Zuzana Čaputová köztársasági elnök hétfőn este a súlyosbodó járványügyi helyzetre való tekintettel rendkívüli beszédet intézett az ország lakosságához.
Hangsúlyozta, megérti, hogy a járvány második hulláma próbára tesz mindannyiunkat. Rámutatott azok felelősségére, akiknek nehéz döntéseket kell hozniuk, és uralniuk kell a válsághelyzetet – a politikusok és a járványügyi szakértők felelősségére, de velük együtt mindannyiunk felelősségére is.
Emlékeztetett rá, hogy az első hullám sikeres lefolyása két pilléren állt – az időben meghozott intézkedéseken és a nyilvánosság szolidaritásán, s ezek most is döntő tényezőnek számítanak.
A továbbiakban kijelentette, több tesztre van szükség, és meg kell erősíteni kapacitásainkat, hogy az emberek bízhassanak abban, hogy az állam mindent megtesz a járvány leküzdése érdekében.
Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság, a mi felelősségünk abban gyökerezik, hogy legyünk egymással szolidárisak és figyeljünk oda egymásra. Mindannyiunkat arra kért, ne becsüljük le a helyzetet, amelybe kerültünk, hordjuk a maszkot mindenhol, ahol szükséges, s tartsuk be az óvintézkedéseket.
Elmondta, a járvány annak a próbája, hogy milyen mértékben vagyunk képesek szolidaritást vállalni és összetartani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világhálón mindenféle nézetek terjednek, köztük olyanok is, melyeknek vajmi kevés közük van a vírus terjedésével kapcsolatos jelenlegi valós ismereteinkhez.
Mint mondta, megérti, hogy sokan belefáradtak a korlátozásokba, és azt is, hogy többen nagyon sokat vesztettek tavasszal a válság miatt.
Azt is érthetőnek tartja, hogy sokan nem érzik magukat fenyegetve a vírus által. Ám mindannyiunk környezetében van olyasvalaki, aki beteg, gyenge, akinek a koronavírus komoly problémákat okozhat. Kijelentette, hogy ma senki sem akar visszatérni a tavaszi, kemény intézkedésekhez. Hasonló megszorításokat nem engedhet meg magának az állam, sem a társadalom.
A tömegrendezvények elkerülhetetlen korlátozásával azonban már most sokan megélhetésük fontos, gyakran egyetlen forrását veszítik el. A megelőző intézkedések miatt bekövetkezett és várható bevételkieséseik miatt tehát kompenzációra van szükségük az államtól. Ezt az államnak nem szabad elfelejtenie, hangsúlyozta, miközben a fertőzöttek növekvő számával dacol.
Arról is szólt, hogy a fertőzöttek növekvő számával egy időben nő azok száma is, akiknél komoly a betegség lefolyása, és kórházba, lélegeztetőgépre kerülnek. A vírus terjedésének megállítása tehát nem csak azt jelenti, hogy védjük magunkat és közvetlen környezetünket – meg kell védenünk kórházainkat is, hogy ne omoljon össze az egészségügyi ellátórendszerünk, emelte ki.
Erre azért van szükség, hogy megkaphassák a megfelelő ellátást azok, akiknél komplikált a betegség lefolyása, és hogy képesek legyünk más betegségeket is kezelni, elvégezni más, létfontosságú orvosi beavatkozásokat is.
Mint mondta, a végéhez közeledik az oltóanyagok és a gyógymód előkészítése is, ezért reményét fejezte ki, hogy néhány hónap múlva a tudománynak köszönhetően ellenőrzés alatt tarthatjuk majd a vírust.
Kérte, hogy tartsunk ki, hogy ez az idő a lehető legkevesebb életveszteséggel, gazdasági veszteséggel járjon, és az emberi kapcsolatainkat se rontsa meg.
