(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az értékőrző lokálpatrióta önkéntesek együttműködésével fokozatosan újul meg az ipolysági Honti Kálvária. Az idén jubiláló szakrális hely a szépítő tevékenységnek köszönhetően a város legimpozánsabb pihenőhelyévé vált.

A Schreiber Aladár plébános kezdeményezésére az Ipoly fölé magasodó dombon 1907-ben felállított kálvárián az elmúlt évtizedekben már végeztek kisebb-nagyobb rekonstrukciót. Azonban átfogó felújításra az elmúlt időszakban került csak sor.

Felújított kapu és kerítés a Kálvária-domb alján (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Első körben a keresztút tizennégy stációjának kis kápolnái szépültek meg. Az építmények burkolatát újrafestették, rekonstruálták a kis oldalsó díszeket, valamint a pléhtetőzetet is kiigazították. Ugyanakkor a stációjeleneteket ábrázoló műalkotásokat is lecserélték. Az idő viszontagságainak jobban ellenálló anyagból készültek az új alkotások. A stációkápolnákat szecessziós stílusban építették.

A felújítás az idei esztendőben is folytatódott. Idén a kálvária környezetének a rendezésére összpontosítottak.

A Kálvária-domb alján megújult a kapuzat és a kerítés. Az egyes kis kápolnák köré kavicságyás szigetelést alakítottak ki, ezzel védve a kis szakrális építmények állagát.

Újra vannak padok is kihelyezve (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Emellett megerősítették és kiigazították a dombtetőnél lévő keresztekhez vezető lépcsőket. A központi keresztek restaurálása is megtörtént.

A csodás kilátással rendelkező szakrális helyről hosszú évek óta hiányoztak a padok. Ezeket szintén pótolták. A stációk közötti füves zöld részen az utacskák mentén több ülőalkalmatosságot helyeztek el. Rendbe hozták a keresztút ösvényét, az ösvényt szegélyező orgonabokrokat. A Kálvária-domb alján burjánzó növényzetet is kitisztították.

A stációk is megújultak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Honti Kálvária nyílt terepen található. Ugyan a domb alján kerítéssel és kapuval védik a szakrális helyet. A dombtetőn nyílt tér zárja a kálváriát, a kiskertekhez vezető földúttal. Így nem csupán a jó szándékú, a hitüket mélyítő személyek keresték fel a helyet. A rongálás megfékezését szolgálja a felállított és üzembe helyezett térfigyelő kamerarendszer.

A felsorolt munkálatok zömét önkéntesek végezték el. Az egyházközség tagjai, lokálpatrióták közösen szervezték a hétvégi munkákat.

Megszépült a lépcsőzet is (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

„Őseink előtti is tisztegünk azzal, ha felújítjuk a Honti Kálváriát. Célunk, hogy elődeink hagyatékát megmentsük az utókornak”

– mondta Keresztes Ilona, a felújítás mozgatórugója.

Keresztes Ilona (k.) mesél a felújításról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Természetesen a közös cselekvéshez anyagi hátteret is biztosítani kellett. Az egyházi tulajdonban lévő kálvária felújításához hozzájárult Ipolyság városa, 10 000 eurós támogatással. Emellett a hitközség adománygyűjtésbe kezdett.

Sokan a szabadidejüket áldozták fel a nemes ügy érdekében, mások eszközökkel, építőanyagokkal segítették a felújítás megvalósulását. Az Ipoly menti város tanintézményei is bekapcsolódtak az önkéntes munkába. Számos osztály szorgoskodott a dombon.

A központi keresztek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az idén száztizenöt éves Honti Kálvária egykoron szintúgy adományokból épült fel. Egész Hont vármegye szakrális helye lett, erre utal a megnevezése is. Az egyes stációk felépítését a helyi és környékbeli tehetősebb családok, személyek, a hit őrzői támogatták. A famíliák mellett a vármegye köztisztviselői, a kálváriaépítő plébános édesanyja szintúgy segítették a fogadalmi kápolnák megépítését. A hála jeleként mindegyik kápolna lábazatán egy kis márványtábla őrzi az adományozók neveit.

Mint Hlédik László, ipolysági római katolikus plébános a terepbejárás során megjegyezte, a felújítási egy hosszú távú és szükségszerű folyamat. A Honti Kálvária az egykori Hont vármegye egyik legjelentősebb kálváriája a selmecbányai mellett – tette hozzá.

Hlédik László atya veresegyházi látogatók körében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A város fölé magasodó dombról csodás kilátás nyílik a környékre. A keresztektől végigkövethetjük a vadregényes Ipoly kanyarulatait, megcsodálhatjuk a Börzsöny hegygerincét, de láthatók a Selmeci-hegység nyúlványai is.

Szép időben megpillanthatjuk Drégely várának romjait. Minden évszakban csodás látvány tárul a  Honti Kálváriára érkező elé.

„Az emlékeinket próbáljuk megőrizni, a szívünkben hordani és az utódaink javára megóvni” – mondta végezetül a plébános.

Csodálatos a kilátás a kálvária tetejéről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Mint Keresztes Ilona elmondta: munka még akad bőven. A Kálvária-domb tetejének tereprendezése is hátra van.

Így a továbbiakban folytatják a példaértékű összefogással végzett önkéntes értékmentő munkát.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)