Szokás mondani, az emberek nem hülyék, képesek kiválasztani a politikai kínálatból azt, akit megfelelőnek vélnek, és akiről úgy hiszik, hogy az ő érdekeiket képviseli.
Ezzel a premisszával csak az a baj, hogy nem veszi figyelembe a propaganda-hadjárat tüzérségét, amely naponta, óránként, percenként zúdít össz-tüzet a nyakunkba. Figyelmen kívül hagyja azt az egyszerű tényt, hogy a százszor elszajkózott hazugság igazsággá válik, írja Az utolsó csasztuska Pozsonyban című vezércikkében a Magyar7 főmunkatársa, Kövesdi Károly.
Rossz politikus, jó választó. Általában ez a felállás. Fordítva, vagyis, hogy a politikusok jók, csak a választók rosszak, már ritkábban jön elő. Értendő a rossz választó alatt most a kákán is csomót kereső, mindig értetlenkedő, semmivel sem elégedett választópolgár, aki nagy bátran a szociális hálókon fejti ki mindennel ellenkező véleményét, sokszor álnéven. Neki gyakran a zöld is piros, a piros-fehér-zöld pedig általában piros-fehér-kék, a Nagy-Magyarország Kis-Magyarország volt mindig is az olvasatában, és amit elszakítottak egykoron, az jó helyre került, ne háborgassuk a múltat! Még az együtt szónak is különös értelmezést ad: együtt a többséggel, külön a kisebbségben, írja jegyzetében Száraz Dénes.
A lap megjelenése után jött meg a pozsonyi járási hivatal nagyon várt döntése: előzetes intézkedéssel megtiltja az ivóvízforrást potenciálisan veszélyeztető tevékenységet a somorjai ivóvízforrás környékén. Somogyi Szilárd: Nincs magyar kéz a vízcsapon.
Egy régiséggyűjtő, aki megalkotta a honvéd szavunkat: Ponori Thewrewk József, aki pozsonyi származású, és akiről többet is megtudhatnak Lacza Tihamér Leporolt históriáiból.
A délvidéki rác lázongás kirobbanásakor „szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők” tornyosultak, így jelent meg 1848. május 16-án gróf Batthyány Lajos „Hazafiak” című felhívása, amelynek eredményeként megindult a majdani honvédsereg magvát képező első tíz honvédzászlóalj felállítása. Ekkor indult meg az idővel legendássá vált vörössipkás 9. honvédzászlóalj szervezése a felső-magyarországi Kassán. Erről ír a Múltunk rovatban Babucs Zoltán hadtörténész.
Az Ipolybalogon élő író, költő, népdalénekes, A Magyar Kultúra Lovagja címmel is kitüntetett Lőrincz Sarolta Aranka újabb rangos elismerésben részesült. Esztergomban vehette át a Szent István-díj emlékérem kitüntetést a helyi közösség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért. „Ha meggyújtotta a mécsest, tegye azt tartóra!” címmel írt róla és a kitüntetésről Kaszmán Zoltán.
Színes programok várták 2023. augusztus 18. és 20. között az érdeklődőket Nagymegyer legjelentősebb városi ünnepségén. A Szent István Napok rendezvénysorozata keretében kulturális, történelmi és gasztronómiai eseményeken kívül a többi között átadták a város díszpolgári címét Dr. Salma Imre professzornak, és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelenlétében megnyitották a Madách Imre születésének 200. évfordulójára összeállított vándorkiállítást. Lacza Gergely: Díszpolgárság és Madách-vándorkiállítás.
Idén nyáron tudományos és dokumentációs célú régészeti kutatás folyt a kurinci Barátkút lelőhelyen. A korábbi vizsgálatok szerint kőszerkezeteket rejt a föld, s a mostani ásatás célja az objektumok méretének és funkciójának igazolása volt. Az ásatásról Virsinszky Tamás számolt be.
A Komáromi Jókai Színház és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közös rendezvényén, a Tiszti Pavilon amfiteátrumában múlt héten megtartott Bérletek Éjszakáján lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a két komáromi intézmény következő idényre tervezett műsorát, s azokra kedvezményes árú bérleteket váltsanak. Bónuszként pedig ingyen élvezhették a Hetvenkedünk gálaműsoron télen bemutatott, fülbemászó dalokat. Nagy-Miskó Ildikó: Jól teszi, ki a bérletét időben megveszi!
Borsi a helyszíne annak az augusztus végén záruló nemzetközi művésztelepnek, amelyet a Magyarság Háza hívott életre. Az idén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. A művésztelep alkotóit Molnár Gabriella kereste fel.
Fa, kő, vinil, avagy mi kerüljön a padlóra? A Kávézó rovat nyitó cikkét ezúttal Bazsó Krisztina lakberendező írta. A mai otthonok legnépszerűbb padlóburkolata a fapadló, továbbá a vinil, a laminált és kerámia padlók, illetve a szőnyeg. Néhány évvel ezelőtt még jobban keverték a megrendelők a padlótípusokat. Trendekről, színekről, divatokról szól a lakberendező.
Kevés város van a világon, amely olyan mély nyomot hagyott az irodalomban, a művészetben és az emberek lelkében, mint Dél-Olaszország gyöngyszeme, Nápoly. Engem is megérintett, emlékeimet, a várossal kapcsolatos gondolataimat kötöttem csokorba, írja a Barangolóban Csermák Zoltán.
