A Szlovákiai Magyar Iskolák XXIII. Országos Tanévnyitó Ünnepsége Szádalmáson, szeptember másodikán a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, hol Nt. Varga Zoltán espereshelyettes, szádalmási lelkipásztor prédikációjában az értékekről, a hitről beszélt.
„Tanítsuk meg a gyerekeinket az élet nagy értékére és tanítsuk meg őket hitben szeretni az anyanyelvet és hitet… Én lelkipásztorként már harminc éve csodálom a tanárok munkáját. A tanárok, a tanárnők a gyerekek számára a második szülők. Én is voltam valamikor gyerek, én is voltam diák és a mai napig a szívemben hordozom azokat a tanítókat, akik észrevették, hogy miért nem készültem az órára, mert problémám volt, talán nem tudtam tanulni és adtak néhány napot, hogy megtanuljam a leckét… A gyerekek megérzik a szeretetet és értékelik egy életen át“ – hangzottak a szószékről a tiszteletes úr szavai.
Ft. Balázs Patrik espereshelyettes, plébániakormányzó arról beszélt, hogy mit jelent a pedagógus számára valamit átadni a gyermeknek. „Mit jelent jól meghallgatni egy kérdést és mit jelent a jó felelet. Mert lehet, hogy sokszor jó a kérdés, de nem biztos, hogy jó a válasz. Sokszor talán a kérdésekre nem tudunk rögtön válaszolni… Mit jelent jó pedagógusnak és tanárnak lenni? Az azt is jelenti, bevallani, hogy nem tudunk mindent, hiszen mi is egész életünkön, az életutunkon, azon a pályán, amelyen járunk, mindig újat tanulhatunk… Egy gyermektől is tanultunk sokat – nem számolni, nem olvasni, nem írni, hanem megtanít egyre, amely egy tanár életéből nem hiányozhat és ez amire a gyermekek tanítanak és ezt tanítani kell, hogy hogyan kell szeretni“ – emelte ki Patrik atya.
A tanévnyitó ünnepi beszédében Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke rövid visszatekintést nyújtott az elmúlt időszakról, majd így folytatta: „A szlovákiai magyar iskolák szerepe különleges és egyedi, mert felelősséget vállalnak, azért, hogy anyanyelvünket, kultúránkat, nemzeti hovatartozásunkat megőrizzük és továbbadjuk az utánunk következő generációknak… Az idei tanév új lehetőségeket hoz, újabb alkalmakat teremt arra, hogy ki-ki megmutathassa tudása, tehetsége legjavát. Legyen ez az év a minőségi munka a kreativitás kibontakozásának és az együttműködés elmélyítésének az éve“ – fogalmazott.
A magyar iskolába induló elsős gyermekek bemutatkozása és megáldása után Tamás Erzsébet, a SZMPSZ Rozsnyói Területi Választmányának elnöke köszöntötte a gyermekeket, sok sikert kívánva a boldog és felhőtlen gyermekkor egy új szakaszához. Mint elmondta, a Rákóczi Szövetség a magyar iskolaválasztás fontosságát hangsúlyozva és elismerve idén is átadja ösztöndíját azoknak a családoknak, akik gyermeküknek magyar iskolát választottak. A jelenlévő kisiskolások az ösztöndíj mellett az iskolatáskát is megkapták ajándékba, melyet a Rákóczi Szövetség elnöke adott át.
Dr. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, hogy egy magyarországi tanévnyitón, ahogy itt is a szülők, a kis iskolások, a pedagógusok szerepéről, problémáiról várakozásairól esik szó, de nem nagyon szoktak beszélni az anyanyelvről, mert iskolások százezrei számára egy természetes dolog, hogy szeptember 1-én olyan intézményben kezdik meg tanulmányaikat vagy folytatják, ahol magyarul fognak tanulni. „Ahol az anyanyelvüket használhatják, azt a nyelvet, amely az identitásunk legfontosabb eleme, hiszen magyarul álmodunk, magyarul imádkozunk, magyarul vallunk szerelmet. A magyar nyelv rejti a történelmünk, a földrajzunk, a mítoszaink, a mondáink titkait és rajta keresztül tudunk erőt gyűjteni. A magyar nyelv az, amelyen a legkiválóbbjaink alkotnak a tudomány, az irodalom, a művészetek különböző ágaiban. A magyar nyelv az, ahol át tudjuk adni a tudásunkat az utánunk következő nemzedéknek és azt reméljük, hogy az a hosszú-hosszú lánc, amelynek mi is csak egy láncszemei vagyunk, még tovább fog folytatódni az idők végezetéig. Ezért aztán az gondolom, hogy amikor a felvidéki tanévnyitón vagyunk, az anyanyelvről mindenképpen beszélnem kell, arról, hogy mennyire fontos az anyanyelven történő tanítás, tanulás. Mennyire fontos, hogy gyermekeink magyar iskolába járjanak, hiszen aki magyar iskolába jár, az mindennek a tudásnak a birtokába kerül és nemcsak matematikát, biológiát, történelmet tanul, hanem egy egész kultúrát és ott válik igazán a magyar nemzet részévé“ – mondta a nagykövet úr.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Kárpát-medencei testvérszervezetek nevében szólt az egybegyűltekhez. „Egymás terhét hordozzátok“ – a Szentírás e szavaival kezdte beszédét. „Mi, Kárpát-medencei magyarok érezzük és ezt nagyon is megértettük. Köszönöm mindenkinek, hogy amikor a háború kitört Ukrajnában, az első telefonhívások a pedagógusszövetségek elnökeitől, rektoroktól jöttek, azoktól, akik átérezték, hogy egymás terhét hordozzuk. Köszönöm a segítséget, hiszen tapasztalhatjuk immár az utóbbi három évtizedben is, hogy egymásra számíthatunk. Sajnos a kárpátaljai kisebbségekért a magyar közösségen, a magyar szervezeteken és a magyar államon kívül szavát eddig más civil szervezet nem emelte fel“ – hangoztatta Orosz Ildikó.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke gyermekkori emlékeiről beszélt, arról a pillanatról, várakozásról, amikor ő is iskolába indult. „Az idősebbek számára is különleges a tanévnyitó, hiszen a tanévkezdés alkalmat ad az új találkozásra, a számbavételre és a számontartásra is. Találkoznak a régi és az új diákok egymással és tanáraikkal. Találkoznak a tanárkollégák, de ugyanígy a családok is találkoznak egy-egy tanévkezdés alkalmával. A magyar iskola egyet jelent a magyar jövő választásával és minden magyar gyermek, aki magyar iskolába lép, őrzője marad a magyar nyelvnek és kultúrának. Az iskola közösséget teremt, a közösség pedig biztonságot, valamihez való tartozást jelent.“ A Rákóczi Szövetség közössége nevében gratulált minden magyar iskolába lépő gyermek családjának a helyes és felelős döntéséért. Meggyőződésük, hogy a felvidéki magyar iskolák többlettudást nyújtanak, hiszen több nyelvet, több kultúrát tanítanak és az ott dolgozó elkötelezett pedagógusok biztonságos közösséget teremtenek. Ezt igazolják vissza és erősítik meg az elmúlt évek iskolaválasztási statisztikái is, amiből az látható, több mint egy évtizedes összehasonlításban, hogy nem csökken a magyar iskolát választók száma és számaránya sem. Mint mondta, a tanárok a jövő formálói és alakítói, éppen ezért nagy a lehetőségük és a felelősségük. A Rákóczi Szövetség közössége nevében ígérte, hogy a maguk eszközeivel szeretnének a jövőben is jó partnerei lenni a szlovákiai magyar iskoláknak és a pedagógusok szövetségének.
Az országos tanévnyitókon hagyománnyá vált a Pedagógus Szolgálati Emlékérem átadása és a pályakezdő pedagógusok bemutatása. A pályakezdő pedagógusokhoz Ambrus Irén, a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának pedagógusa szólt. „Fontos e mai ünnep, hiszen pedagógusként ez az első ünnepélyes tanévnyitó, amely elindít benneteket az iskola hétköznapjai felé. A hétköznapok felé, melyeknek minden iskolában eltöltött perce, ha odaadóan, szívvel-lélekkel végzitek a rátok bízott csemeték nevelését, oktatását, csupa nagybetűs ünnep, feledhetetlen, életre szóló kaland lesz… Hiszem, hogy nincs nagyobb öröm annál, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud“ – hangzottak szívhez szóló szavai.
A tanévnyitó ünnepség végén az az üzenet hangzott el, ami szeptember negyedikén eljut a magyar iskolákba, a magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és szülőkhöz, s amelyet Mohnanský Csilla, a Buzitai Alapiskola igazgatónője fogalmazott meg. „Van három szavunk, amely meghatározza létezésünk teljességét. Az első az anyaöl, a második az anyaföld, a harmadik pedig az anyanyelv. Az első az életet adó, az életre nevelő. A második létezésünk, sorsunk, munkánk, sikereink és kudarcaink színtere, s majdani nyugvóhelyünk is. És ami a kettőt egybefogja, a harmadik az anyanyelv” – idézte. „Hangos szóval és bátran hirdetjük pedagógusok, szülők és diákok közösen, hogy keresztény értékrendben újra elindulunk az úton, amely a tudás megszerzéséhez vezet. Ismét együtt vágunk bele egy új kalandba, amely szűkebb és tágabb világunk, értékeinek megismerését tűzi ki célul… A gyermek kincs, egy csiszolatlan gyémánt, amely bekerülve az iskolába, egyre fényesedhet, ha kellő szeretettel, odafigyeléssel, helyes értékek átadásával formájuk, egy-egy kis személyiség, s csapatot alkotva a szeretet által csodákra képesek. Szeressük őket. Szeretetünk legyen döntés és viselkedés. Gyermekeinket ne szóval szeressük, hanem cselekedettel, igazsággal, közben megszabva a megfelelő határokat, ha így teszünk, diákjaink szárnyalni fognak tudásban, tettekben és tisztelettel viszonozzák odafigyelésünket“ – ismertette gondolatait az igazgatónő.
A rendezvényen közreműködött a Korona énekegyüttes Pelsőcről, Szabó Tömöl Gabriella karnagy, Weszelovszky Erik diák, Papp Viktória pedagógus, Farkas Árpád pedagógus. A tanévnyitó ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
