Minden magyar számára megtiszteltetésnek nevezte Ferenc pápa magyarországi látogatását Novák Katalin köztársasági elnök, aki a Die Tagespost című német katolikus hetilapban csütörtökön megjelent interjújában azt is hangsúlyozta: az egyház és feje az ukrajnai háború árnyékában a béke üzenetét, bátorítást és reményt is hoz.
Az államfő felidézte: a katolikus egyház feje hivatalos lelkipásztori látogatást utoljára majd 30 éve tett Magyarországon. Szerinte ugyanakkor nagy benyomást tett Ferenc pápára, amikor 2021-ben az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával Budapestre látogatott, és alighanem ez a fő oka annak, hogy elhatározta, visszajön és „így biztosít bennünket támogatásáról”.
„Ferenc pápa látogatása először is megtiszteltetés, nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyar számára. Az egyház és feje bátorítást, reményt és a béke üzenetét hozzák” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Rámutatott: több mint egy éve élünk a háború közvetlen árnyékában, ugyanakkor minden nemzetnek vágya a békés, stabil és biztonságos világ reménye. Ez az az üzenet, amire szükségünk van – tette hozzá.
Hangsúlyozta: Ferenc pápa kulcsszerepet játszhat abban, hogy az ukrajnai háborúban béketárgyalásokra kerüljön sor. „Ő a konfliktusban részes mindkét féllel és mindenkori partnereikkel közvetlenül tud beszélni, ő az, aki képes hidakat építeni és falakat áttörni. Ezért annyira fontos az ő személye” – fogalmazott.
Novák Katalin megerősítette: elítéljük az orosz agressziót, és kiállunk a szuverén Ukrajna mellett, közben békére vágyunk. Az államfő pozitív fejleményként értékelte, hogy egyre több vezető politikus ismeri fel, milyen sürgetően szükségesek a béketárgyalások.
„Nem fogjuk férjeinket és fiainkat az ukrajnai csatatérre küldeni. Ezt senki nem akarhatja. Nem akarjuk, hogy ebben a háborúban még több ártatlan embernek kelljen életét veszítenie” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra: Ferenc pápa már késznek mutatkozott arra, hogy mind Moszkvát, mind Kijevet meglátogassa. Novák Katalin bölcsnek tartja, hogy a pápa mindkét féllel beszélni akar és reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.
Ugyanakkor arra bátorított mindenkit: „ne becsüljük alá az imádság erejét”.
„Isten kezében vagyunk. Mi, magyarok, itt a Szentatyával közösen fogunk a békéért imádkozni. Keresztényként hiszem, hogy Isten erőt adhat nekünk ahhoz, hogy véget vessünk ennek a konfliktusnak” – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök kitért arra is: a háború kitörése óta Magyarország másfél millió ukrán menekültet fogadott be, ami hatalmas szám az ország 10 millió alatti lakosságához képest. Ez Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója – értékelt Novák Katalin, hozzátéve, nagyon büszke a magyarokra, hogy összefogtak az ukrajnai menekültekért, és teszik ezt továbbra is.
Az államfő arról is beszélt: a magyarok az „utolsó mohikánok” a keresztény örökség európai megőrzésében. Ennek okát abban látja: bár Magyarországon is változik az emberek hozzáállása, de a társadalomban erős konszenzus van az olyan tartós értékek vonatkozásában, mint például ami a férfi és női identitást illeti. Ezt állami vezetőkként tiszteletben tartjuk – jelezte.
„Államalapító Szent István királyunk több mint ezer évvel ezelőtt a kereszténységet választotta nekünk magyaroknak. Ez a múltunk, a jelenünk és a jövőnk, amelyet nem vagyunk készek feladni” – hangsúlyozta.
Kiemelte azt is: Magyarország és a Szentszék nemzetközi szinten közösen áll ki a hagyományos keresztény értékek mellett, a családért, az élet védelméért, az üldözött keresztényekért. Ugyanazt az utat járjuk és számíthatunk egymásra – tette hozzá.
Novák Katalin az Európai Bizottságnak a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében indított perével kapcsolatban azt mondta: Magyarország a gyermekek védelmét és a szülők azon jogát, hogy szabadon döntsenek gyermekeik neveléséről, nem fogja feladni, függetlenül attól, hogyan végződik a bírósági eljárás.
Hangsúlyozta, Magyarország pont attól kívánja megóvni a gyerekeket, hogy elveszítsék életükből a biztos pontokat. A gyerekek nevelése alapvetően a szülők joga – jelentette ki. Az államfő veszélyes tendenciának nevezte, hogy vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a szülőknél jobban tudják, mire van szükségük a gyerekeknek.
(MTI/Felvidék.ma)
