Fotó: Mentsük meg a Sajó folyót nyilvános FB-csoport oldala

Az állami Ércbányák vállalat (Rudné bane a. s.) honlapján fellelhető információk szerint júniusban több mint 11 ezer eurót, július és augusztus hónapban pedig a megrendelő irat szerint közel 27 ezer eurót fizet a szlovák állam azért, hogy illetéktelenek ne közelíthessék meg az alsósajói vasércbánya kifolyását, amely Szlovákia eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófájához, a Sajó folyó élővilágának kipusztulásához vezetett. Ezzel gyakorlatilag távol tartva a nyilvánosságot is.

Mint ismert, a Szlovák Karszt Nemzeti Park egy részén is folyó, európai uniós védettségi oltalom alatt álló Sajó februárban színeződött vörösre. A minisztériumok és a helyi hatóságok hozzá nem értése, nemtörődömsége és pártpolitikai harcok vezettek odáig, hogy a folyó élővilága több tíz kilométeres szakaszon kipusztult – a folyóba ömlő szennyezett bányavíz által okozott károk felbecsülhetetlenek. Emellett komoly veszélyt rejt magában a folyó medrében leülepedett szennyeződés; gyakorlatilag egy időzített bomba a folyó a felgyülemlett nehézfémek, félfémek, szulfátok, egyéb mérgező anyagok miatt, amelyek kizárólag a rendkívüli aszálynak köszönhetően nem mérgezik még a Sajó magyarországi szakaszát. 

A gazdasági (SaS) és a környezetvédelmi (OĽaNO) tárcák kompetenciavitái miatt csak május végével kezdődtek meg a bányamentő munkálatok a bánya kiömlésénél, amelyeknek az egyik leglátványosabb eleme volt, hogy megépült egy kerítés és egy sorompó, amely megakadályozza (a hozzá járó non-stop, kutyás, őrző-védő szolgálattal), hogy ezentúl bárki eljusson a Sajó szennyezését okozó helyszínre. Abszurd, de

tízezreket költ azóta is a szlovák állam arra, hogy megvédje a folyót a kíváncsiskodóktól, a kutatóktól, a sajtótól, a nyilvánosságtól.

Elgondolkodtató, mi lett volna, ha ezt a 24 órás törődést és pénzt az előrelátható katasztrófa megelőzésére szánták volna… Közel fél év kellett hozzá, hogy némi hivatali inkompetencia után végre rendkívüli helyzetet hirdessen a kormány a folyón; mindezt az államfő személyes látogatását követő napon. Két hónappal azután, hogy civil aktivisták közösen a Szövetséggel az Európai Bizottsághoz fordultak panasszal, amiért Szlovákia megszegte az általa vállalt uniós jogszabályokat. Az EB Szlovákiára való befolyását erősíti több EP-képviselő közös, szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleménye is.

Visszatérve az állami Ércbányák vállalat (a volt Siderit bánya mai tulajdonosa, amely a gazdasági minisztérium igazgatása alá tartozik) honlapján elérhető számláihoz és megrendelőihez, az A plus services Rt.-től a következő szolgáltatásokat rendelték meg: az alsósajói bánya őrzését, a Márta- és József-aknák, illetve a közeli Kisfeketepatakhoz vezető árkok felügyelete – mindezt szolgálati kutyával (a két őr óradíja, amely magába foglalja a helyszínek napi kétszeres bejárását, 9 euró fejenként), napi 24 órában, a hét minden napján.

Hogy megértsük, miért van erre szükség, kérdéseket küldtünk mind a fenntartónak, tehát a gazdasági minisztériumnak, mind pedig az állami vállalatnak, amelyekben megkérdeztük, miért van szükség a Sajó ezen szakaszának 24 órás őrzésére, illetve azt is, mennyibe került a sorompó és a helyszín körbekerítése, ez ugyanis a fellelhető információk alapján nem derül ki.

Arról is érdeklődtünk, kitől szeretnék megvédeni a folyót, meddig áll szándékukban őrző-védő szolgálattal őrizni azt, és ki rendelte meg ezt a szolgáltatást, ki finanszírozza azt és miből.

Illetve arra is rákérdeztünk, hogy amennyiben hazai vagy külföldi sajtóorgánumok szeretnének forgatni, riportot készíteni a Sajón, milyen engedélyhez kötött ez a tevékenység és kitől kérhetnek engedélyt. A válaszokról, amennyiben érkeznek, tájékoztatjuk olvasóinkat.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)