Az Állatok Szabadsága szervezet indítványozni fogja a választások után felálló új parlamentnél, hogy hagyja jóvá azt a törvénymódosítást, mely betiltja a kutyák láncon való tartását. Egyúttal folytatják kampányukat a kutyákkal való ilyen bánásmód ellen, tudatta a szervezet a közösségi hálón.
A kutyák láncon való tartása teljes betiltásának elérésére már 2010 óta törekszenek az állatvédők, melynek érdekében kampányt indítottak, illetve aláírásgyűjtésbe kezdtek. A petíciót júniusban nyújtották be a mezőgazdasági tárcához, több mint 50 ezer aláírással. Az Állatok Szabadsága szerint a kutyák láncon tartása végzetes következményekkel jár az állatok fizikai és mentális egészsége szempontjából.
A lánc ugyanis nem teszi lehetővé az állat számára, hogy elmeneküljön, ha veszélybe kerül, emellett teljesen izolálja őt, s akadályozza a mozgását, ami mozgásszervi problémákat okoz. Veszélyt jelent az ízületek és izmok egészségére, s a szoros lánc belevághat az állat húsába, súlyos, nem gyógyuló sebet ejtve rajta.
Régóta megoldásra váró, s a jelenlegi jogszabályok szerint megoldhatatlan problémáról van szó. A törvényi szabályozás jelenleg ugyan kötelezi a kutyatulajdonosokat, hogy az ilyen módon tartott állatot naponta oldják el a láncról, viszont az ellenőrző szerveknek nincs lehetőségük bizonyítani, ha ennek nem tesznek eleget“ – mondta Silvia Čaňová, az állatvédő szervezet kampánykoordinátora.
A parlamenti választásokat követően Az Állatok Szabadsága ismét be kívánja terjeszteni a törvénymódosító javaslatot, s az új parlamenttől annak elfogadását várja. Folytatja és intenzívebbé teszi a kampányt is, s a közösségi hálón felhívja az embereket, hogy szóljanak hozzá a témához, továbbá osszanak meg fényképeket és riportokat láncon tartott kutyákról.
Az Állatok Szabadsága a kutyák láncon tartását tiltó javaslatát tavaly ősszel terjesztette be, s a törvényjavaslat túljutott az első olvasaton, a második előtt azonban a parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága nevében Eva Antošová (SNS) parlamenti képviselő módosító indítványt nyújtott be. Ez olyan kivételeket tartalmazott, melyek az állatvédők szerint úgymond fogatlanná tették a törvényt. Ezért kérték a képviselőnőt, vonja vissza a módosító javaslatot, így végül az nem került jóváhagyásra.
Az Állatok Szabadsága egy 1992-ben létrejött nonprofit szervezet, melynek fő célja az állatok védelme. Emellett felvilágosító tevékenységet is folytat és törvénymódosításokat is kezdeményez.
Mint tudjuk, a láncon tartott kutya rendkívül ingerszegény körülmények között él, amitől frusztrálttá és sok esetben agresszívvá válik. A gazdák körében általában két esetben szokás az állatot láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja. Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon.
Az állatvédők célja a módosítással a felelős kutyatartás elérése, továbbá az állatok bántalmazásának, kínzásának megakadályozása. A szervezet tavaly összesen 1230 állatkínzási ügyben lépett fel, melyek nyomán több mint 200 esetben elvették a kutyát a gazdájától.
Véleményük szerint Szlovákiában még mindig nem büntetik kellő szigorral az állatkínzókat, 2010 óta hat embert ítéltek szabadságvesztésre ilyen cselekedetért.
Állatkínzásnak minősül bármely olyan szándékos és nem szándékos viselkedés, mely fizikai és pszichikai károsodást okoz az állatnak. Az esetek többségében az alapvető életfeltételek megvonásáról van szó, nevezetesen az állat éheztetéséről, szomjaztatásáról, mozgásának korlátozásáról, vagy fizikai bántalmazásáról. A kínzást elszenvedett állatok agresszívvá, vagy ellenkezőleg, rendkívül félénkké válnak, de gyakran lép fel náluk teljes apátia, illetve öncsonkítási hajlam is.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
