Irodalmi-zenés esteken, zenés stand-upokon, könyvbemutatókon, színházi előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek azok, akik ellátogatnak Tusványoson a Magyar Kultúra-sátorhoz.
A XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort 2023. július 18-a és 23-a között tartják, a kulturális magazin programjainak középpontjában a 200 éve született Petőfi Sándor és a szabadság áll majd, de akár időkapszulát is készíthetnek a látogatók.
Melyik a legérdekesebb fotósorozat az 1848–49-es szabadságharcosokról? Pontosabban ábrázolja Petőfi Sándort a híressé vált dagerrotípia, mint a költőről készült többi arckép? És egyáltalán: ki volt Petőfi? Az alföldi rónaság költője és „a nép egyszerű fia” vagy ízig-vérig városi ember széles műveltséggel és nyelvtudással? Többek között ilyen kérdésekkel is foglalkoznak majd az előadók Tusványoson, a Magyar Kultúra magazin sátrában.
A XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort 2023. július 18-a és 23-a között tartják Tusnádfürdőn, harminc sátorban ötszáz program vár a látogatókra, a szervezők nyolcvanezer résztvevőre számítanak. A Magyar Kultúra-sátor programja Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója és az 1848–49-es szabadságharc ikonikus alakjától elválaszthatatlan kérdés köré épül majd: mi dolgunk a szabadsággal?
Zsille Gábor költő, műfordító olyan érdekességeket, történeteket és kevésbé ismert pesti „adalékokat” oszt majd meg Petőfi Sándorról, amelyek nem szerepelnek az iskolai tananyagban, a marosvásárhelyi Spectrum Színház Arany János Bolond Istók című művének és Petőfi Sándor verseinek felhasználásával állít színpadra egy drámai költeményt. Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész arról beszél majd, hogyan lett Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya a vallásszabadság, Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője pedig fotótörténeti érdekességeket is érint majd előadásában, megválaszolva például azt a kérdést, hogy ki volt az utolsó 1848-as honvéd. A főszerkesztő másik – Te mit tennél egy időkapszulába? című – előadása elsősorban a reformkorról és a kolerajárvány társadalmi hatásairól szól, ehhez kapcsolódva a résztvevők saját időkapszulát készíthetnek, amelyet egy év múlva Tusványoson, a Magyar Kultúra-sátorban találnak meg újra.
Könyvbemutatóknak is helyet ad majd a Magyar Kultúra-sátor: a közönség megismerheti például a Helyőrség.ma szépirodalmi portálhoz kötődő fiatal szerzők műveiből összeállított antológiáját, valamint Bánki Éva Petőfi-vírus című ifjúsági regényét, Lőrincz P. Gabriella Könnytelen madonnák című kötetét és Petri György különbözése címmel a kádárizmus legvagányabb költőjének interjúkötetét. A magyar kultúra egészét érintő kérdések megvitatásához a Kárpát-medence több alkotóját is meghívták, Lovas Ildikó a Vajdaságból, Hodossy Gyula a Felvidékről, Dupka György Kárpátaljáról, Zalán Tibor Magyarországról érkezik, az erdélyi szempontokat pedig Demeter Szilárd, Farkas Wellmann Endre és Sántha Attila képviseli.
Esténként zenei-irodalmi produkciók lesznek a színpadon. Július 18-án Hrutka Róbert zeneszerző, énekes zenés-irodalmi műsorát hallgathatja meg a közönség, július 19-én Vecsei H. Miklós, Ratkóczi Huba és Szabó Balázs közös Cseh Tamás-estjét. A zenész-zeneszerző – aki maga is fellépett Tusványoson – idén lenne 80 éves, az est gerincét Bérczes László vele készített „beszélgetőkönyve”, valamint Cseh Tamás dalai, Bereményi Géza és Csengey Dénes dalszövegei adják majd.
Július 20-án Skoperda Nóra énekes és Nagy Gergő gitáros irodalmi-zenés előadását lehet majd meghallgatni, de lesz zenés stand-up is Petőfivel, Maszkurával, Petruskával és Kathy Zsolttal, július 21-én pedig Jantyik Zsolt zenész, szövegíró és énekes Dánielfy Zsolttal, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színművészével közösen ad elő zenei-irodalmi műsort Petőfiről és koráról, valamint önazonosságunkról. A Magyar Kultúra-sátorban Huzella Péter, a Kaláka együttes tagjának verskoncertje zárja majd a programot.
Az öt nap alatt több kerekasztal-beszélgetést is tartanak majd – a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége három tematikus találkozót szervez, Hazaszótár címmel pedig Závogyán Magdolna, L. Simon László és Demeter Szilárd olyan kérdésekre is keresik majd a válaszokat, mint hogy mi marad utánunk, mi látszik ma a jövőből, és milyen dilemmákkal küzdünk.
Magyar Kultúra
Kortársak közelről – ez a 2021-ben útnak indított Magyar Kultúra folyóirat mottója. A magazin szerzői történeteket mesélnek – úgy fűzve egybe ezeket, hogy hónapról hónapra látható legyen, mi maradt érvényes a múltunk értékeiből, kik tudnak ma hitelesen szólni, kortársaink milyen üzenetet, milyen ügyet vállalnak fel teljes életükkel, teljes lényükkel. A lap a magasztos és hétköznapi pillanatok lenyomatait egyaránt őrzi, mottója: értékes és érdekes – ilyen a kultúránk, ilyen az életünk.
A Magyar Kultúra magazint a Petőfi Kulturális Ügynökség, a nemzeti és helyi értékek, valamint a magyar kultúra, az alkotók és az alkotások támogatója adja ki.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
