Különleges előadássorozatra készül a hagyományőrző vendégekkel kiegészülő Fonó Zenekar. A Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia támogatását élvező együttes szeptember végén öt magyarországi és felvidéki városban ad koncertet.
A fennállásának negyedszázados évfordulójára készülő Fonó Zenekar – az összetartozás éve programsorozatának keretében – szeptember 26-30. között Budapesten, Balassagyarmaton, Nagyidán, Tornalján és Füleken lép színpadra.
„Száz év nagy idő. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nemcsak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmeire.
A Fonó Zenekar a százéves évfordulóra egy külön produkcióval készül. Társulatunk és hagyományőrző vendégeink közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is még mindig az élő hagyomány részét képezik. Úgy gondoljuk, ezt nemcsak az elszakítottság okán, hanem azért is fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti. A „Tanúhegyek” című előadás azokat a hagyományőrző mestereinket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományát. Az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt lemálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk.
Bartók Kárpát-medence koncepciójának megfelelően az előadás a magyar népzene értékei mellett egy-egy ponton a szlovák, az erdélyi román, illetve a ruszin hagyományos zenei kultúra autentikus teljesítményeit is megjeleníti. A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, illetve muzsikusok. A koncerten egyes Kodály-, vagy Bartók-művekből, vagy akár az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük abban az alakváltozataiban, ahogy azokkal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A népdalok szövegein pedig olykor átütnek a kisebbségi lét sajátos hangsúlyai…” (Agócs Gergely)
