Lakiteleken, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés nevű rendezvényen mutatta be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azt a rövid promó videót, melyben az ipari kendertermesztés Kárpát-medencei szintű fejlesztésének stratégiáját mutatják be. Magyarország és a Kárpát-medence ugyanis hajdan Európa és a világ ipari kendertermesztésének egyik bástyája volt.
A 19. század végén mintegy 80 ezer hektáron termesztettek ipari kendert. Ez a terület ma Magyarországon mindössze 300 hektár, de Kárpát-medencei szinten is alig haladja meg az 1500-2000 hektárt. A drasztikus visszaesést a kender nemesített, magas THC-tartalmú fajtájának kábítószerként elterjedt használata okozta, illetve az újkori ipari forradalomban előretörő új származékanyagok megjelenése, és az ebben érdekelt üzleti körök ellenlobbija, amelyek a kábítószer fajtájára hivatkozva szorították ki a kendert a piacról. Pedig az ipari kendervertikumba mintegy 25 000 féle termék tartozik, az építőipartól kezdve a gyógyászaton át a kozmetikum iparágáig bezárólag. Jelenleg a gyakorlatban nagyjából 90 fajta terméket készítenek Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében, de a felhasználhatóság csak kreativitás kérdése, mivel egy olyan jó tulajdonságokkal rendelkező terményről van szó, amely felhasználásának csak a csillagos ég szabhat határt.
Erre épül a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. által megvalósuló mintaprojekt, mely a Kulturális alapú gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címet viseli. Megfelelő pályázati támogatás esetén a fejlesztési elképzelések között szerepel többek között egy esetleges feldolgozó üzem építése a Felvidéken, Bodrogközben, ahova a határ másik oldaláról, Magyarországról, de akár Kárpátaljáról és Erdélyből is érkezhetne a beszállítás, ezzel élénkítve a régió gazdaságát.
„Természetes igényünk, hogy folyamatosan javítsunk életminőségünkön. Igyekszünk egészséges ételeket enni, szeretünk kényelmes, divatos ruhákat hordani és káros anyagoktól mentes kozmetikumokat, testápolókat használni. Törekszünk arra, hogy házunk, lakásunk energiatakarékos legyen, és hogy autóból is környezetkímélőt válasszunk. A gazdaságban is fontos számunkra a természetesség. Aki termőföldeken dolgozik, törekszik arra, hogy munkája minél hasznosabb legyen, földje minél több jövedelmet biztosítson megélhetéséhez, családja boldogulásához, úgy, hogy eközben harmóniában maradjon a természettel. Mindezt a hagyományainkban mélyen gyökerező, ugyanakkor újjászervezésre, újjáépítésre váró ipari kendergazdaság biztosíthatja. Tegyük újra kendernagyhatalommá Magyarországot és a Kárpát-hazában élő nemzeti közösségeinket” – hangzik el a videóban, ami itt megtekinthető:
A kender szerves része a magyar kultúrkör hagyományainak. Gondolhatunk például csak néhány mondókánk szövegtöredékére:
- Zsip-zsup kender zsup, ha megázik kidobjuk. Zsupsz! (mondóka)
- Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender. Fölmászott egy fára, leesett a sárba. Két kutya húzta, a harmadik meg nyúzta. Mari néni siratta, Laci bácsi kacagta. (mondóka)
- Egyszer volt egy ember, szakálla volt kender. Bikkfa tarisznyája, égerfa csizmája. Közel volt a tenger, beleesett fejjel, kiapadt a tenger, kimászott az ember. (mondóka)
- Volt egy ember, nagybajúszos.
Mit csinált? Elment a kúthoz.
De nem volt víz a vederbe’,
kapta magát, telemerte.
És vajon minek
merítette meg
azt a vedret?
Tán a kertet
kéne meglocsolnia?
Vagy ihatnék? Nem biz a.
Telt vederrel a kezében,
a mezőre ballag szépen,
ott megállt és körülnézett;
ejnye, vajon mit szemlélhet?
Tán a fényes délibábot?
Hisz olyat már sokat látott
Vagy a szomszéd falu tornyát?
Hisz azon meg nem sokat lát
Vagy tán azt az embert,
Ki amott a kendert
áztatóba hordja?
Arra sincsen gondja
Mire van hát?
Ebugattát!
Petőfi Sándor: Arany Lacinak
- Mátyás király meghallgatta az üzenetet. Gondolkodott, s adott a székely embernek két szál kendert. S ő meg, Mátyás király, azt az üzenetet küldte a székely lánykának, hogy abból a két szál kenderből, s nem többől, csináljon főkötőt a királyi rezidenciának. S adott most is a székely embernek egy csomó pénzt.
A székely ember azt a két szál kendert szomorúan vitte haza a lányának: hogy csinál az abból főkötőt?(Mátyás király és a székely ember lánya – népmese) - A fiú elindult világra. Amint ment, mendegélt, előtalált egy rengeteg erdőt, abba be is ment. Csak bódorgott, csak bódorgott, egyszer egy emberhez ért, ki a legerősebb fákat is úgy nyűtte, mint más ember a kendert. (Fehérlófia – népmese)
- A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. (Aratási szokások és hiedelmek)
