Elismerni nehéz, homokba dugni a fejünket könnyű

A Meliorat.io – Magán Gyógypedagógiai Fejlesztőközpont, a speciálpedagógia és a pszichológia területén tevékenykedő szakemberek összefogásával hozta létre a magyar nyelvű gyermekfejlesztési központot azzal a céllal, hogy minden gyermeknek, fiatalnak a lehetőségeihez mérten, a mentális egészségét szakmai segítséggel tudják építeni.

Felvidéken elsőként nyitotta meg kapuit a fővárosban, 2017-ben az anyanyelven elérhető gyógypedagógiai fejlesztőközpont PaedDr. Kása Ildikó speciálpedagógus vezetésével, aki főként a speciális tanulási zavarokkal és az ADHD-val küzdő gyermekek fejlesztésével foglalkozott, azonban az autizmus spektrum zavar és az értelmi akadályozottság problémaköre sem állt távol tőle.

2021-ben Albáron nyitotta meg kapuit a Meliorat.io központja, ahol azóta számos bölcsődés és óvodás korú beszédzavarral küzdő gyermek családja kereste fel őket.

Az alábbiakban interjú olvasható az albári központ igazgatójával, Kása Ildikó speciálpedagógussal, aki május végén a „Miért nem beszél a gyerek?” című előadásán beszélt a beszédindítás fontosságáról Dunaszerdahelyen a Csallóközi Könyvtárban.

Milyen problémával keresik fel a legtöbben az albári központjukat?

A mai klienseink 70 százaléka beszédzavarral küzd, ami annyit jelent, hogy nem indult meg náluk a beszéd időben. Ők a leggyakrabban a 2 és 6 év közötti gyermekek. Ez az állapot egyértelműen a mozgással, a kognícióval, a finommotorikával függ össze. A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődést komplex fejlesztés keretében korrigáljuk. Van olyan eset, amikor magától beindul a beszéd és van egy bizonyos életszakasz, amikor a beszédet még meg lehet indítani különféle módszerekkel és terápiákkal. Számos más esetben fejlődési és idegrendszeri éretlenség lép fel a beszéd rovására. Ilyenkor fontos, hogy meg tudjuk állapítani a konkrét tünetet, hogy csak megkésett-e a beszédfejlődés, vagy esetleg autizmusról vagy más rendellenességről lehet-e szó, mert mindegyik probléma fejlesztése mást igényel.

A közfelfogás mindent halogat, a gyerek úgyis feláll, előbb-utóbb elkezd beszélni és hasonló. Mégis melyik az a pillanat, amikor a szülőnek ténylegesen segítséget kellene kérnie? Meddig érdemes várni?

A gyermekorvos feladata kiszűrni minden betegség mellett a megkésett beszédfejlődést is. Laikus szemmel nézve már az is segít, ha megfigyeljük, hogy a gyermeknél 18 hónapos korában sem indul be semmilyen hangképzés, amikorra már 50 szavas szókinccsel is rendelkezhetnek. KIEMELNI: A szülők a legtöbb esetben megkésve fordulnak hozzánk, amikor már a mozgásban is jól látható problémák vannak.

Az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen. A fejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, univerzálisak, minden gyermekre egyformán jellemzőek, függetlenek a földrajzi területektől, nyelvektől, nyelvtípusoktól és kultúráktól. A szakaszok kezdete, tartalma és változása egyénenként eltérő lehet. Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat, babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni. 18 hónapos korukig 1-2 szavas mondatokkal röviden kommunikálnak. Ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődése elmaradást mutat, akkor már 2-2,5 éves kora körül ajánlott logopédiai segítséget kérni.

Mi okozhatta ezt a változást? Miért lett most ilyen sok a beszédzavaros gyermek?

Ez nem csak nálunk figyelhető meg, hanem a környező országokban is. A szenzoros feldolgozási zavar, autisztikus tünetek, diszfázia, mutizmus… A várandós nők esetében a csecsemő magzati korában, a gyerekeknél pedig a fejlődési szakaszokban történhettek olyan események, melyek befolyásolták a jelenlegi beszédzavarokat.

Egy friss kutatás szerint a járvány elején született gyerekek mozgásos és társas készségei lassabban fejlődnek azokhoz a babákhoz képest, akik a pandémia kitörése előtt jöttek világra. A járvány miatti stressz lehet a kulcs, ami a várandóság alatt nehezedett az anyára, ez magyarázhatja a hátrányokat, melyek inkább csak a nagy átlagban, összességében feltűnőek, nem az egyes babák esetében. A nagymozgások és kézügyesség, illetve a szociális készségek terén lassabb fejlődést találtak a kutatók. Azt fontos kiemelnünk a szülők számára, hogy ez nem jelenti azt, hogy egy egész generáció le lesz maradva mindenben egész életében.

Milyen módszert dolgoztak ki erre a problémára?

Az utóbbi években/hónapokban rengetegen kerestek bennünket a megkésett beszédfejlődés problémájával. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek nagy mozgásigénnyel rendelkeznek, nem képesek végigülni egy 30 perces logopédiai foglalkozást, így nem várható eredmény sem. Egy sajátos módszert vezettem be a leghatékonyabb beszédindítás és fejlesztés érdekében. A módszer a szakember és a szülők közös munkáján/együttműködésén alapszik. A módszer lényege, hogy együtt kell indítani a mozgásfejlődést és vele párhuzamosan a beszédet is. A program kora gyermekkortól ajánlott, mivel ez az az időszak, amikor a gyermek agya a legformálhatóbb és a képességfejlesztés szempontjai alapján a legnagyobb előrelépéseket tudja elérni.

A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődést komplex fejlesztés keretében korrigáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy alapozunk, vagyis alapozással képessé tesszük a beszéd elsajátítására. A terápia apró, egymásra épülő lépések sorozatából áll, több területet fejlesztünk párhuzamosan, minden területen a gyermek fejlődési üteméhez alkalmazkodunk. A korai fejlesztésben nagyon fontos a team-munka, hogy a gyermekek a lehető legkomplexebb fejlesztést kapják. A team tagjai a speciálpedagógus, gyógypedagógus, klinikai szaklogopédus, neurológus, pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógiai asszisztens.

Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy sikert érjenek el egy nem beszélő gyerek esetében?

Vannak olyan esetek, amikor már egy hónapos foglalkozás után eredmény születik, de mások esetében 3 hónap vagy akár fél év is kell, hogy beinduljon a beszédfejlődés. Rengeteg eszközzel dolgozunk témákra bontva, hogy sokoldalúan tudjuk a gyerekeket fejleszteni. Nem lehetetlen beindítani a kommunikációt, de az a szülő, aki évekig vár a problémával, az ne várjon csodát.

A legtöbb esetben egyénileg zajlik a terápia. Szoktak csoportos foglalkozást is tartani?

A gyerekek csoportban való fejlesztése elősegíti a szocializációs folyamatokat. Ilyenkor a csoporton belül látjuk a terápia eredményét is, de még itt sem mindegy, hogy milyen típusú gyermekeket teszünk egy csoportba. Minden gyerekre másként kell tekinteni, de a segítséget időben kell kérni. Az elmúlt évben egy intenzív 12 hónapos csoportos foglalkozást terveztünk 3-4 gyerekkel, akik heti szinten 1,5-3 óra alatt komplex foglalkozáson vettek részt a mozgásterápián át a beszédfejlesztésig. Örömmel mondhatom, hogy ez a csoportos foglalkozás négy hónap alatt meghozta a gyümölcsét és a gyerekek azóta intézményekbe kerülhettek.

Kik a csapat tagjai, milyen szakemberekkel dolgoznak együtt?

A Meliorat.io Magán Gyógypedagógiai Fejlesztőközpontban öt szakember dolgozik, köztük jómagam speciálpedagógusként. A kapcsolatfelvételt és az anamnézist Mgr. Hakszer Loreta pszichológus végzi, míg a logopédiai korai fejlesztéssel és diagnosztikával Mgr. Perleczky Annamária klinikai szaklogopédus foglalkozik.

Mint azt említettem, a mozgásnak fontos szerepe van a beszéd és az értelmi képességek kialakításáért, ami Almási Silvia mozgásterapeuta szakterülete. Vida Bernadett gyógypedagógus a komplex beszédindító programot és a gyógypedagógiai diagnosztikát végzi.

Együttműködünk a budapesti KidLife gyermekpszichológiai központtal, ahol heti rendszerességgel végzem a diagnosztikát. A KidLife csapatából a Felvidékről származó Mgr. Szmolka Orsolyával kötöttünk szerződést, aki a központunkba jár segíteni a pszichológusunk munkáját és az autizmus spektrum zavar vizsgálatát végzi.
Velünk dolgozik még Mgr. Janík-Szapu Zsófia, PhD. pszichológus, aki a pozsonyi Comenius Egyetemen doktorált és a mellette működő autizmussal foglalkozó kutatóintézetben végzett munkát.

Ha nem működnének a magán tanácsadó központok, milyen nagyobb problémával kellene szembenéznünk a jövőben?

Az országban működő szervezetek fel tudják állítani a diagnosztikát, hiszen ellátják a sok óvodát és iskolát, de a fejlesztésre sajnos ilyenkor sincs sok idő. Ilyenkor az iskolákba a gyerekek mellé asszisztenseket rendelnek. Az óvodás korú gyerekek mellé mi is tudunk asszisztenst biztosítani, az alapiskolások mellé pedig javaslatot teszünk, amivel a szülő az állami tanácsadó központhoz fordulhat asszisztens személy iránti kérelmével. A jövőben a pedagógus társadalomnak egy olyan inkluzív oktatáshoz kell igazodnia, ami a gyerekekhez alkalmazkodik. Több helyen már ez szerint zajlik az oktatás. Mindenki tanítható, csak a módszereket kell megváltoztatni.

(Németh Tímea, Felvidék.ma)