Az Eucharisztikus Kongresszus csütörtöki tanúságtevője az USA-ból érkezett Mary Healy biblikus teológus volt, aki elmesélte, hogyan vette át élete irányítását Isten, valamint tapasztalatai alapján kapcsolatot mutatott a gyógyulás és a megbocsátás között.
Saját megtéréséről, Jézussal való találkozásáról vallott Mary Healy. A Pápai Biblikus Bizottság tagja, a detroiti Szent Szív Szeminárium biblikus teológusa felidézte, családja „vasárnapi katolikus” volt, ám szülei a Cursillo mozgalom révén észrevehetően buzgóbbá, szeretetteljesebbé, türelmesebbé, alázatosabbá és örömtelibbé váltak. Ez rá is nagy hatással volt, felébresztette benne az Isten iránti vágyat. Felidézte, egyetemi évei alatt a „lelki tetőpont” alábbhagyott, lelki ürességet érzett, depresszióba esett.
Istenhez történt visszatérését a Steubenville-i Ferences Egyetem katolikus karizmatikus megújulás mozgalmában találta meg, itt érezte a Szentlélek munkálkodását magában.
A tanúságtevő bevallása szerint a következő élménye egy egész éjszakára tervezett szentségimádás volt az egyetem kápolnájában.
És bár a folyamatos imádkozás ellenére elfáradt, és hajnali 2 óra körül távozott, érezte, hogy valami megváltozott. „Tudtam, hogy Jézus ott van bennem, élő tabernákulumként” – fogalmazott Healy.
A teológus következő élménye egy tavaszi szüneti evangelizációhoz kötődik. Ismertette: az Egyesült Államokban a tavaszi szünetben a fiatalok általában elutaznak Floridába inni, bulizni és szórakozni. Ők azonban a tengerparton sétálva Jézusról beszélgettek azokkal, akik nyitottak voltak rá. Egy este a helyi templomban a „He’salive!” (Él!) refrénű dalt énekelték. Mary Healy felidézte, ez a refrén olyan mélyen megérintette, hogy abban a pillanatban megértette, Jézus feltámadott, és „oly módon él, amelyet soha nem tagadhatnék meg” – vallotta nagy nyílt színi tapsot kiváltva.
A tanúságtevő visszaidézte egy másik emlékét is, amikor másokkal együtt élt egy közösségi házban, de egy lakótársával nem tudott kijönni.
Miután megosztotta kétségeit az ugyancsak a házban élő nővérrel, ő azt felelte: „Mary, azt hiszem, Isten pontosan odahelyezett, ahová akart.” Ekkor értette meg, hogy Isten mindent tud róla, és úgy szereti őt „teljes szegénységében és tehetetlenségében”.
Healy hozzátette: azóta nem saját erőfeszítéseivel próbál jó ember lenni, hanem engedi, hogy a Szentlélek működjön benne. „Azóta Jézus ül életem kormánykerekénél!” – vallotta.
Az előadó a gyógyítással kapcsolatos élményeit akkor tapasztalta meg, amikor egy év szünetet tartott az oktatásban. Ez az időszak arra való, hogy a tanár elmélyülhessen abban a témakörben, ami érdekli.
Healy olyan embereket keresett meg, akik az egyházban gyógyítással foglalkoztak. Mint elmondta, a természetfeletti gyógyulások sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Hozzáfűzte: egyértelmű kapcsolat van a gyógyulás és a megbocsátás között, amelyre több példát is felhozott.
Így például egy vérfolyásos asszony azután szabadult meg a betegségétől, miután megbocsátott férjének, akivel haragban voltak. Egy ólombottal megütött, emiatt egyik szemére gyengén látó férfi ugyancsak azt követően nyerte vissza látását, hogy megbocsátott haragosának.
A tanúságtétel végén Mary Healyvel közösen megbocsátásért, a félelemtől való megszabadulásért, az okkultizmus elutasításáért és a Szentlélek kiáradásáért imádkozhattak a zarándokok.
Minden reményünk forrásánál – John Onaiyekan katekézise csütörtökön a NEK-en
(Forrás: NEK)
