Május végén került sor Budapesten az „Oktatás és társadalom a 20. századtól napjainkig a Kárpát-medencében” címmel megrendezett kétnapos konferenciára, az MTA Domus Vendégházában. A TéKa Társulás az Impulzus és az MTA HTMT közreműködésével az első napon a plenáris előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a fiatal kutatóknak rendezett konferencián.
A konferencia megnyitóján Bajcsi Ildikó, a TéKa és az Impulzus társulások elnöke, illetve Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője köszöntötte a megjelent kutatókat.
Plenáris előadásában Papp Z. Attila, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Kisebbségkutató Intézetének igazgatója az oktatásszociológia alapkérdéseiről, a kisebbségi oktatás funkcióiról beszélt egyéni, társadalmi, közösségi szinten. Előadásában kitért az iskoláztatás néhány elméletének kapcsán levonható tanulságokra a kisebbségi oktatás működtetői számára.
Németh Szilvia, az Oktatáskutató Központ ügyvezetője a kreatív oktatásról tartott előadásában arra igyekezett válaszolni, miért van szükség a kreativitás fejlesztésére a mai iskolában. Bemutatott egyebek mellett egy kreatív partnerségi programot, amely a nemzetközi Gazdasági Együttműködési-és Fejlesztési Szervezet (OECD) pilot programja, amelynek során az alacsonyan és magasan teljesítő iskolák, tanulói motivációk és a kulcstantárgyak oktatására fókuszálnak.
A plenáris előadásokat követően került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, amely az oktatás és a kutatás viszonyát vizsgálta szlovákiai magyar kontextusban. A beszélgetés résztvevői között ott volt Bajcsi Ildikó a Téka és az Impulzus képviseletében, Markó Anna Erzsébet a Diákhálózattól, Morvai Tünde, az MTA HTMT vezetője, Papp Z. Attila szociológus, Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának korábbi vezetője és Vančó Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora.
A beszélgetés során a résztvevők rámutattak a szlovákiai magyar oktatás elemzésével kapcsolatos hiányosságokra.
Elhangzott, ad hoc jellegű kutatásokat végeznek, előfordul, hogy a kutatást végzők nem is tudnak egymásról, nem állnak rendelkezésre pontos adatok és nincs meghatározva, kinek és hogyan kellene egyáltalán döntenie. Beszéltek a kreatív oktatás hiányáról, arról, hogy a pedagógus továbbképzések, mentorálások egy egész tanéven keresztül költséghatékonyság miatt hiányoznak, ahogy a mérések is. Megjegyezték, az elindított reformok folyamatosan megbuknak, és nehéz meggyőzni a pedagógusokat, adják át tudásukat a fiatalabb generációknak, leginkább azért, mert nincs rá idő és hajlandóság.
A beszélgetés során arra is rámutattak, a magyar nyelvű oktatásról kevés szó esik, a gyerekek is nagyon megváltoztak. A szlovák nyelv oktatása kapcsán arról esett szó, hogy a pedagógusok szakmailag nem tudják, mit kellene tanítani, alapvető hiányosságok vannak.
Mint elhangzott, érzelmek és indulatok helyett érvek mentén kéne diskurzust folytatni, a pedagógusok kvalitása pedig nagyban függ az oktatási intézményektől, melyek gyakorlati problémákkal küzdenek. Papp Z. Attila megerősítette, ezek a problémák Kárpát-medence-szerte fennállnak, hasonlókat tapasztalnak, ráadásul oktatásfejlesztésről nincs adat, rendkívül kevés információ van fent a pedagógusszövetségek honlapjain: a nyilvánosan elérhető adatok hiánya, forráshiány alapvető probléma.
A rendezvény a fiatal kutatók előadásaival ért véget, melyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében Pató Viktória Lilla a Generatív nyelvi modellek alkalmazásának kihívásairól tartott előadást a felsőoktatásra fókuszálva. Őt követte a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem fiatal kutatója, Illés Dániel, aki kutatásaiban a szlovákiai magyar középiskolás diákok nyelvváltozatokkal kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta formális és nem formális beszédhelyzetben.
Rámutatott, a kisebbségi magyar nyelvváltozatok eltérnek a magyarországi magyar nyelvváltozatoktól, kialakult egy szlovákiai magyar nyelvváltozat, melynek jellemzője a nyelvjárásiasság, a kétnyelvűség hatására létrejött kontaktusjelenség.
Csápai Ádám, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem doktorandusza a szlovák nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésének a lehetőségeiről adott elő, míg Fóthy Noémi, a Selye János Egyetem doktorandusza arról tartott előadást, hogyan oktatják a közgazdaságtant a szlovákiai iskolákban. Kelemen Kristóf muzeológus előadásában bemutatta a hagyományos múzeumpedagógiai eszközöket, beszélt a rendhagyó órákról, múzeumandragógiáról, pályaorientációról középiskolások részére.
Az előadásokat követően bemutatásra került a magyar kormány támogatásának köszönhetően megjelent TéKa Társulás 2022-es évkönyve, amelyből az érdeklődők tájékozódhatnak a szervezet múlt évi programjairól. A kiadványból megismerhetik egyebek mellett a társulás profilját, feladatvállalásait és céljait, amelyeket a szlovákiai magyar ifjúság érdekében fejtenek ki. Erről bővebben ebben a cikkünkben is írtunk, de emellett az áprilisi rendezvény mellett idén a TéKa felvállalta a Tudományos Diákköri Konferenciát, vagyis a TDK-t népszerűsítő előadások megtartását. Ilyen volt legutóbb májusban, melynek a Selye János Egyetem Tanárképző Kara adott otthont.
A kétnapos budapesti rendezvény másnapján a TéKa vezetőségének workshopjával zárult az esemény, amelyen a szervezet tagjai kijelölték a társulás újabb céljait, jövőbeli terveit.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
