Nagyböjti keresztút a lévai kálvárián (Fotó: Lévai Szent László Kör, facebook)

A nagyböjti elmélyülés időszakában a kialakult járványhelyzethez igazodva a Lévai Szent László Kör tagjai kis, családias közegben tartják meg vasárnaponként a nagyböjti keresztutat. Mindamellett a magyar katolikus közösség hitét erősítve készül a járvány sújtotta húsvéti alkalomra, Jézus Krisztus feltámadására.

A Felvidék.ma Müller Pétert, a Lévai Szent László Kör vezetőjét kérdezte a nagyböjti időszak készülődéseiről, a kör jelenlegi tevékenységéről, a járványhelyzetbeli hiterősítéséről.

Mi is ez a nagyböjti keresztút, miért fontos ez az önök számára? Mi a nagyböjt lényege? 

A szent negyven nap, a nagyböjt az évenkénti tavaszi tisztulás és lélekújulás ideje a keresztény ember számára. A nagyböjti lelkület jellemzői: a külső élet visszaszorítása, magunkba szállás; bűnbánat, életünk jobbítására való szándék; az egyház liturgiájával egyesülve a nagyböjti fegyelem felajánlása.

Nagyböjti keresztút a lévai kálvárián (Fotó: Lévai Szent László Kör, Facebook)

Az egyház jámbor szokások és ájtatosságok által is elő akar készíteni minket húsvét befogadására.

Ilyenek a bűnbánati jellegű, valamint Urunk szenvedéséről szóló ájtatosságok, a keresztút, továbbá a nagyböjti lelkigyakorlatok, hittanítások.

Valamennyi esemény alkalmával Jézus szenvedéstörténetén elmélkedve, azt átélve a jobbá válás igyekezetével a saját életünkbe is tekintünk.

A jelenlegi helyzet miként befolyásolja a kör tevékenységét? 

A járványügyi korlátozások miatt legutolsó közösségi eseményünk 2020 szeptemberében a II. Lévai Dr. Kucsera Ferenc Emléknap volt, majd tevékenységünket már csak online térben folytathattuk. Facebook-oldalunk állandó frissen tartása mellett az online szentmisék beindulásáig Ivkovič Krisztina titkárunknak köszönhetően heti e-mailben igyekeztünk lelki táplálékot, illetve aktuális tájékoztatást adni a lévai és Léva-vidéki hívőtársainknak. A szentmisék online közvetítése beindulása után az FB-oldalunkon szinte naponta van lehetőség szentmise, keresztút vagy egyéb lelki esemény nemcsak on-line, de már rögzített megtekintésére is. Tudomásunk szerint ezekkel a lehetőségekkel hívőtársaink előszeretettel élnek is.

Dr. Kucsera Ferenc sírjánál Szentendrén (Fotó: Müller Péter, archív)

A járványhelyzet sem tudta befolyásolni a már 7. éve megjelenő gyermek- és ifjúsági havilapunk, a Lévai Csengettyűszó kiadását és most online terjesztését. A kis újságban a hitünk tanításaival foglalkozó írások, énekek és tanulságos történetek mellett éves pontverseny van meghirdetve. A gyermekek havonta küldik be azok megfejtéseit. Nagy sikernek örvend a tavaly Ivkovič Krisztina kezdeményezésére indított és a mai napig általa szervezett TÉRKÉP-ÉSZ verseny, melynek során egy feladvány alapján havonta kell a gyerekeknek a Szent László Kör logóját megtalálniuk valahol Léván és az azon feltüntetett feladványok megfejtéseit rögzíteni egy adatlapon, melynek leadási határideje 2021 november vége.

A mostani bezártság miatt talán még szívesebben indulnak a gyerekek egyedül, illetve a kisebbek a szüleikkel felfedezésre. Csak halkan jegyzem meg, hogy a szülők legalább olyan izgalommal várják az új feladványt és keresik az elrejtett logót, mint a gyerekek.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)

 Miként készülnek a húsvétra?

A nagyböjt sajátos gyakorlatain keresztül készülünk a húsvétra. Ezek:

A BÖJT. A katolikus böjt nem csupán önfegyelmezési (aszketikus) eszköz, hanem liturgikus jellegű tisztulási és áldozati cselekmény. Bár külső tett, de lényege egy belső valóság: az önakaratunktól való elfordulás, Isten akaratához való odafordulás. Hiszen „Krisztus is engedelmes lett értünk egészen a halálig.” A legalapvetőbb böjtölés: tartózkodni a bűntől, lehetőleg a kis bűnöktől is, hiszen ott Isten akarata és a vele szemben álló önakarat között kell választani. Továbbá: tartózkodni a bűnös vágyakozásoktól, mert abban — rejtetten — mégis Isten akaratát szeretnénk a magunkéhoz hajlítani. Végül a böjt: tartózkodás a megengedett javak egy részétől, hogy a teremtményt szívünk oltárán feláldozzuk a Teremtőnek.

AZ IRGALMASSÁG. Az irgalmasság kettőt jelent:
a) Adni. A böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből (időből stb.) a nálunk szegényebbeket segítjük. Az irgalmas szeretet egyben bűnbánati cselekmény, mert „a szeretet befedi a bűnök sokaságát.” (1Pét 4,8)
b) Megbocsátás. Őszinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva, mindenkinek, aki ellenünk vétett. Ez is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK az ellenünk vétkezőknek.”

AZ IMÁDSÁG.A böjt és a jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez emelkedik: a teremtménytől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok külső eseményétől a belsőhöz fordul.

A Lévai Szent László Kör által szervezett karácsonyi adománygyűjtése (Fotó: Müller Péter, archív)

A készülődést miként befolyásolja a járvány?

A húsvétra készülődésnek csak a közösségi részét korlátozza, a hívek egyéni, illetve családon belüli meghitt készülődését nem.

Sőt, ahogy egy lelkiatya találóan megjegyezte, amikor a járvány miatt online térben szentmisére gyűlik össze a család a szobában, Isten házává változtatja otthonát, így a járvány következtében eddig soha nem látott számú templom van lakóhelyünkön, az országokban, a nagyvilágban.

A kör jótékonysági tevékenységet is folytat az egyházi ünnepek kapcsán, adománygyűjtést szervez a rászoruló családoknak. Ez idén is várható? 

A járványügyi intézkedések miatt sajnos az adománygyűjtés idén, ahogy tavaly is, közösségi formában nem valósulhat meg, de a lévai magyar hívek megtalálják a módját, hogy valamely formában személyesen gyakorolják az irgalmasság cselekedeteit.

A kör által szervezett karácsonyi foglalkozáson (Fotó: Müller Péter, archív)

Hogyan élik meg a nagyböjti időszakot?

Az idei nagyböjti időszakot Isten és az egyén, Isten és a család közötti kapcsolat hatja át leginkább, hiányzik annak közösségi élménye. Ugyanakkor idén a hívek egymásért, valamint közösségünkért mondott imái, hívőtársaink kölcsönös telefonos vagy online térben történő gyakori megkeresései,

illetve a lévai kálvárián egy-egy helyi magyar család által rendszeresen megtartott keresztutak a láthatatlan, de mégis érezhetően létező összetartó kötelékei közösségünknek.

***

A Lévai Szent László Kör megalakulásáról 2012. december 8-án született szándéknyilatkozat azzal a céllal, hogy a lévai magyar ajkú római katolikusok saját kezdeményezésükből hitéletüket és hitükből fakadó hagyományaik ápolását a templom falain kívül is rendszeressé tegyék minden nemzedék, de kiváltképpen az ifjúság számára.

A zarándokcsoport a garamszentbenedeki apátsági templom előtt (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma, archív)

A Lévai Szent László Kör célja polgári társulásként az alapvető keresztény emberi értékek, családi hagyományok, a  nemzeti  identitás  ápolása  és  megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. A társulás folytatója kíván lenni a valamikori Lévai Katholikus Kör, a Lévai Női Mária-kongregáció és a Lévai Férfi Mária-kongregáció értékeket hagyó tevékenységének.

 A Lévai Szent László Kör a lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikus hagyományok ápolóinak polgári társulása, mely fő céljainak tekinti: a római katolikus hagyományok ápolását; a hitélet elmélyítését; római katolikus ifjúságunknak a krisztusi tanok szellemében való vezetését; a keresztény magyar kultúra ápolását, megismertetését és terjesztését.

A Lévai Szent László Kör ezen alapvető célok elérése érdekében szervezi rendszeres rendezvényeit. Alakulásunk óta több mint száz közösségi rendezvényt szerveztünk.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)