A hulladékgazdálkodásról és az osztályozott hulladék mennyiségéről tartott sajtótájékoztatót a mai napon Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Az elmúlt két év összehasonlításából kiderült, hogy a koronavírus-járvány alatt jelentősen megnövekedett a hulladék mennyisége, viszont pozitív és előremutató a témában, hogy növekvőben a szelektált szemét mennyisége.
Elöljáróban elmondta, a hulladékgazdálkodás az egyik legnagyobb költségvetési tétele a városnak. A 2020-as és 2021-es összesített adatokból kiderült, egy év alatt 29 százalékkal nőtt a hulladék mennyisége Komáromban. Míg 2020-ban egy lakos átlagosan 440 kilogramm szemetet termelt, ez 2021-ben már fejenként 570 kilogrammra nőtt, összesen 4215 tonnával.
A hulladék mennyiségének növekedésében egyértelműen szerepet játszott a koronavírus-járvány, mondta Keszegh. A világjárvány a fogyasztási szokásainkat is megváltoztatta, így nagyobb lett az otthoni fogyasztás, megnövekedett az élelmiszer-pazarlás, az egyszer használatos ételhordók száma, szintén növekedett az online vásárlások aránya, valamint a nagyobb számú elhalálozások miatt jóval több lakást ürítettek ki.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Emellett a hulladék mennyiségének növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi két évben több illegális szemétlerakatot is felszámolt az önkormányzat, jegyezte meg.
Az osztályozott hulladék mennyisége is jelentősen növekedett. Míg 2020-ban 1944 tonnát sikerült szelektálni a teljes szemétmennyiségből (14 533 tonnából), addig ez 2021-ben már 5230 tonnára növekedett, a 18 748 tonnából.
A válogatott hulladék aránya tehát 13,38 százalékról közel 28 százalékra emelkedett egy év alatt, gyakorlatilag megduplázódott. „Az irány jó, de még nagyon sok a teendő, mert ezt az arányt szeretnénk 50-60 százalékra növelni” – fogalmazott a polgármester.
A leggyakrabban válogatott típusok közül a papírhulladék mennyisége 798 tonnával nőtt 2021-ben az előző évhez képest, míg az üvegből 218 tonnával, a műanyagból pedig 410 tonnával szelektáltak többet Komáromban.
A konyhai hulladék elszállításának éves költsége közel félmillió euró, ám ennek a szemétnek a gyűjtése csak 2021 októberétől valósul meg a városban, ezért csak az utóbbi három hónap adatait ismertette Keszegh. Ebből kiderült, a 3170 háztartásból és a lakótömbök elé kihelyezett 200 darab 1100 literes kukákból 69 tonna gyűlt össze a negyedév alatt. Az összegyűjtött konyhai hulladék mintegy 18 százaléka nem volt használható, és bár javuló tendenciát mutat ennek a hulladéknak a szakszerű gyűjtése, egyelőre jócskán elmarad a várttól (a teljes mennyiség akár 45 százaléka is kitermelődhet a konyhai hulladékból, ám ez jelenleg csak 3 százalék).
A lakosság számára a legdrágább szemét azonban a kukatárolók mellett landoló hulladék, amelynek kihelyezését tulajdonképpen a törvény is tiltja.
Ennek ellenére Komáromban 2020-ban 1728 tonnát, 2021-ben már 2458 tonnát dobáltak ki az emberek a kukák mellé. Ennek nagy része félreértett lomtalanításokból származó szemét, bútor, építési hulladék, zöldhulladék. Ezekért fizet a legtöbbet egy komáromi lakos, holott mindenkinek jól felfogott érdeke lenne, hogy ilyen szemét ne keletkezzen. Aki ilyet tapasztal a lakókörnyezetében, az haladéktalanul jelentse a városi rendőrségen.
Keszegh szerint a helyzetet nehezíti, hogy rossz állapotban volt a gyűjtőudvar és egyelőre nincs a városnak lehetősége komposztálni a zöldhulladékot – jelenleg legfeljebb 100 tonnát képesek komposztálni. Ezen szeretnének változtatni a Gadóc városrészben tervezett új komposztálóval, amelyre már korábban benyújtottak egy 1,4 millió eurós költségvetésű pályázatot. A régi gyűjtőudvar mellett megépült, részben fedett új városi gyűjtőudvarra tavaly 350 ezer eurót költött a város saját költségvetéséből, valamint a Környezetvédelmi Alap által nyújtott támogatásból. A gyűjtőudvar kifejezetten csak lakossági célokat szolgál, tehát a lakosság itt helyezheti el nagyobb mennyiségű hulladékot.
A polgármester hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi évektől eltérően, 2019-től folyamatosan újítják fel a kukatárolókat. 2019-ben 140 ezer, 2020-ban 90 ezer, tavaly pedig 230 ezer eurót fordítottak erre a célra. Keszeg szerint csak a szelektálással lehetséges takarékoskodni, ezért minden lakos érdeke a kitermelt hulladék osztályozása. A szemétilleték díja jelenleg fejenként évi 32 euró, ám a hulladék elvitele és feldolgozása lakosonként ennek az összegnek a duplája, ami óriási terhet ró az önkormányzatra.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
