Az Eucharisztikus Kongresszus csütörtöki napja a Remény Napja volt. Udvardy György veszprémi érsek ennek az isteni erénynek a fontos szerepére hívta fel a figyelmet a reggeli dicséret keretében elmondott homíliájában.
„Aszerint, hogy ki-ki milyen lelki ajándékot kapott, legyetek egymásnak szolgálatára, hogy az Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek. Aki beszél, az Isten szavait közvetítse! Ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet az Isten ad neki, hogy így minden az Isten dicsőségére váljék Jézus Krisztus által” (1Pét 4,10–11).
A remény isteni erény, általa vágyakozunk a mennyek országára és az örök életre – irányította a remény ajándékára a figyelmet Udvardy György, hozzáfűzve: „Reményünk alapja Jézus Krisztus feltámadása és a mi feltámadásunk ígérete.”
A főpásztor feltette a kérdést: milyen helyet foglal el a jövő az életemben, amelyben a jövő mennyei haza, örök élet, ahol hasonlóvá leszünk Istenhez? Hangsúlyozta, a remény horgonyként a túlparthoz köt, mégis a jelenünket formálja. A remény minden vágyat, kívánságot magában foglal, amely a boldogságra irányul, védelmez az elbátortalanodástól, támogat a gyámoltalanságban, kitágítja a szívet az örök boldogságra vágyakozásban, megőriz az önzéstől és elvezet a szeretet gyakorlásához – sorolta Udvardy György érsek.
Rámutatott: rengeteg reményvesztett emberrel lehet találkozni, a remény elhalványulásának és a remény vágyának jelei egyszerre vannak jelen a világban.
Felhívta a figyelmet arra, hogy „mindenkin nem tudunk segíteni, de reményt csak mi tudunk adni”, majd aláhúzta, Krisztus az Eucharisztiában a megtestesült remény, ezért az Eucharisztiával táplálkozó ember a remény munkálója a világ számára.
„Egyedüli reményünk Krisztus!” – zárta csütörtök reggeli homíliáját Udvardy György.
(Forrás: NEK)
