legalább konkretizálhatta volna az új munkahelyek létrehozására tett ígéreteit.
Semmi konkrétumot nem tartalmaz például a szegregált romatelepek munkanélküliségének, vagy a hosszú távú munkanélküliség megoldását illetően. „Csupán mindent átfogó frázisokat tartalmaz, amelyek semmit sem oldanak meg” – vélekedik a szakember. Hozzátette: intézete célja, a hosszú távú munkanélküliség csökkentésének nagyobb támogatása sem járt sikerrel. Pedig éppen ez az, ami a munkapiac szempontjából gondot okoz Szlovákiának. Az egy évnél hosszabb ideig munkanélküli embereknek ugyanis nagy gondot jelent a munka világába való visszatérés.
A programnyilatkozattal a kormány létjogosultsága kérdőjeleződik meg
Páleník szerint az ígért százezer új munkahely létrehozása sem lesz olyan egyszerű. Ehhez ugyanis hozzá kell számítani további 160 ezer szabad helyet – a kormányzás négy éve alatt körülbelül ennyien mennek majd nyugdíjba. Páleník szerint a munkanélküliek 45 százalékáét alkalmazni kellene, hogy teljesíteni tudják az ígéretüket, ez azonban a szlovákiai munkaerőpiac jelenlegi feltételei és helyzete mellett nem olyan egyszerű.
Páleník a kormányprogram határozatlanságát és a konkrét intézkedések hiányát valóban a foglalkoztatáspolitika nagy gondjának tartja. Az ugyanis a kormány egyik fő pillérét jelentette. „A programnyilatkozattal azonban megtagadták ennek a kormánynak a létjogosultságát” – jelentette ki a közgazdász.
Minimálbérnövelés – gondokkal
Slavomír Manga, a Szlovákiai Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke a kormányprogram kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az a jövőben megfelelő alapot jelent a kormánnyal való értelmes párbeszédre. „Mi a béremelésekre fektettük a hangsúlyt, és a hogy a minimálbér elérje az átlagbér 60 százalékát” – jelentette ki Manga, aki szerint a minimálbérről és annak 2017-es szintjéről tovább folytatják a tárgyalásokat.
Robert Fico kormányfő már a múltban is a minimálbér emelése mellé állt, amikor 500 euróra akarta emelni azt. A minimálbér-emelés azonban nem minden, mivel az további két problémakört nyit meg. Az első az indexált bérek problémája, a növekvő minimálbérrel ugyanis növekszik azoknak a bértáblázatoknak a száma, amelyek minimálbér alá kerülnek. Azaz hiába keres valaki 280 eurót, a bérét ugyanúgy a minimálbér nagyságára egyenlítik ki, mint annak, aki például két évtizede végzi ugyanazt a munkát, s ennek a díjázásában igazságosan tükröződnie kellene. Manga szerint minden egyes minimálbér-emeléssel több lesz az ilyen emberek száma. Ezért a szakszervezetek azt szeretnék, ha a bértáblázatok a minimálbérrel kezdődnének, ám egyes bérek akár 200 euróval is megnövekednének így.
A másik probléma, hogy a kormányprogram nem tartalmazza a minimálbér betartását.
Korlátozott anyagi felelősségvállalás
Miroslav Beblavý független parlamenti képviselő is bírálja a kormányprogramot, aki szerint a harmadik Fico-kormány az előző kettőre épül. A gazdaságpolitika terén az általános frázisok számát és ürességét tekintve a kormány teljes mértékben az első és második Fico-kormányra épül” – jelentette ki a képviselő.
Beblavý azt állítja, a Sieť lemondott az egyik fő prioritásáról, a köztisztviselők anyagi felelősségéről, amelybe a bírák és az ügyészek is beletartoztak volna. „A javasolt kormányprogram szerint az anyagi felelősségvállalás azonban rájuk nem vonatkozik, és nem vonatkozik a polgármesterekre vagy megyeelnökökre sem, sem pedig a Szociális Biztosító vagy az Általános Egészségbiztosító vezetőjére” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
(Felvidék.Ma/TASR, SME, Aktualne.sk)
