A fenti címmel rendezte meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Szlovákiai Magyar Kisiskolák Országos Konferenciáját. A november 5-én online térben megtartott szakmai délutánon a kisiskolák problémáival, helyzetével foglalkoztak, jó és követendő problémamegoldásokat is felvonultatva.
Mint Morvay Katalin elnök, az Intézményvezetők Országos Társulásának elnöke rövid köszöntőjében kifejtette: a szlovákiai magyar kisiskolákra fókuszáló online konferenciára közel ötven pedagógus, kisiskola vezetője, igazgatóhelyettes jelentkezett be.
Cél az együttgondolkodás, a tapasztalatcsere megvalósulása – tette hozzá. „Napjainkban nagyon aktuális a kisiskolák fenntarthatósága és eredményessége, minderről számos szakmai-politikai szinten folyik a vita” – fogalmazott a köszöntőjében.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: mindannyiuk számára érzékeny, ám nagyon fontos témát jár körül a szakmai találkozó, az iskolarendszerünk sérülékeny alapegységének helyzetét vizsgáljuk.
Az anyanyelvi oktatás egyik alappillérei a kisiskoláink
Mint jelezte, a konferencia egyik célja a hogyan kérdésre adandó válaszok összegzése. „A megmaradásunk tekintetében egyik alaptétel az anyanyelvi oktatást biztosító kisiskolák megtartása. A kisiskolák sorsa nem az íróasztaloknál dől el, hanem a helyszínen, az önkormányzatok és a szülők döntésein múlik a megmaradásuk” – szögezte le a pedagógusszövetség elnöke.
A kisiskolák fontosságával kapcsolatban az elnök asszony kifejtette: „Őrizzük meg az iskoláinkat, ne veszítsünk el egyetlen gyermeket sem, hiszen a közösség iskola nélkül olyan, mint a fészek madár nélkül.”
Morvay Katalin megjegyezte: az elmúlt időszakban számos támadás érte a kisiskolákat, a fenntarthatóságot és a minőségi oktatást vették górcső alá. Mindebből hiányzott az objektív értékelés, valamint a releváns ismeretek. Ezekre is keresik a választ az ilyen jellegű országos rendezvények.
Felmérés a kisiskoláinkról
Az online konferencia első plenáris előadásaként Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója fejtette ki a kisiskolákról szóló gondolatait. Mint jelezte, a felvidéki magyar iskolahálózatban jelenleg 104 kisiskola működik, ez az alapiskolák összlétszámának több mint negyven százalékát teszi ki. Az ezekben az intézményekben tanuló diákok száma meghaladja a kétezret.
A pedagógiai intézet igazgatója is szólt a kisiskolákat érintő vitákról. Hangsúlyozta: számos esetben a tanintézmények feje felett döntenek a szakmaiság szempontjainak mellőzésével. Mindemellett ismertette az elmúlt időszakban az említett oktatási intézményekben végzett felmérés eredményeit. Jelezte: fontos, hogy hallassák a hangjukat a kisiskolák vezetői és pedagógusai.
Tehetséggondozás a hátrányos helyzetű térségekben
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola vezetője megjegyezte: a kisiskolák jelentős része a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban van, ahol a tanulók zöme hátrányos helyzetű környezetből való. Így az itteni intézményekre további feladatok is hárulnak, hiszen minden gyermek fontos – fogalmazott.
Több évtizedes tapasztalataira támaszkodva vázolta fel a hátrányos helyzetű tanulók mindennapjait.
A vizuális nevelést, mint pedagógiai szemléletet mutatta be.
Kifejtette, számos kompetencia erősíthető a vizuális neveléssel. Az alkotótevékenység pozitív hatása, sikerélménye megkönnyíti az oktatói-nevelői munkát más tantárgyak esetében is.
Többek között az íráskészségre is hatással van.
Jó példák térségeinkben
A szakmai találkozón a teret adtak a kisiskolák vezetőinek és pedagógusainak, akik a tanintézményeik jó gyakorlatairól szóltak pár mondatban.
Korda Edit a dereski kertprogramról, Kiss Zsuzsanna Alsószeliből a gyereklétszám megtartásáról szólt, Kardos Kornélia Tornagörgőből az iskola projektjét mutatta be. Kovács Ibolya a szlovák nyelv szilicei iskolában folyó oktatását vázolta fel, Baráth Hajnalka Tejfalu iskoláját mutatta be. Szabó Balázs Szabina, az ipolyviski kisiskola igazgatója Az ép testben ép lélek programot ismertette, amellyel megmentették a tanintézményüket.
Végezetül hangsúlyozták: a kisiskolák közösségi térként is működnek az egyes településeken, helyt adva az ottani magyar közösségi életnek.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
