A medvesaljai néptánchagyományok kutatását felölelő sorozat további részében beszélgetés olvasható az egyházasbásti Mede Istvánnal.
Pista bácsi, milyen táncok voltak divatosak fiatal korában, illetve az édesapja fiatalsága idején?
A csárdás, a bottánc, a menyasszony-búcsúztatás, a menyasszonyfektetés, még akkor az ment. Aztán volt a „bosztonytánc”, gólyatánc meg a kettes.
Ezt csak úgy hívták, hogy kettes?
Igen kettes. Kettőt lépett erre, kettőt lépett arra a lánnyal. Aztán volt a polka, később jött a „vansztepp”, az is régi tánc volt. Amikor legény voltam, akkor már járták.
Pista bácsi, hogyan táncolták a csárdást?
Magasan, magas táncban. Lábkereszteződéssel. A lány csípőre tette a kezét, a fiú meg hátra, és úgy elengedték egymást. Először úgy is, hogy összefogódzkodtak, aztán elengedték egymást és úgy táncoltak. Magas táncban.
Amikor elengedték egymást, mit táncolt a férfi?
Azt táncolta ő is, amit a lány. Ugyanazt járták, egyformán, mert különben nem ment volna rendesen.
Milyen nótákra táncolták a csárdást?
Verbunkokra, magyar nótákra.
El tudna dalolni egyet-kettőt?
No, indítsa be a masinát.
Volt nekem két ökröm, két szép villás szarvú,
Gyönyörű szép fehér, olyan, mint a hattyú.
Cselö Csákó, Bimbó, én az ekét tartottam,
Dalolt a pacsirta, amikor szántottam.
Egyszer csak azt mondják, ki ad többet érte,
Két ökröm a törvény, elkótyavetyélte.
Volt nekem földem is, pár hold örökségem,
Hullámzó kalászban telt gyönyörűségem.
Szaladt, szaladt, szaladt, egyszercsak elszaladt,
Elvitte az adó, megette a kamat.
Hiába dalolsz már, mezei pacsirta.
Szegény ember sorsát, a nagy Jóisten bírja.
István bácsi, hogyan néz ki a bottánc?
Letettek egy botot a földre és azon táncolták keresztül a csárdást.
Nem keresztben, hanem hosszában?
Csak egyet, maga mellé lefektetve és azon járva keresztül a táncot. Olyanféle betyártánc volt. Meg a juhászok táncolták. A juhászok, meg a betyárok.
A falusi legények is járták a táncot?
Azok már nem nagyon csinálták így bottal, csak a juhászbojtárok.
Nem volt ennek a táncnak más neve is?
Én úgy tudom, hogy bottánc.
Előbb említett valami vasvárit is?
Az a vasvári az volt… (a felesége közbeszól, hogy az olyan guggolós tánc volt). A vasvári az olyan volt, hogy ott az asszonyok, emberek a lakodalomban a vasvárit járták. Az olyan magas tánc volt. Az bizony kidöntötte a szegényt, aki a vasvárit végigjárta. Nagyon kellett ugrálni benne.
Milyen nótára járta?
Erre is például:
Esik eső, sár van a kiskapuba,
A csempész lónak meg is látszik a nyoma.
Gyere babám, seperd el a ló nyomát,
Úgyis rád költöm el majd az árát.
Gyere babám, seperd el a ló nyomát,
Úgyis terád költöm el a ló árát.
Jaj, de szépen harangoznak hajnalba,
Most teszem a nyerget kis pej lovamra.
Tíznapi zab, széna van rá pakolva.
Gyere babám, adj egy csókot az útra.
Csókot nem adhatok huszárgyereknek,
Mert a huszár nem igazán szeret,
Mert ha ő engem igazán szeretne,
Akkor maga elé a nyeregbe ültetne.
Ha ő engem igaz szívből szeretne,
Maga elé a nyeregbe ültetne.
Befogom a lovam, befogom a lovam zöldre festett kiskocsimba,
Elviszem a búzám, elviszem a búzám, a nagybástyi gőzmalomba.
Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzámat,
Úgyis más öleli, golyó kerülgeti, harctéren a babámat.
Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzámat.
Úgyis más öleli, golyó kerülgeti, harctéren a babámat.
Ezt a nótát húzták csárdásban is?
Hogyne.
A vasvári nem jutott eszébe, vagy annak a betyárnótának a dallama?
De igen:
Patkó Bandi betyárgyerek nagy kérdése az volt,
Ki látott már egy lovon hét patkót?
Ki nem látott, jöjjön látására,
Hétet visel az aranyszőrű sárga.
Kettő fel van a csizmámra verve,
A hétedik magam vagyok, nemde.
Ez, amit dúdolni tetszett, ez a betyártánc, vagy a vasvári tánc dallama volt?
Ez a vasvári tánc dallama volt.
Tánc közben ilyen gyors volt a ritmus?
Igen, mert ez gyors tánc volt. Az úgy volt, hogy eleinte nem volt olyan gyors, csak mindig gyorsult, s mire a végére ért, akkor már nagyon magas volt. Mikor a sergő jött, akkor már élénkebben húzta a zene.
Ezt párosan táncolták?
Párosan is, meg egyesben is.
Egyesben is táncolta, és akkor milyen lépéseket járt?
Kereszttáncokat, akkor úgy keresztbe rakta a lábát, meg a csizmaszárát verte. Keresztbe emelte a lábát, aztán fent verte a csizmaszárát.
Meg tudná mutatni, csak úgy kis mozdulatokkal?
Azt már én nem tudom, látja, nem tehetem. (Rámutat a mankójára.)
A betyártáncot vagy a vasvárit minden legény tudta a faluban?
Nem mindenki, csak egyesek. Leány is csak egy-kettő. Az úgynevezett pásztorfiúk jobban tudták. Meg a lányok is, a juhászlányok. Ezeket a betyárnótákat, ezeket dalolták, táncolták.
Itt milyen pásztorok voltak, a falu lakosságával együtt éltek?
Itt olyanok voltak, akik a faluban éltek, és itt pásztorkodtak gyermekkoruktól.
Itt is születtek?
Itt is születtek, meg itt is haltak meg. Olyan is volt, aki idegenből jött, de az csak egy-két évig volt. Nagyobb részük innen a faluból volt. Itt őrizte a sertésnyájat, a marhanyájat, meg a juhnyájat is. Akkor még mindenkinek volt birkája. A gazdáknak. Kinek milyen birtoka volt, milyen tehetsége volt, mennyi jussa volt a közös legelőben, annyit hajthatott ki. Ha több volt a földje, nagyobb volt a földje, mert akkor még úgy beszéltek: fél fertály, egy fertály, fél házhely, egész házhely. Akkor ezt így nevezték, ennek a falunak volt huszonnégy házhelye.
Egy házhely hány hektár, vagy hány hold föld volt?
Egy házhely, egy fertály volt hat hold, akkor huszonnégy hold volt egy házhely. Egy házhely volt négy fertály.
Magyar hold, vagy kataszteri hold?
Magyar hold. Az úrbéri terület, mert akkor így nevezték azokat a birtokokat, az nem katasztrális hold, hanem magyar hold volt. Az erdőrész már katasztrális holdba volt osztva, meg a legelő, de a benti szántók nem.
A vasvárit mikor muzsikálta a cigány, a bál elején, közepén, vagy a végén, meg volt határozva a helye a bálban, vagy a lakodalomban?
Hát azt inkább mindig a lakodalom utolján, mint az elején. Az olyan lendületes tánc volt. Amikor már jól mulatott mindenki és már tűzben volt, akkor fogott bele. Még az éltesebb emberek is. Az öregebbek kezdték ezt mindig táncolni, az éltes emberek. Még a régi világból való, olyan pásztorféle emberek. Azok kezdtek aztán ebben duhajkodni.
Volt a táncnak meghatározott figurarendszere, mondjuk kétlépésessel kezdték, aztán cifrával folytatták, vagy ahogyan eszükbe jutottak a figurák, úgy járták?
Nem, a figura az olyan keresztfigura volt a lábával, meg ahogyan ő tudta, úgy táncolta. A lábszárat, meg a csizmaszárat verte a ritmusra.
Pista bácsi ezt tudta táncolni?
Tudtam, de most már nem táncolok.
Ki tudná megmutatni, van még a faluban, aki azt meg tudná mutatni?
Én tudtam, táncoltam is fiatal koromban, de már nem tudok táncolni.
Milyen volt a menyasszonyt búcsúztató tánc?
Az akkoriban úgy történt, hogy sorban állottak, aki búcsúztatta, gyertyát vett a kezébe és úgy búcsúztatta. Ő mondta a rigmust, a beszélgetést. Aztán úgy volt a sor csavarva, hogy farkat játszottak, egymásba kapaszkodva, hosszú sorban.
Csak a búcsúztató kezében volt gyertya, vagy mindenkiében?
Csak a búcsúztatóéban.
A búcsúztatóval jártak végig a szobákon, vagy csak helyben álltak?
Csak helyben álltak és úgy mondta. Akkor mondta, amikor mentek az esküvőre, illetve vitték el a háztól a menyasszonyt. Akkor búcsúztatták.
A versre nem emlékszik?
Nem.
Milyen tánc volt a búcsúztatókor?
Olyankor az a tánc volt, hogy hozzáfogtak a lányok tapsikolni. Nem emlékszem, hogy külön tánc lett volna a fektetéskor.
A menyasszonyfektetéskor milyen tánc volt?
Akkor is ez volt. A cigány húzott egyfajtát és úgy táncoltak.
Nem volt sajátos tánca a ceremóniának?
Nem volt erre külön tánc, csak táncoltak.
Nótája sem volt külön a fektetésnek?
Nem, olyan mindenfajta nóták voltak, az egyik elkezdte, a többiek meg dalolták.
Olyan szövegű nótára nem emlékszik, hogy…”Mikor a menyasszonyt fektetni viszik”?
Nem, nem emlékszem.
A gólyatánc hogyan nézett ki?
Azt erre táncoltuk:
Gólya, gólya, hosszúlábú gólyamadár.
Asztalos volt az én apám, fia vagyok én.
Ő csinálta meg a bölcsőt, a bele valót én.
Gólya, gólya, hosszúlábú gólyamadár.
Előre haladtak a tánccal, a végén meg megpergették a lányt a kezük alatt.
Ezt táncmester tanította, vagy egymástól tanulták?
Táncmester tanította.
Mikor volt itt először táncmester?
1918-ban, akkor volt itt először táncmester.
A kettes táncot, azt is táncmester tanította?
Azt is. Úgy történt, hogy itt nem messze van Salgótarján, ott van Salgóbánya. Mi itt csináltunk falusi színdarabokat és onnan is jártak ide fiúk meg lányok. Az egy szénbányatelep és ott már mindenféle táncokat táncoltak, és ide is jártak, mikor szerep volt. Itt tanultuk egymástól. Az új táncokat nagyobbrészt így tanultuk.
Annyira közel van ide Salgótarján?
Közel, ezen a hegyen át vagy hat kilométerre. Itt van a határ kint a bércen és alatta ott van Salgótarján. Odaérne egy-két óra alatt. Én gyakran beszaladtam. Míg üzletem volt itt, odajártam bevásárolni a magyar időben. Ez a helyiség volt a kocsma, az meg ott elöl az üzlet. Ott még megvan a regál is, megnézheti.
