Ferenc pápa magyarországi apostoli útja lehetőség, hogy megmutassuk a világnak sokszínű, ezeréves keresztény kultúránkat – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke szerdán este az IKSZ budapesti rendezvényén.
Nacsa Lőrinc Tóth Tamással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárával és Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel beszélgetett Ferenc pápa április végi látogatásáról.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: Ferenc pápa látogatása során többféle katolikus közösséggel találkozik majd, így pontosabb képet kaphat a magyar katolikus közösség sokszínűségéről, mint 2021-ben, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) záró misét mutatta be a Hősök terén. A közösségek pedig várhatóan bátorítást is kapnak majd a katolikus egyházfőtől – tette hozzá.
Tóth Tamás kiemelte: megtisztelő Ferenc pápa érdeklődése, hogy – a 2019-es csíksomlyói mise és a NEK zárómiséje után – harmadszor is találkozni szeretne a magyar közösséggel. Ez az érdeklődés „alázatra és önreflexióra is serkenthet minket”, hogy „megpróbáljuk megérteni” figyelmének üzenetét.
Érszegi Márk Aurél kiemelte Ferenc pápa látogatását a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelezve, hogy az egyházfő nem szokott ellátogatni egyetemekre, ez tehát a magyarországi út különlegessége.
Nacsa Lőrinc kérdezte beszélgetőtársait arról, miben különbözik a katolikus egyházfő látogatása a többi államfői látogatástól biztonsági szempontból. Tóth Tamás úgy válaszolt, a vatikáni csendőrség egyik vezetője a budapesti helyszínek bejárásakor azt mondta nekik: míg más államfői látogatásokon a biztonság és emiatt az emberektől való távolságtartás a legfontosabb szempont, addig a pápa – a biztonsági szempontok megtartása mellett – elsősorban pap, lelkipásztor, aki az emberekkel szeretne találkozni.
Érszegi Márk Aurél jelezte, a legnagyobb különbség valóban az, hogy sokkal több ember találkozik majd Ferenc pápával, mint más államfőkkel szokott, ezért a látogatás megszervezése is jóval több pénzbe kerül.
Az állami vezetőkkel való találkozás során most is, mint mindig, a fogadó ország protokollja az irányadó. A magyar protokoll az alap, amelyet azonban – egyeztetve a Szentszékkel – Ferenc pápához „igazítanak”, így például lesznek huszárok, de nem lesz díszsortűz az egyházfő fogadáskor.
Az állami vezetőkkel való találkozáskor szokás, hogy az ország vezetői bemutathatják családjukat a Szentatyának – tette hozzá.
Kitért arra is: a protokoll része az ajándékcsere, az ajándék pedig mindig önreprezentáció és üzenet is egyben.
Nacsa Lőrinc kiemelte: ahogy 2021-ben Orbán Viktor miniszterelnök ajándékával, a Pray-kódex másolatával személyes közbenjárást és segítséget kértünk a keresztény Magyarországnak, úgy most is erre fogjuk kérni őt.
Kitért arra: a háború nem megkerülhető téma a pápalátogatás során, mert Ferenc pápa találkozni fog egy menekült ukrán családdal és a katolikus karitatív szervezetek munkatársaival, akik az ukrán–magyar határon, illetve Kárpátalján segítik a menekülteket.
Arról, hogy a találkozónak mennyire lesz hangsúlyos témája az ukrajnai háború, Érszegi Márk Aurél elmondta, a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin a vatikáni médiának adott interjújában erre a kérdésre azt felelte, a pápa magyarországi útját már a háború kitörése előtt tervezték, tehát nem emiatt jön Magyarországra. Ugyanakkor Európának ezen a felén most fontos téma a háború, így várható, hogy ki fog térni rá magyarországi útja során.
Tóth Tamás azt mondta: a Szentszék „koherens ebben a kérdésben”, a 20. századi pápák mindig a béke mellett álltak ki konfliktusos helyzetben. Ferenc pápa, aki a világ minden katolikusát képviseli, különösen szívén viseli, ha keresztény országok állnak harcban egymással, és újra meg újra a békére szólít fel, vállalva ezzel akár a konfliktust is.
Érszegi Márk Aurél úgy értékelt, Ferenc pápa és a magyar gondolkodásmód hasonló az európai integrációról, hiszen az egyházfő többször hangsúlyozta, hogy a tagállami különbségeket eltüntető, homogenizáló európai integrációs modell helyett a tagállamok különbözőségeit, hagyományait tiszteletben tartó modellt tartja jónak.
Szintén közel áll a magyar gondolkodáshoz, hogy Ferenc pápa elsősorban a harmadik világ országainak vonatkozásában beszél arról, hogy nagy nyugati segélyszervezetek, országok a fejlesztési és humanitárius segélyek nyújtását bizonyos, jellemzően a katolikus egyház tanításával nem összeegyeztethető feltételekhez kötik. Ezt Ferenc pápa ideológiai gyarmatosításnak nevezi – jegyezte meg a szakértő.
A találkozó részleteiről Tóth Tamás elmondta, a Szentatya gépjárművei, így a pápamobil is a Vatikánból érkezik majd. A tervek szerint a Kossuth téri vasárnapi szentmise előtt Ferenc pápa körbeautózik a pápamobillal a téren.
A fiatalokkal való találkozó során a Papp László Budapest Sportarénában pedig egy golfkocsival fog a fiatalok közé menni, hogy üdvözölje őket.
A beszélgetés résztvevői elmondták, Ferenc pápa egészségi állapota miatt nem kell a találkozó elmaradásától félni. Ugyanakkor a 86 éves egyházfő mostanában jellemzően kerekesszékkel közlekedik.
Ugyancsak egészségi állapota miatt Ferenc pápa mostanában a szentmiséken oldalt ül egy trónuson palástban, és míg az igeliturgiát ő vezeti, az eucharisztia liturgiáját egy bíboros. Ez a speciális pápai szertartás amúgy a 19. században és azt megelőzően szokás volt – tette hozzá Érszegi Márk Aurél, jelezve, hogy ez minden bizonnyal a budapesti szentmisén is így lesz.
Ferenc pápa április 28–30. közötti budapesti látogatásának minden részletéről beszámol a közmédia.
(MTI/Felvidék.ma)
