Józsa Mónika, a Kodály Zoltán Daloskör karvezetője (Fotó: Felvidék.ma, archív)

A galántai Kodály Zoltán Daloskör éppen hatvan éve alakult. Első karnagya a szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő, vezető-irányító alakja, Ág Tibor volt. A Kodály Zoltán nevét viselő énekkar tevékenységét a névadó élete végéig figyelemmel kísérte és jóváhagyta nevének viselését is.

1962-től 1969-ig szünetelt az énekkar munkája. Az I. Kodály Napokra (1969) állt össze újra a daloskör, amely a háromévente tartott rendezvény valamennyi évfolyamán napjainkig részt vesz. Az alapító karnagy, Ág Tibor 1979-ig irányította a kórust, majd három évig Chemez Zsuzsanna volt a karvezető. 1982-től Józsa Mónika a Kodály Zoltán Daloskör karnagya, egyben a Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem tanára. Józsa Mónika zenepedagógust, kórusvezetőt a jubileumi évforduló alkalmával kérdeztük a Kodály Zoltán Daloskör örökségéről, küldetésről és a hitelességről.

 Mivel ünneplik a daloskör megalapításának hatvanadik évfordulóját?

Megalapításának hatvanadik évfordulóját egy nagyszabású hangversennyel, ünnepi koncerttel ünnepli a Kodály Zoltán Daloskör november 12-én Galántán, a kultúrházban. A daloskör saját műsorán kívül vendégeket is felsorakoztat. Elsősorban olyanokat hívtunk meg vendégként, akikkel hosszabb-rövidebb ideje kapcsolatban állunk.

Fellép a galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara és meghívtuk a koloni Zobor Hangja Vegyeskart, Magyarországról pedig a Diósdi Nőikart. Nyitráról a Collegia Cantorum kamarazenekarnak köszönhetően pedig olyan műveket is előadhatunk, amelyeket zenekar nélkül nem tudnánk. Azt gondoltuk, hogy képtelenség egy tízéves keresztmetszetet mutatni a kórus repertoárjából, a hatvan évesből pedig végképp nem, mivel állandóan változik a műsorunk. Inkább csak csipegettünk a kórus repertoárjából, a kamarazenekar közreműködésével pedig színesíteni tudjuk a kórus műsorát. Haydn Missa brevisében segítségünkre lesz még Becse Szabó Ilona énekművész és Ternóczky István orgonaművész, a galántai Szent István római katolikus templom kántora is.

A név kötelez. Milyen örökséget hagyott a daloskörre a névadó zeneszerző, zenetudós?

Büszkék vagyunk rá, hogy annak idején Kodály Zoltán jóváhagyását adta és viselheti a daloskör az ő nevét. Abban az időben ez ritkaságnak számított. Ő nem szívesen járult hozzá, hogy a nevét viseljék a különböző együttesek, mondván, inkább szellemiségében képviseljék a kórusok, együttesek az általa képviselt vonalat. Galánta esetében kivételt tett; talán a gyermekkori itt töltött hét esztendőre gondolván. Sokszor hangoztatta, hogy nekünk tömegeket kell a zenéhez vezetni. A tömegekhez való eljutásnak pedig a legjobb módja még ma is a karéneklés.

Aki közénk jön, az automatikusan részese a csodának, ami hétről-hétre megszületik a próbákon, a koncerteken, a színpadon. Kodály egyik kitűzött célja a közönségnevelés volt, ennek megfelelően értékes zenét közvetítünk koncertjeinken, a közönséget is nevelve. Ha az előadás hiteles és felemelő, az nyilvánvalóan hat a lélekre és remélhetőleg maradandó nyomot hagy az emberekben. Ez hatvan évvel ezelőtt is nagy feladat volt, és most is az. Mi ezt szívesen cselekedjük, szívesen tolmácsoljuk az értékeket.

Azt gondolom, hogy a kórusműveken, ezeken a zenei gyöngyszemeken keresztül hitet teszünk a származásunk mellett, amellett, hogy a gyökereink itt vannak. Olyan hagyományt, értékrendet viszünk tovább és képviselünk, amit a szüleink, nagyszüleink is fontosnak tartottak. Ilyen a hit, a magyarságtudat. Mindaz a szellemiség, ami fontos volt valaha, azt mi is fontosnak tartjuk és közvetítjük a közönség felé.

Voltak olyan évek, amikor jelentős szerepe volt minden énekkarnak abban, hogy olyan dolgokat is ki tudtunk mondani a zene által a színpadon, amelyeket egyébként nem volt szabad kimondani. Ma már ennek talán kevésbé van szerepe ilyen értelemben, de természetesen a zenei értékrend nagyon fontos közvetítő erő: éppen a hit és a nemzeti hovatartozás szempontjából.

Hatvan éve alakult meg a galántai Kodály Zoltán Daloskör (Fotó: Felvidék.ma, archív)
Hatvan éve alakult meg a galántai Kodály Zoltán Daloskör (Fotó: Felvidék.ma, archív)

Harmincnégy éve vezeti karnagyként a Kodály Zoltán Daloskört. Szokták mondani, ez még gombócból is sok. Hogyan tekint vissza az elmúlt évtizedekre, mit érez most és milyen képet fest a jövő?

Egy éve vezettem a galántai magyar gimnázium leánykarát, amikor jött a felkérés. Boldogan mondtam igent. Álmomban sem jutott eszembe, hogy ez egy ilyen hosszú időre szól. És csak a Jóisten tudja, meddig bírom ezt csinálni…

Az ember a napi feladatokkal küszködik és teszi a dolgát, amit automatikusan hoznak a hétköznapok. De te ott állsz az emberek előtt és próbálod átadni nekik, amiben te magad hiszel. Valószínűleg hitelesen, mert egyébként meg nem működne a dolog. Látod a tekinteteket, érkeznek a visszajelzések a kórustagoktól, vagy éppen a közönségtől… Nyilván sokszor fárasztó és kimerül az ember, de akkor is feláll és továbbmegy.

Mindenkinek van feladata a Földön és mindannyian kaptunk odaföntről talentumokat, ki ezt, ki azt, és ezzel előbb-utóbb el kell számolni. Én ezt kaptam. Számomra ez egyfajta szolgálat, egy örömteli szolgálat, amelyből én is merítkezem. Én is töltekezem belőle, nekem is örömet jelent, egyfajta többletet.

Merem remélni, hogy a többiek felé is tudom közvetíteni azt, amiből ők töltekezhetnek, ami nekik jelent örömet, amiért hétről-hétre eljönnek. Mert messziről jönnek a daloskör tagjai, nemcsak Galántáról. A galántai kórus már messze nem csak galántai kórus: vannak tagjaink Pozsonyból, Komáromból, Dunaszerdahelyről, Zsigárdról, Vágáról, Gútáról, Farkasdról, Vágsellyéről, Vízkeletről, Nemeskajalról, Peredről, Felsőszeliből. Sokfelől jönnek az emberek és valószínűleg, ha nem lenne miért, akkor nem jönnének.

Tehát csak van benne valami olyan többlet, ami ma is, kortól függetlenül jelent valamit az embereknek. Annak a negyven embernek is, aki ott van a próbákon és hétről hétre megküzd. Mert óriási munka van mögötte, hatalmas munka! Ám ez megtérül és visszacseng a koncertjeinken, a közönség soraiból kapott visszajelzésekből, a jókívánságokból, gratulációkból. Olyankor az ember látja, hogy nemcsak nekünk jelent ez örömet. De érdemes csinálni, mert másoknak is örömet tudunk szerezni vele és azt gondolom, hogyha ez így van, akkor már megérte! Isten dicsőségére, önmagunk és mindannyiunk örömére és gyönyörűségére szeretnénk ezt még továbbfolytatni.

*****

A fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő Kodály Zoltán Daloskör szeretettel vár mindenkit jubileumi koncertjére, november 12-én  17.00 órai kezdettel a galántai Városi Művelődési Központ színháztermében. A belépés díjtalan.