Jubileumi számhoz érkezett a Majer István nevével fémjelzett, két hétvégén zajló találkozó a Kürti Faluházban. A szakmai napot a Compass Polgári Társulás szervezte előadásokkal, vetítéssel, kiállításokkal gazdagítva.
Kovács Tamás a társulás vezetőségének képviseletében elmondta, hogy a rendezvény első része november harmadik hétvégéjén került megrendezésre, amikor a 26 éve működő Majer István cserkészcsapat, a cserkészet szellemisége, a cserkészvezetők képzése mellett a túrázás, a kerékpározás, a felfedező utazás is a fókuszba került.
Nagy sikert aratott a „Fedezd fel a Balkánt!” című előadás, melynek során Borka Zoltán fényképes beszámolóval szemléltette, milyen élmények érhetik a Balkánra utazókat. Saját tapasztalataikat mesélték el a biciklis nászutasok, Tamás és Lilla, akik kerékpárjaikkal Montenegrót tekerték körbe, megfűszerezve az Albán Alpokkal.
A Felvidéki Csavargók internetes oldalon követhetőek az úti beszámolók, melyek utazásról, gasztronómiáról, vendégszeretetről, a balkáni mentalitásról szólnak.
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valamit” – mondta Borka Zoltán, a Balkán szerelmese.
November 23-án folytatódott az előadássorozat, mely a helyi értékek jegyében zajlott. Majer István életét és munkásságát Kovács Tamás ismertette. A községben tíz évig működő plébános, prépost, a teológia doktora, a tanítóképzés atyja, tudós, grafikus szellemiségében kívánják feltárni és megőrizni a község értékeit.
Így a társulás, a havonta rendezett programjai mellett, a Kürti Értéktár létrejöttét tűzte ki célul. A már működő értéktár bizottság munkája nyomán besorolást nyertek és felsorakoztak a helyi értékek.
Az évente megrendezésre kerülő Kürti Kőtésfesztivál már bekerült a helyi és a Felvidéki Magyar Értéktárba. Céljuk az, hogy a további értékek hivatalos formában is gazdagítsák Kürt község értéktárát és a Felvidéki Magyar Értéktárat egyaránt.
A hallgatóság megismerkedett az értéktárak szakterületeivel, a besorolás módjával, működésével és fontosságával, melyet a Felvidéki Értéktár Bizottság koordinál, Huszár László vezetésével, aki más elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen.
A Kürti Alapiskola diákjai prezentációban ismertették a ciglédi Mária-búcsújáróhely múltját és jelenét, a szentkút, a kápolnák, a kálváriák történetét. A tudnivalók közt szerepelt a Szekeres-kereszt sorsa, mely a pálos szerzetesek emlékét őrzi.
Szájhagyomány útján mesék, mondák maradtak fenn, köztük arról az alagútról, mely négy irányba vezet: a kürti templomba, a szőgyéni templomba, a lévai várba a Garam alatt, és az esztergomi várba a Duna alatt.
A kürti távirdászokról szóló prezentációból ismertté vált az egyedi foglalkozás és az ő munkásságuk története. A kürti távirdászok a 19. század közepétől kezdődően bejárták az Osztrák–Magyar Monarchiát Árvától Brassóig. Apáról fiúra szállt a szakma, hatszáz kürti családnak adott kereseti lehetőséget. A faluházban kiállítás és az utókorra maradt, felszentelt lobogó őrzi emléküket. Mindkét prezentáció szerepelt a Kincskeresők, a helyi értékeket kutató diákok országos konferenciáján, és részét képezi majd a készülő Kürti munkafüzetnek.
A hetényi Tarczy Lajos Alapiskola pedagógusa, Rancsó Andrea bemutatta a „Kincskeresők” programot, mely Szanyi Mária néprajzkutató, pedagógus, valamint a helyi értékeket kutató diákok munkásságát dicséri Felvidék-szerte. Elhozta és bemutatta a Hetényi munkafüzetet, mely sok éven át folytatott gyűjtés eredményeként látott napvilágot. A játékos, könnyed stílusú, színes munkafüzet elektronikus formában is létezik és nagy népszerűségnek örvend a diákság körében. Bemutatásra került a Villa Heten Polgári Társulás gondozásában kiadott Helytörténeti album néhány kötete is, mely a múlt megismertetését szolgálja.
A régi fotók szerelmese és gyűjtője, a kürti gyökerekkel rendelkező Melecski Lajos két részletben mutatta be a község és környéke fotóit „Kürt – egy község képes történelme” címmel. A képek végigvezették a hallgatóságot a helyi történelmi eseményeken az 1075-ből származó első írásos emléktől a második világháborúig bezáróan.
A Kürti Értéktárba javasoltak között szerepel az autentikus borkészítés, a Kürti Borfesztivál, a Cigléd kegyhely, a kürti távirdászok és sok más helyi jellegzetesség.
Majer István a kürti munkássága idején nagy népszerűségnek örvendett és kiérdemelte az „István bácsi” nevet. Az 1983-ban nyolcvan esztendős korában elhunyt polihisztor félszáz irodalmi művet hagyott az utókorra, mely beszédeket, tanulmányokat, tanításokat, képzőművészeti kiadványokat, ábécés és olvasókönyvet, gazdasági tanulmányokat, számos tankönyvet, újságot, naptárat, naplót, mindennemű közhasznú ismeretet tartalmazó tanulmányt tartalmaz.
Az 1992-ben alakult helyi cserkészcsapat Majer István nevét viseli, és mellszobor őrzi emlékét a kürti templom előtti parkban.
A Vasárnapi Újság (1854-1921) így ír a tanítás mesteréről: „Majer István egyike azon úttörő férfiaknak, kik korunk nevelésügyének oly kevéssé mívelt mezején, fáradhatatlan kezeikkel a felvirágzás magvait hintik el a hazai földbe.” Miként a régi újság idézi munkásságát, az általa elhintett magvak Kürtön is meghonosodtak. Ezek mentén őrzik az utódok a helyi értékeket, melynek köszönhetően van jelenük és lesz jövőjük.
Csoportos beszélgetéssel, vendégasztallal és borkóstolóval zárult a találkozó, ahol a helyi cserkészek szolgáltak fel. Megtekinthető volt a Majer István életét bemutató tabló, a helyi alapiskolások helytörténeti munkáinak kiállítása és a Kürti távirdászok címet viselő kiállítás.
A rendezvény a Bethlen Gábor Alap és a helyi önkormányzat támogatásával valósult meg.
