Már szinte minden jegy elkelt Presser Gábor jövő évi, Komáromban rendezett, egyetlen felvidéki nagykoncertjére. Az Egressy Béni Városi Művelődési Központban március 5-én, szombaton este 19.00 órától fellépő zeneszerzőt és dalszövegírót a koncertről, életrajzi könyvének második kötetéről kérdeztük, de szóba kerültek az angyalok is.
„Azért megyek egyedül csak Komáromba, mert a többi színpadon nem férünk el. A fellépők létszáma 30 és 40 fő között lesz és fel kell építenünk egy dobogó-rendszert a színpadon, kisebb-nagyobb emelvényeket, és nem férünk el sehol máshol” – magyarázta, hogy miért esett a választása az észak-komáromi művelődési központra. Éppen ettől lesz egyszeri is a koncert, mert „fizikailag nem tudjuk eljátszani máshol, csak az Egressy színpadán.”
Megerősítette azt az információnkat is, hogy szinte már minden jegy elkelt. „Reggel kaptam az értesítést, hogy már csak negyven jegy van. Jött is a kérdés, hogy beleegyezünk-e, hogy a főpróbát nyilvánossá tegyük. Most éppen ezen törjük a fejünket”.
„És hogy kik lesznek ott? Nagyon sok zenészkollégám, csomóan. Az utolsó húsz évben elvétve játszottak velem, kevésszer játszottunk “bandás” koncertet. Az LGT után főleg az “egyzongorás” szerzői estjeimet adtam elő. Igaz, Rúzsa Magdival kereken ötvenszer játszottuk az “Angyal mellettem” koncerteket, és sokszor volt vendégem Falusi Mariann.
A velem játszó muzsikusok között csak néhányan vannak, akivel engem még nem látott a közönség valamilyen koncerten”.
Mint mondta, ötvenöt év dalaiból készül a válogatás, amin még dolgoznak. „Megpróbálunk valami olyat nyújtani, hogy az emberek értelmét lássák annak, hogy eljöttek megnézni engem. Én csak akkor lehetek elégedett, ha a közönség elégedett. Nagyon-nagyon szeretek a Felvidéken lenni, játszani, aki ismer, az tudja. Nekem nagyon fontos, hogy a közönség elégedett legyen és ne bánja meg, hogy eljött engem megnézni. Ez az egyetlen fontos dolog, a többi, amit ilyenkor illik elmondani, nem több, mint üres szólamok.
Presser Gábort decemberben megjelenő önéletrajzi könyvének második kötetéről is kérdeztük. A művész közösségi oldaláról elérhető egy részlet a könyvből, amelyet ő maga olvas fel.
Lebilincselő hallgatni, ahogy a saját történetét felolvassa – ha van valami, ami Presser Gábor memoárjához hozzá tud tenni, az bizony a saját hangja. Az ember csak ül és hallgatja, olyan, mintha mindenkinek személyre szólóan mesélné el élete egy történetét.
Rögtön felmerül a kérdés, hogy lesznek-e még „felolvasások” a könyvből, esetleg egy hangos könyv.
„Örülök, ha tetszik. A Libri felkérésére készült a felolvasás, egy szemelvény csupán. Egy stúdiós hangmérnök kollégám elkezdte méricskélni… hát, valami végeláthatatlan mese lenne, ha mindent felolvasnék, mert a két kötet több mint 900 oldal. Erre mondta a kollégám: Pici bácsi, ha még sokáig élsz, még el is készülhet”.
Ebben bízunk. Búcsúzóul azt kívántuk Presser Gábornak, legyenek ott a dalszövegéből ismert angyalok a komáromi koncertjén, és emeljék meg őt is és a közönséget is. Válasza: „remélem, velem szemben ülnek majd a komáromi koncerten”.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
