Michal Horský a Pravda hasábjain Jozef Lenč politológussal készített beszélgetést a szlovák politikai élet jellemzőiről, arról, hogyan és mennyire változott meg Szlovákia a legutóbbi választások óta.
A politológus szerint a társadalom jelentős változáson ment keresztül, de sajnos nem olyan irányban, ahogy sokan szerettük volna. A szlovák politikai élet eldurvult, eltűnt belőle az illedelmesség, a felelősségtudat, melyet a felelőtlen populizmus váltott fel. A politika küzdőtérré vált, ahol mindenki harcol mindenki ellen. Mindez átterjedt a társadalomra is, ahol elsősorban a közösségi oldalakon nyilvánul meg, valamint a felfokozott érzelmekben, a társadalom polarizálódásában, a növekvő bizalmatlanságban, agresszivitásban, a tények elutasításában, s abban, hogy az egoizmus győzedelmeskedett a felelősségtudaton, a saját vélemény pedig a tényeken.
Természetesen szóba került az ukrajnai háború is, mely lényegesen megváltoztatja világunkat. Mint elmondta, minden, amiről azt hittük, állandó, megváltozott. S ez a háború feltehetőleg megváltoztatja a politikusok biztonságunkhoz és a jövőnkhöz való hozzáállását is. Elképzelhető, hogy többen tudatosítják, hogy Szlovákia NATO-csatlakozása kulcsfontosságú döntés volt. Ahogy azt is, hogy a háború elöl menekülő embereket megilleti a szolidaritásunk és a segítségünk. Mint mondta, lehet, hogy ez a háború rámutat, mely szlovák politikusok védelmezték Szlovákia érdekeit és kik voltak azok, akik elsősorban magukra gondolva, Moszkva érdekeit tartották szem előtt.
A pártok rendszerének degradálódásáról elmondta, ez már évek óta tart, s a legutóbbi választások óta sem tapasztalható pozitív változás.
Egyre több párt alakul, de nem a politikai rendszer követelményei szerint, hanem egyének személyes ambíciói alapján. Úgy véli, hogy dominálnak a populista, alternatív kvázipártok, megakadályozva, hogy a szlovákiai pártok rendszere közeledjen a fejlett demokráciák követelményeihez. Ehhez szerinte politikailag képzett választókra és párttagokra van szükség és nem olyanokra, akik csak élősködnek a rendszeren.
Az, hogy a jelenlegi koalíció tagjai a választások óta jelentős mértékben veszítettek támogatottságukból, szerinte főleg azoknak a kríziseknek tudható be, melyek a jelenlegi koalíció kormányzását kísérték. A járvány a kormányzásuktól függetlenül sújtotta ugyan az országot, az általa okozott válság azonban a kormánynak a felelősségteljes politizálásra való képtelensége miatt mélyült tovább.
Viszont a permanens kormányválságba ez a koalíció rántotta az országot, ami megerősíti a tényt, hogy a koalíciót tagjai nem álltak készen a kormányzásra, a saját populizmusuk túszaivá váltak és mentálisan ellenzékben ragadtak.
Ezek a krízisek okozták, hogy a koalíció támogatottsága egyre csökken. Persze hozzájárult a parlamenti ellenzék is, mely mindkét tényezőt igyekezett a saját javára fordítani. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a társadalom állapotáért elsősorban a kormánykoalíció tagjai felelősek. Felvetődött a választási rendszer megváltoztatása, illetve több választási körzet kialakításának ötlete is, mellyel kapcsolatban a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége népszavazást kezdeményez. Szerinte ez jó ötlet arra, hogyan vegyék rá a politikai pártokat, hogy tevőlegesen kezdjenek el dolgozni a rendszer megváltoztatásán.
Viszont tart attól, hogy amennyiben a népszavazást nem előzi meg megfelelő szakmai párbeszéd arról, miként lehet valóban javítani a választási rendszert, vagy ha csak kísérletezni fognak az arányos és a többségi rendszerrel, illetve a jelöltek regionális beágyazottsága csak látszólagos lesz, nem eredményezi a képviselet kívánt hatását és a választások demokratikusabbá tételét.
A Smer felmérések során elért jó eredményeiről szólva elmondta, ennek szerinte több oka van. Robert Fico politikus, aki műveli a politikát, a többiek pedig csak reagálnak az aktivitására. Javuló népszerűségének okát elsősorban a politikai ellenfeleinek sorozatos hibáiban kereshetjük, legyen szó akár a jelenlegi koalícióról vagy az ellenzékről, konkrétan a Hlasról, melyeket a Smer kihasznál, hogy az elégedetlen közvélemény előtt úgy tűnjön fel, mint a koalíció bírálóinak vezéralakja. Másodsorban ügyesen használja ki az aktuális válsághelyzeteket, kezdve a koronavírus-járvánnyal, a gazdasági válsággal, folytatva a növekvő inflációval, az ukrajnai válsággal vagy a szlovák–amerikai védelmi szerződés aláírásával.
A Smer úgy tünteti fel magát, hogy ők azok, akik a szlovákiai polgárok érdekeiért harcolnak. Harmadsorban pedig az igazságtanul üldözöttek jogai védelmezőjének szerepében tetszeleg. Elhiteti, hogy a Smer a kormány bírálóinak állami üldöztetése ellen lép fel, viszont elsősorban a „mieink“ dekriminalizálása a célja.
A felvetést, hogy a Hlas népszerűségének csökkenése mögött az lenne, hogy választói inkább a Smert támogatják, elképzelhetőnek tartja, mint mondta, ezt támasztja alá, hogy a Hlas „veszteségei”, illetve a Smer „nyereségei” közel megegyezőek. Meg van azonban győződve arról, hogy a Hlasnak a létrejöttekor a Smertől elpártoltak mellett sikerült megnyernie olyan választókat is, akik azért döntöttek mellette, mert olyan pártot kerestek, mely lényegesen más, mint a Smer vagy az OĽaNO, csakhogy ezeket azért vesztette el, mert visszatért a Smer „szárnyai” alá.
A szélsőjobboldali pártokról szólva elmondta, azok megerősödése viszonylagos. Parlamenti képviseletüket tekintve, ha a felmérések idején lettek volna a választások, nem erősödtek meg, hasonló képviseltük lenne. Tény azonban, hogy a politika eldurvulása kedvez a szélsőséges pártoknak. Ezt bizonyítja az is, hogy retorikájával a Smer is közelít hozzájuk. S itt érdemes megemlítenünk, hogy Robert Fico kijelentette, hajlandó lenne együttműködni a Republika párttal. Ez annak az előjele, hogy egy nemzetiszocialista koalíció formálódik, mely megváltoztathatja Szlovákia értékrendbeli és külpolitikai irányultságát.
Az elkövetkező választásokkal kapcsolatban elmondta, minden választás sorsdöntő, ezt egyesekről előre tudatosítjuk, másokról csak a választásokat követően, amikor már késő lehet. Erre példa a 2020-as is. Úgy véli, hogy az átgondolatlan választások tétjét ezt követően sokan csak későn tudatosították, aminek negatív következményei majd a 2024-es választásokkor nyilvánulnak meg igazán.
Ezért hangsúlyozta, hogy a 2024-es választásokkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ebbe a helyzetbe a 2020-as választásunk juttatott bennünket.
(NZS/Felvidék.ma/Pravda)
