Magyarország és Szlovákia együttműködésében a legjobb kapcsolatot most ápolja a két ország kormánya, ami a kölcsönös tiszteleten alapul – hangoztatta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a szerdai sajtótájékoztatón az MKP székházban Pozsonyban.
Menyhárt József, az MKP elnöke örömének adott hangot, hogy Szijjártó Péter valahányszor Pozsonyban jár, mindig tiszteletét teszi a Magyar Közösség Pártjának a székházában. Az MKP a magyar kormány stratégiai partnere. „Számos olyan ügyet vettünk át, gondoltunk végig, amelyek már a korábbiakban elkezdődtek” – mondta Menyhárt, utalva a Baross-terv és a Kárpát-medencei óvodaprogram pályázataira.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy folytatódik a felvidéki gazdaságfejlesztési program, aminek első fázisa sikerrel zárult. 1521 pályázó nyert támogatást a programban, ami a miniszter meglátása szerint jó Magyarországnak, mert erősödik a magyar nemzeti közösség, és jó Szlovákiának is, mert erősíti a szlovák gazdaságot. A program folytatásához a kormány jóváhagyta a szükséges pénzügyi hátteret.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a kormány figyelemmel kíséri a Magyar Közösség Pártja (MKP) felkészülését a novemberi önkormányzati választásra, amelyen az MKP-nak több mint háromszáz polgármesterjelöltje és több mint 2250 képviselőjelöltje indul, s reményét fejezte ki, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség tagjai minél nagyobb számban vesznek részt a választáson.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két ország közös sikertörténeteket épít annak érdekében, hogy a meglévő nehéz kérdéseket is meg tudják vitatni. 2023-ig összesen kilenc infrastrukturális beruházás készül el a két ország között.
Részletezte, hogy 2020-ban már használható lesz az új komáromi híd, és elkészül az autópálya még hiányzó szakasza a két főváros között. 2022-re elkészül a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út magyarországi szakasza, három híd épül az Ipolyon és három kishatárátkelőt nyitnak meg.
Beszélt arról is, hogy a terveknek megfelelően halad a magasfeszültségű távvezeték-hálózat összekötése a két ország között, amelyet Sajóivánkánál és Gönyűnél kötnek össze 2020-ig.
A visegrádi országok fővárosait összekötő gyorsvasúti fejlesztések előkészítő munkái elindultak, hamarosan létrejön az a négyoldalú munkacsoport, amiről korábban már megállapodtak a közlekedési miniszterek. A gyorsvasút magyarországi szakasza megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírták a közbeszerzést – sorolta.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy az Európai Unió jövőjét érintő kérdésekben nagy mértékben ért egyet a két ország. Kitért ara is, hogy Szlovákia tizenhárom európai parlamenti képviselője közül tíz nem szavazta meg a Magyarországot „hazug politikai alapon elítélő” Sargentini-jelentést. Köszönetét fejezte ki Andrej Dankónak, a szlovák parlament elnökének, aki kezdeményezte, hogy a pozsonyi parlament fogadjon el egy Magyarország szuverenitását megvédő határozatot.
Szijjártó Péter Menyhárt Józseffel történt találkozását követően Miroslav Lajčákkal, Andrej Dankóval és Peter Žigával tárgyal Pozsonyban. 2018. október 17-én. A szlovák külügyi tárca vezetője munkaebéden látta vendégül Szijjártó Pétert.
A visegrádi négyek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyaltak
Szijjártó Péter a találkozók után elmondta, hogy Miroslav Lajčákkal elsősorban a Közép-Európát érő kihívásokról beszéltek.
Látszik, hogy ezen országok ellen a migrációs politika miatt számos támadást indítottak és fognak a jövőben is, elsősorban európai színtéren, de az ezekre adott reakciók azt is bebizonyították, hogy a visegrádi csoport erősebb és egységesebb, mint valaha – mondta.
Andrej Dankóval pedig arról tárgyaltak, hogy a parlament elnöke elkészíti a Sargentini-jelentéshez kapcsolódó előterjesztést, amellyel a parlament elfogadhatja a Magyarország szuverenitását megvédő nyilatkozatot.
Ha ez megtörténik, a visegrádi négyek tekintetében „a kör bezárul” – közölte Szijjártó Péter. A miniszter elmondta: ez az előterjesztés világosan mutatja, hogy ha azok a pártok és kormányok, amelyek ragaszkodnak az európai értékekhez, a nemzeti történelmi és kulturális hagyományokhoz, szoros együttműködést folytatnak, sikeresek lehetnek az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban.
A kérdés most az, hogy Európa elmenjen-e egy föderalisztikus irányba, ahol „egyesek egyfajta európai egyesült államok létrehozását tűzték ki célul”, léptessék-e ők az uniót egy posztnemzeti, posztkeresztény időszakba, vagy azok a politikai erők és pártok diadalmaskodjanak, amelyek ragaszkodnak a nemzeti, vallási és kulturális hagyományaikhoz, és ahhoz, hogy Európa keresztény kontinens maradjon.
Ez a küzdelem még nem dőlt el, és ebből a szempontból az európai parlamenti választás nagyon fontos – mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy ehhez kapcsolódóan Andrej Dankóval megerősítették azt a szándékot is, hogy a nemzeti alapon szerveződő, a nemzeti identitást, a kulturális, vallási hagyományokat és örökségeket fontosnak tartó pártoknak szorosan együtt kell működniük.
(mti/Felvidék.ma)
