Negyedik alkalommal rendeztek Diónapot a bodrogközi Örös községben a hét végén. Hagyományosan október első hetében szervezik a rendezvényt, amelynek egyik fénypontja a viseletes falukerülés, de hagyománnyá vált a diófaültetés is, a diós sütemények versenye, valamint népdal- és néptánccsoportok fellépése.
Az idén nemzetközivé vált a rendezvény azzal, hogy a helyi csoportokon kívül Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek fellépők. Az együttlét alkalmat adott a közös főhajtásra, az aradi vértanúk emléke előtti tisztelgésre is. Magyarország Kassai Főkonzulátusa közreműködésének köszönhetően a kultúrház előterében tizenhat tablóból álló kiállítás megnyitására, majd esőben ugyan, de közös koszorúzásra került sor a kopjafánál.
A kiállítás egy részlete (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Emlékező gondolatait Furik Csaba, az MKP bodrogközi megyei képviselője osztotta meg a jelenlévőkkel, aki a történelmi visszatekintésen túl Kiss Ernő tábornok utolsó szavait idézve – „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük” – fogalmazta meg jövőbemutató gondolatait.
Fontos, hogy szívvel kell élnünk, és az is, hogy a 21. században is példát tudjunk adni abban, hogy a közösségért, a hazáért hittel és szeretettel tegyen mindenki a maga helyén.
Kiemelte, hogy ebben mindenkinek felelőssége van.
A megemlékezés nem zavarta meg a diónapi ünnepséget, hanem meghittebbé tette, és az összetartozás élményének még intenzívebb megélésére adott lehetőséget.
A megkoszorúzott kopjafa (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A kultúrházban diós süteményekkel és harapnivalóval gazdagított asztal várta a vendégeket. A résztvevők a mini kirakodóvásár keretében a Kassán működő magyar könyvesbolt kínálatából válogathattak, valamint termelői mézet, méhviaszból készült termékeket, és egyéb kézműves termékeket vásárolhattak.
A község polgármestere és a Csemadok helyi alapszervezetének alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Simon Lívia, a rendezvény fő koordinátora elmondta, úgy gondolja, azzal, hogy eljárnak próbákra, együtt énekelnek, táncolnak, a maihoz hasonlóan igyekeznek minél többször összehozni a közösséget, mindannyian egy kicsit hozzátesznek ahhoz a példamutatáshoz és közösségépítéshez, amely a megmaradásunkat szolgálja.
Színpadon a Bodrogközi Pulyák (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A sütemények versenyébe benevezett tizenhat diós finomság kiértékelését követően, az idei Diónap alkalmával tíz fellépő csoport lépett színpadra Örösben. A helyi Kőkút népdalkör fellépésével indult a rendezvény, majd azt követően a magyarországi Sárrétudvariról érkezett csoport lépett színpadra. A Hajdú-Bihar megyei csoport a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány mellett működik. Az Alapítvány elnöke elmondta, hogy számukra a szeretet és az összetartozás napja, amikor itt lehetnek Örösben.
Minden jelenlévő számára nagy öröm volt látni, hogy a programba a gyerekeket is bevonták.
Nagy sikert aratott a helyi óvodások zenés, verses, táncos fellépése. A királyhelmeci Helmeczy Mihály Alapiskola mellett működő, Balázs Lilla Petőfi-ösztöndíjas által vezetett „Helmeci Színpadreccsentők” néptánccsoport szintén kiváló produkcióval mutatkozott be. A gyermekfellépők sorát a „Bodrogközi Pulyák” fellépése zárta, akik másodszor mutatkoztak be közönség előtt. A közel harminc gyereket színpadra állító produkció profi felkészítésről, nagy lelkesedésről, a néptánc szeretetéről és hatalmas szervezői, valamint szülői támogatásról tanúskodik. A gyerekcsoportok kultúrblokkja méltán érdemelte ki a közönség vastapsát.
A mini kirakodóvásár kínálatából (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A rendezvény további részében fellépett a kárpátaljai Téglásról érkező Rózsa népdalkör, valamint a nagygéresi, zétényi és a ladmóci népdalcsoportok.
A fellépéseket követően az idén sem maradt el a közös karikázó, amelyet nagy örömmel adnak tovább a helyiek az imregiek hagyományápolása nyomán.
A rendezvényt közös vacsora zárta. Mindez nem valósulhatott volna meg a lelkes helyi Csemadok-tagok és segítőik munkája, a vacsorát támogató szervezet önzetlen segítsége, valamint a magyar kormány és a helyi önkormányzat anyagi támogatása nélkül.
Az alig hatszáz lelket számláló településen nagyot álmodtak négy évvel ezelőtt. Egy jó ötlet, a tenni akarás, a hagyományápolás és továbbadás igénye, valamint a közösségépítés vágya találkozott az önkormányzat segítő szándékával. Így válhatott négy év alatt az örösi Diónap sikeres, immár nemzetközi rendezvénnyé, amely a hagyományőrzésen túl a közösségépítés szép példája, és az összetartozás üzenetét is közvetíti.
