Történelmi jelentőségű döntés született Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma egy Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos ügyben marasztalta el Szlovákiát. Ezzel kapcsolatban többen is megfogalmazták véleményüket.
Mint arról sajtóközleményünkben beszámoltunk, a strasbourgi per rávilágított, hogy a szlovák állam szervei a nemzetközi előírások által tiltott kollektív bűnösség elve alapján koboznak el ingatlanokat. Mint a konkrét ügyből kiderült, az állami erdővállalat a panaszos édesapjának magyar nemzetisége alapján akarta elkobozni az erdőt – 64 évvel a dekrétumok megszövegezése után.
Összefogás: levélben szólítjuk meg az igazságügyi és a földművelési minisztert
Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke felháborítónak nevezte, hogy a Főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság a jogfosztás mellett foglalt állást.
„A Beneš-dekrétumok alapján történt jogfosztások Csehszlovákia szégyene. Még nagyobb szégyen, hogy a legmagasabb állami szervek hét évtizeddel a dekrétumok elfogadása után is érvényesíteni kívánják a diszkriminatív normákat. Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket” – véli Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.
Kifejtette, a szlovák politikusok és jogászok hosszú évek óta arról beszélnek, a dekrétumokat azért nem kell hatálytalanítani, mivel már nem fejtenek ki joghatást. Mától strasbourgi ítélet bizonyítja, hogy ez nem igaz: az állami szervek egy állítólagosan „halott jog” alapján próbálják megfosztani a polgárokat tulajdonuktól.
„Kötelességünk kiállni közösségünk és polgáraink jogaiért, egyben a jogbiztonság és alkotmányosság mellett, ezért levélben szólítjuk meg az igazságügyi és a földművelési minisztert. Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig a bíróságok rendbetétele keretében ezzel a kérdéssel is foglalkozzon” – tette hozzá Mózes Szabolcs.
LMP: felszólítja a külügyminisztériumot, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokba a jogfosztások leállításával kapcsolatban
Mint ismert, a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát: az ügy előzménye a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódik.
Az LMP határozott meggyőződése, hogy a dekrétumok rendezetlensége toxikusan hat a szlovák közéletre, de különösképpen a magyar-szlovák együttélésre.
A felvidéki magyar állampolgár panaszos ellen a szlovák állam indított eljárást, miszerint a tulajdonában álló erdőt a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni. A hosszas jogi eljárás után a szlovák Legfelsőbb Bíróság kimondta: a földet valóban el kellett volna kobozni, hiszen ezt a „kötelezettségét” a szlovák államnak utólag is érvényesítenie kell. Most az Emberi Jogok Bírósága megállapította, hogy az egész procedúra során nagymértékben sérült az igazságos eljáráshoz való jog – összegzi az LMP, a Felvidék.ma-hoz eljuttatott nyilatkozatában.
„Az ügy tökéletes lakmuszpapírja annak, hogy a Beneš-dekrétumok közjogi és politikai megoldása nem tűr halasztást, a magunk részéről pedig elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik magyar honfitársainkat” – nyilatkozta Ungár Péter, magyar országgyűlési képviselő.
Hozzátette: „Politikai közösségünk felszólítja a külügyminisztériumot, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokba a jogfosztások leállításával kapcsolatban és érvényesítse a magyar nemzeti érdekeket. Különösen fontos a kisebbségvédelem európai értékeinek hangsúlyozása, hiszen a Beneš-dekrétumok olyan sötét időkre emlékeztetnek mindannyiunkat, amelyeket 2020-ban már a szlovák társadalom is el akar felejteni” – írták.
***
Az ügy részletes háttere: egy északkelet-szlovákiai erdő tulajdonosa ellen a szlovák állami erdővállalat 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis a tulajdonos magyar nemzetiségű édesapjától 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt. Az állam első- és másodfokon is elveszítette a pert, a Főügyészség 2014-ben mégis egy rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel élt. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság 2015-ben kimondta: mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek, a Beneš-dekrétumok alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell az ingatlan elkobzását. A strasbourgi bíróság keddi történelmi jelentőségű ítéletével megállapította a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértését.
