A Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága márciusi ülésén elsősorban a nemzeti kisebbségek életét hosszú távon befolyásoló koncepcionális anyagokkal és jelentésekkel foglalkozott, ám a szlovák közszolgálati rádió és televízió műsorszolgáltatásával (RTVS) való elégedetlenségének is hangot adott – tájékoztatta portálunkat Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos sajtóosztálya.
A bizottság ülésén a szlovák külügyminisztérium képviselője, Barbara Ilková ismertette a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtása ötödik ellenőrzési fordulójának menetéről és eredményeiről szóló jelentést, mely egyezmény meghatározza azokat a területeket, ahol a Szlovák Köztársaságnak javítania kell a nemzeti kisebbségek jogait illetően. A dokumentumot tárcaközi véleményezési eljárásnak vetették alá, illetve előterjesztésre kerül a Szlovák Kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Tanácsának következő ülésén, majd ezt követően a kormányban is tárgyalni fogják. A kisebbségi bizottság egyhangúlag jóváhagyta a jelentést.
Lovász Attila, a közszolgálati rádió és televízió (RTVS) nemzetiségi műsorszolgáltatási igazgatója ismertette a nemzetiségi műsorszolgáltatásról szóló 2022. évi jelentést. Megjegyezte, hogy folytatódott a 2020-ban elfogadott nemzetiségi műsorszolgáltatási koncepció egyes szakaszainak megvalósítása, ugyanakkor a jogi keret is változott az év során, mivel megemelték a nemzetiségi műsorszolgáltatás időbeli keretét.
Emlékeztetett, hogy 2022 augusztusától új jogszabály van érvényben, amely 2022-re 240, 2023-ra 360, 2024-re pedig 500 órányi minimális időtámogatást írt elő a nemzetiségi műsorszolgáltatásra. A bizottság egyes tagjai felvetették azonban, hogy a törvényben előírt óraszámok nem garantálják a minőségi műsorszolgáltatást.
Hangsúlyozták, hogy egyes szerkesztőségek munkaerő tekintetében szűkösek, illetve alulfinanszírozottak, ezen felül a műsoridő nem megfelelő számukra, és a benyújtott jelentésből nem derült ki egyértelműen, hogy a különböző kisebbségek műsoridejét hogyan osztják el. Lovász Attila ezekre a felvetésekre úgy reagált, hogy a koncepció megvalósítása elsősorban a finanszírozástól függ, és emlékeztetett, hogy a parlament eltörölte a jogdíjakat, ami a kisebbségi szerkesztőségeket is érinti. Ezért arra kérte a bizottság tagjait, forduljanak az illetékesekhez, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségi műsorszolgáltatás megfelelő finanszírozását. A bizottság jelentős fenntartásokkal, de tudomásul vette az anyagot.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, illetve a bizottság elnöke beszámolt a közelmúlt két jelentős kormányhatározatáról, amelyek pozitív hatással voltak a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazására. Mint ismert, a kormány tavaly év végén határozatban fogadta el a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló jelentést a 2021-2022-es időszakra vonatkozóan.
„Maga a határozat utasítja a kormányhivatal vezetőjét és a kisebbségi kormánybiztost, hogy a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a kisebbségi nyelvtörvény alkalmazása során felmerülő költségek ellentételezésére,
a kisebbségi nyelveken dolgozók nyelvi képzése színvonalának emelésére, valamint a feltárt hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések megtételére hozzon létre pénzügyi támogatási mechanizmust” – áll a kormánybiztos közleményében. Ezen felül január végén a kormány rendeletben jóváhagyta a kisebbségi önkormányzatok listáját, amely településeken a nemzeti kisebbségek tagjai elérik a 15 százalékot. Az új rendelet tükrözi a 2011. évi módosított kisebbségi nyelvtörvényt, valamint a 2021-es népszámlálás eredményeit, és 2023. március 1-jén lépett hatályba – húzta alá a kormánybiztos.
(SzE/Felvidék.ma)
