(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Ma délelőtt ünnepélyes keretek között adták át azt a nyolc állomáshelyből álló tanösvényt, amely a több mint harminc éve működő Gútai Hajómalom Egyesület kezdeményezésére jött létre, és a Középeurópai Alapítvány (CEF) 8 ezer eurós anyagi támogatásának köszönhetően sikerült fél év alatt megvalósítani.

Ľubomír Augustín, az egyesület elnöke elmondta, a nagyközönség számára elérhető tanösvény 8 állomásán szlovák, magyar és angol nyelvű információs táblák nyújtanak tájékoztatást a Csallóköz ezen csücskének természeti és kulturális értékeiről.

Mint fogalmazott, a tanösvényt könnyű teljesíteni, teljes hossza 1,8 km, amely európai közösségi jelentőségű védett területen vezet végig.

Bemutatja a helyi látnivalókat, így a Kis-Duna holtágát, az állóvízi ökoszisztémákat, a Békavárat, a Kis-Duna és a Vág összefolyását, az árterületi erdőt a megmaradt fűzfákkal és magát a nemzeti kulturális műemlékké nyilvánított hajómalmot is

– számolt be.

Az egyesület elnöke kiemelte, a tanösvény kialakításában, az információs táblák tartalmi és szakmai részében segítségükre volt a komáromi Duna Menti Múzeum két munkatársa, Dorotovič Csilla és Bucz Veronika. A Békavárról szóló történeti áttekintés megírására pedig az érsekújvári Thain János Múzeum történészét, Pavol Rusnákot kérték fel.

Halász Béla, Gúta polgármestere megköszönte a civil szervezet által elvégzett munkát a tanösvény megvalósítása érdekében, amelynek első lépéseként sikerült a műemléki védettség alatt álló hajómalom elkorhadt kerekét felújítani.

Mint mondta, a hajómalom és környezete az újonnan kialakított tanösvénnyel lendületet adhat a város turizmusának további fejlődéséhez.

Úgy vélekedett, nemcsak a helyieknek, a régiókban élőknek jelentős a helyszín, de európai szempontból is az, ezért minden lehetőséget megragad a város, hogy uniós forrásokra is pályázzon a hajómalom és környéke számára. Aláhúzta, céljuk, hogy minél több turistát minél több napra vonzzanak Gútára, jelenleg ugyanis legfeljebb fél napot tudnak csak eltölteni itt a turisták. Kiemelte, ez érdeke a városnak, az itt élőknek és az itt vállalkozóknak egyaránt.

(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Dorotovič Csilla botanikus beszédében hangsúlyozta, örömmel vettek részt a természetrajzi információs táblák elkészítésében, hiszen így hozzájárulhattak ennek az értékes, természetvédelmi területnek a népszerűsítéséhez, amely sok őshonos állat- és növényfajnak ad otthont.

Elmondta, a tanösvény a területet jellemző általános információkat tartalmazó táblával kezdődik, az ösvény mentén elhelyezett további táblákon pedig az álló- és folyóvizek, fák nélküli rétek és ártéri erdők által biztosított élőhelyekről olvashat az idelátogató. Az itt élő növény- és állatfajokról a táblákon látható képek tájékoztatnak – igyekeztek a legjellemzőbbeket kiválogatni, illetve néhány veszélyeztetett fajt is kiemeltek, amelyek védelmük szempontjából megérdemlik a figyelmünket, fogalmazott.

Az egyes táblákon egyéb érdekességeket is közölnek, például az erdő szerkezetéről, az őshonos fajokról, vagy épp ellenkezőleg, a behurcolt idegen fajokról, amelyek terjedését meg kell akadályozni

– hívta fel a figyelmet a botanikus.

A történész szakemberek által készített további információs táblák a környék történelméről, a Békavárról, a vízfolyások változásairól, valamint a környékre jellemző halászatról is nyújtanak információkat. Az utolsó megállót a hajómalom történetének szentelték – hangzott el. Dorotovič Csilla megjegyezte, nemcsak a turistáknak, hanem az ide látogató iskolai csoportoknak is hasznos ismertetőt nyújtanak a táblák.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)