December 20-án, Budapesten tartotta alakuló küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely az eddigi vezetésnek szavazott továbbra is bizalmat. Az Országházban tartott ülésen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. Felvidékről Varga Péter, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke, a Gazda PT. elnöke volt jelen a küldöttgyűlésen.
Győztes csapaton ne változtass
Az Országház Felsőházi Termében tartott ülésen a kamara korábbi vezetését megerősítették tisztségében, így az elnöke továbbra is Győrffy Balázs, alelnökei pedig Éder Tamás, ifjabb Hubai Imre, Kis Miklós és Zászlós Tibor.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a küldöttgyűlés személyi döntését kommentálva azt mondta „a győztes csapaton ne változtass” elv érvényesült. Így továbbra is az a célkitűzés, hogy a magyar agrárgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem erőforrásait kihasználva az eddiginél is versenyképesebb legyen mind a bel- mind a külföldi piacokon.
Varga Péter (jobbról a 3.) a NAK küldöttgyűlésén (Fotó: Mátis Jenő facebook-oldala)
Győrffy Balázs az MTI-nek elmondta: a kamarai tagság képviselőinek azon döntése, hogy a korábbi vezetés kapott újra bizalmat, alapot ad arra, hogy a megkezdett konstruktív munka folytatódjon. Ezt a kormány kész támogatni, amit Orbán Viktor miniszterelnök is jelzett a küldöttgyűlés résztvevői előtt – mutatott rá a NAK elnöke. A szakmai vélemények alapján Magyarország kormánya partnerként tekint a NAK-ra, amelyet egy stratégiai megállapodás megkötésével ismert el. Jelzés értékűnek minősítette azt, hogy a gyűlésen a miniszterelnök mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője is jelen volt.
Győrffy Balázs az elmúlt négy év eredményeit sorolva kiemelte a falugazdász-hálózat újjászervezését, az őstermelői igazolványok rendszerének átalakítását. A NAK sikeresen működött közre az uniós források elérésében – mondta az elnök, aki szerint ennek is köszönhetően javult az élelmiszeripari szereplők helyzete. Munkájuk eredményének tartja, hogy több területen csökkent az áfa, akárcsak az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépülését is.
Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke (b3), mellette Éder Tamás (b), Kis Miklós (b2), Zászlós Tibor (j2) és Hubai Imre (j) alelnökök, valamint Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Magyar föld – magyar jövő
A NAK küldöttgyűlésén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is szólt a küldöttekhez. Szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége – hangsúlyozta. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az „előkertje”. „A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson – fogalmazott a kormányfő.
Van olyan ország – folytatta -, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van. „Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. (…) Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő” – fejtette ki. A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel – mondta – „vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk”.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a (NAK) országos küldöttgyűlése alakuló ülésén (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010-2017 között folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett. Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.
A miniszterelnök beszédében említette a silány minőségű élelmiszerek botrányos ügyét is, amely nemcsak Magyarországon, de a visegrádi országok mindegyikében komoly felháborodást keltett – Orbán mellett például Robert Fico is élére állt a „kettős” (és kétes) minőségű élelmiszerek elleni harcnak. Orbán Viktor a kamarai küldöttgyűlésen nemzetstratégiai fontosságúnak nevezte, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett „mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani”.
Magyarország minimum tíz évvel Szlovákia előtt jár ezen a területen
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országházban tartott tegnapi alakuló küldöttgyűlésén tiszteletbeli vendégként vettek részt a kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból. Felvidéket Varga Péter, a Magyar Közösség Pártja mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke, a Gazda PT. elnökeként képviselte. Az MKP szakpolitikusát kérdeztük a NAK jelentőségéről, célkitűzéseiről és arról, miben tud hasznára lenni a felvidéki gazdáknak.
Varga Péter elmondta, 2014 óta működnek együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, amelynek feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, valamint a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása. Ám fontos szerepet tölt be a szaktanácsadás területén is, hiszen a kamara által pontos és megbízható információk jutnak el a gazdálkodókhoz. Mindezek mellett aktív politikát is folytat a NAK a közös agrárpolitika tekintetében, nemcsak Magyarország, de Európa területein belül is – tette hozzá. Varga felelevenítette, hogy a 2015-ben megalakult Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) lényegében vezető szervezete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Varga Péter, a Magyar Közösség Pártja mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Véleménye szerint a NAK-on keresztül számos, a közös agrárpolitikával kapcsolatos hasznos információhoz kerülhetnek a felvidéki gazdák– hozzátéve azt is, hogy így sokkal korábban jut el hozzájuk az információ, mint szlovák forrásokból. „Ez annak köszönhető, hogy Szlovákiának nagyon gyér képviselete van az agrárium területén Brüsszelben. A NAK-kal ellentétben egy szlovák szervezet sem tagja a Copa Cogeca-nak, azaz a legnagyobb európai érdekvédelmi szervezetnek (gazdáké és szövetkezeti társulásoké), akik aktívan beleszólnak és alakítják a közös agrárpolitikát“. Kiemelte, a hasznos információk mellett tájékoztatást kapnak a különböző agrár-technológiák, innovációk területéről is. „Nem túlzok, ha azt mondom, Magyarország minimum tíz évvel Szlovákia előtt jár ezen a területen, de ide sorolhatnám akár a V4-ek többi országát is” – fogalmazott.
Varga Péter elárulta azt is, a magyar kormány tervei között szerepel, hogy a Magyarországon jól működő falugazdász programmal, melyet a NAK készít elő, besegít a határon túli térségekben is. „Van egy olyan elképzelés, hogy egy falugazdász programot indítana jövőre a magyar kormány a Kárpát-medencében” – mondta Varga, aki szerint ebből a szempontból is fontos és hasznos a kamarával való kapcsolat. Kihangsúlyozta, Szlovákiában nincsen ilyen kiterjedt szaktanácsadással foglalkozó hálózat, ebből kifolyólag a gazdák későn jutnak kellő információkhoz, nem kapnak segítséget a törvényeket illetően, sok esetben gondjuk van az uniós támogatások lekérésével, vagy már a kérvények kitöltésével is. „Magyarországon 650 falugazdász van jelenleg, de a számuk várhatóan növekedni fog egy ezres létszámra, míg Szlovákiában egy sincs, és nem létezik szaktanácsadói hálózat” – ismételte hangsúlyozottan Varga, aki kiemelte, a magyar kormány támogatja a NAK, mint szakmai szervezet törekvéseit abban, hogy a határon túli magyar térségeket a mezőgazdaság területén is felzárkóztassák.
„A NAK működésének köszönhetően a Szlovákiához hasonló problémákkal küzdő Magyarország agráriuma mára stratégiai ágazattá vált. Példaértékű lehetne ez számunkra is, de mégsem az” – fogalmazta meg kritikáját. Az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke szerint a világ népessége az elkövetkező 15-20 évben 8 milliárdra emelkedik, ennek megfelelően a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést 60 százalékkal kellene növelni – tette hozzá. Varga lesújtóan nyilatkozott országunk élelmiszer-önellátásáról, amely nagyjából negyven százalék körül mozog, továbbá az élelmiszer minőségével is szemben is kritikával élt. „Szlovákia egyre inkább lemarad és egyre inkább kiszolgáltatottabbá válik. Már most nem tudunk beleszólni a kettős minőségű élelmiszerek problémájába, a szlovák kormány sem szaktanácsadással, sem képviselettel nem támogatja a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a benne dolgozókat“ – jegyezte meg.
Varga Péter végezetül hozzátette: „képviseletünk nemcsak a Copa Cogeca-ban nincs, de Brüsszelben, a mezőgazdasági bizottságban sincs szlovák képviselő. Mi a magyarországi képviselőkön keresztül jutunk információkhoz, például tőlük tudunk tájékozódni első kézből, mit terveznek 2020 után, holott a mezőgazdaság – és vidékfejlesztés büdzséje a legnagyobb az Európai Unióban”.
(sze/Felvidék.ma/MTI)
