Egy közép-európai egyetem létrehozásának a gondolata 1989-ben a jugoszláviai Dubrovnikban megrendezett nemzetközi konferencián merült fel. Soros György amerikai milliárdos mellett ezen a tanácskozáson-előadássorozaton neves brit, magyar, csehszlovák, lengyel filozófusok és tudósok vettek részt.
A CEU prágai kollégiumának megalapítása
A nemzetközi oktatási intézmény létrehozásáról azután 1990. június elején Prágában írta alá az alapító okmányt Josef Hromádka csehszlovák miniszterelnök-helyettes és Soros György, az amerikai Open Society Foundations képviselője. A dokumentum szerint a Közép-európai Egyetem (CEU) prágai és pozsonyi székhellyel Csehszlovákiában kezdi meg működését. Az alapításkor kötött szerződés értelmében a cseh kormány biztosítja a kollégium Táboritská utcai épületének bérleti díját, valamint fizeti a cseh alkalmazottakat. Az összes többi költség – a teljes működési költség 85 százaléka – a Soros-alapítványt terheli. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az Alapítvány évente 5 millió dollárt (140 millió koronát) utal át a kollégiumnak.
Az akkori közlemény szerint Soros György az első öt évre huszonöt millió dollárt folyósít az intézménynek. Az egyetemnek két részlege lesz, a prágain közgazdaságtant, politikatudományt, nyelveket, történelmet, jogot és szociológiát oktatnak majd, a pozsonyi Academia Istropolitana pedig a környezetvédelem kérdéseire szakosodik majd. Az oktatás az elképzelések szerint 1991 őszén indul, világhírű szakemberekből álló tanári karral. Václav Havel csehszlovák, Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, Bronislaw Geremek, a lengyel Szolidaritás parlamenti szekciójának az elnöke – mások között – megígérte, hogy részt vesz az igazgatótanács munkájában.
Egy évvel később, 1991. április 20-án Prága Žižkov nevű kerületében ünnepélyesen megnyitották a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet. Az oktatási nyelv az angol. Az egyetem éves költségvetése mintegy félmillió dollár.
Soros György a megnyitó ünnepségen tartott beszédében elmondta: ő ugyan ellenzi a gondolkodás intézményesítését, most mégis egy intézmény alapítójaként jelent meg Prágában. Azt szeretné, ha az egyetem „a nem intézményesített gondolatok házává” fejlődhetne – tette hozzá.
A Pithart-kormány támogatta, a Klaus-kormány ellenezte a CEU működését
Az egyetem létrehozását üdvözölte és kezdeti prágai működését támogatta a korabeli Petr Pithart által vezetett cseh kormány. A helyzet 1992 második felében, Václav Klaus kormányának hatalomra kerülésével megváltozott. Csehszlovákia megszűnése, és az önálló Csehország megalakulása után a Közép-Európai Egyetem és a Klaus-kormány közti viszony tovább romlott. Klaus nem tartotta fontosnak a CEU prágai jelenlétét és a korábbi megállapodás ellenére korlátozta annak cseh állami támogatását.
Az 1993/94-es tanév lesz az utolsó a Közép-Európai Egyetem (CEU) prágai
kollégiumának történetében – közölte Soros György 1993. január 8-án Prágában tartott sajtóértekezletén.
A CEU szponzora elmondta: találkozott Petr Piťha cseh oktatási miniszterrel, aki közölte vele: a cseh kormány úgy döntött, hogy nem folyósítja tovább a bérleti díjat az egyetemnek otthont adó Táboritská utcai épület számára. A cseh kormány a Közép-Európai Egyetemmel kötött 1991-es szerződésében öt évre vállalta a bérleti díj fedezését. A magyar származású üzletember néhány hónappal korábban, amikor szintén Prágában járt, újságírók előtt azt mondta, hogy ,„az épületről gondoskodjék a kormány, én pedig gondoskodom minden egyébről”. A kép teljességéhez tartozik, hogy az amerikai üzletember túl is teljesítette eredeti kötelezettségvállalását, amikor a diákok elhelyezése céljából a főépület közelében megvásárolt két kisebb épületet is.
A müncheni Szabad Európa Rádió akkor erről ezt tudósította: Csehország jelentős alapszintű oktatási problémákkal küzd, és változóban vannak az ország politikai célkitűzései is. Ezeket a módosításokat és változásokat tudomásul kell venni – állította Soros, majd hozzáfűzte: a cseh kulturális tárca döntését a nehézségek ellenére rövidlátónak találja. Prága veszít, az én egyetemem viszont nyer – vélte Soros György. Leszögezte: a cseh döntés nem befolyásolja azt a szándékát, hogy igyekezzen tovább segélyezni Közép-Európa társadalmait a nyílt társadalom felé való fejlődésük útján.
A Népszabadságban az egyetem alapítója a következőképpen kommentálta a
cseh döntést: „A prágai intézkedést nem tekintem ellenem irányuló támadásnak. A cseh főváros mellett eredetileg öt évre köteleztem el magamat. A kormány azonban nem hajlandó, vagy nem képes egy épületet biztosítani számunkra. Én viszont nem akarok épületet venni Prágában. Magyarországon – bár szintén nem volt szándékomban – végül belementem egy ilyen döntésbe, hiszen születésem kötelez. Az, hogy megpróbáltuk megosztani a kezdeményezést Budapest és Prága között, sok nehézséggel járt. Végső soron az egyetemet sokkal könnyebb úgy megszervezni, működtetni, hogy egy helyen – ezentúl Budapesten – lesz a központja. A cseh döntés tehát számomra csak könnyebbséget jelent, Prága azonban érzékeny veszteséget szenved.”
Két hónap elteltével, 1993. március elején újabb konfliktusról adott hírt a sajtó: Újabb pénzügyi konfliktus keletkezett a cseh kormány és a Soros-alapítvány által
irányított Közép-Európai Egyetem között: a kormányzat már ebben az évben drasztikusan le akarja faragni az intézmény működéséhez nyújtott költségvetési támogatást, és lehet, hogy a diákok már ezt a tanévet sem tudják befejezni Prágában. Soros György kilátásba helyezte, hogy jogi útra tereli az ügyet.
A cseh oktatási miniszter, Petr Piťha már januárban közölte: a tárca forrásainak csökkenése miatt a jövőben kevesebb pénzzel tudnak hozzájárulni a kollégium működéséhez. A március 3-i, szerdai kormányülésen aztán kiderült: már csak 7 millió koronás költségvetési támogatásról lehet szó. A kormány felvetette azt az eshetőséget, hogy Prágán kívül, valamelyik cseh kisvárosban kapna helyet a Közép-Európai Egyetem. A Rudé Právo című prágai lap szerint az Egyetem működéséhez szükséges, meglévő pénz csak március végéig tart ki.
Soros György a konfliktusról
Soros György a Közép-európai Egyetem alapítója, a Lidové Noviny című prágai lap 1993. május 19-i számában megjelent nyilatkozata szerint Csehországban érzi magát a legrosszabbul. „Igaz, hogy máshol még több támadás ér, itt Prágában viszont az az érzésem, hogy fölösleges vagyok” – mondta Soros, és közölte: amint a budapesti épület elkészül, elköltözik Prágából a Közép-európai Egyetem. „Azt reméltem, hogy a cseh kormány betartja a szavát, és legalább a prágai kollégium épületének bérleti díját kifizeti, ami 28 millió korona évente. Ehelyett idén ennek az összegnek csak az egynegyedét kaptuk meg, így hát inkább mindent én magam fizetek” – ismertette a prágai kollégium sorsát a magyar származású üzletember és alapítványi elnök. (A tényekhez tartozik még, hogy a prágai kollégium üzemeltetési költségének csupán 15 százalékát teszi ki az épület bérleti díja. A többi kiadást eddig is minden vita nélkül Soros fizette.)
„Ha azt látnám, hogy itt erős támogatást kapnak a liberális és a közép-európai gondolatok, akkor szívesen maradnék” – mondta Soros György, aki szerint a cseh kormány egyszerűen nem érdeklődik a Közép-európai Egyetem iránt. „Lehet, hogy mindent fel akar számolni, amire az előző, Petr Pithart vezette kormány kötelezte magát” – mondta, és hozzátette: abból indul ki, hogy a cseh kormány demokratikus kormány, és ha létezne olyan embercsoport, amelyik követelné a kormánytól a Közép-európai Egyetemmel kötött szerződés betartását, akkor Václav Klaus kabinetje elébe menne ennek a követelésnek. „Csehországban azonban az értelmiségi réteg szemmel láthatóan nincs olyan erős, hogy képes legyen bármit is keresztülvinni” – állapította meg Soros György.
Lezárul a CEU prágai története
A csehszlovák állam felbomlása után 1993-ban azonban az új cseh kormány felmondja az előző kabinet szerződésben vállalt kötelezettségeit, és a továbbiakban nem fedezi az egyetem prágai épületének költségeit. Ezt Petr Piťha cseh oktatási miniszter 1993 januárjában hozta Soros György tudomására. A költözés után is 1996-ig a művészettörténeti oktatást a cseh fővárosban végezték, valamint Prágában folytatta tevékenységét a térség etnikai konfliktusait és megoldási lehetőségeit vizsgáló kutatórészleg is. A prágai oktatás 1996-ban szűnt meg véglegesen, majd mindent, beleértve az egyetem gazdag könyvtárát is, Budapestre költöztettek.
