Néphagyomány az oktatásban címmel szervezett szakmai konferenciát pedagógusok részére a Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) a Hagyományok Háza Hálózat felvidéki tagjával és az Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola társszervezésében november 22-én Komáromban.
Az Eötvös utcai iskola nagy előadótermében mintegy 80 pedagógus részvételével zajló egész napos konferencián megjelent Kocskovics Gabriella, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának munkatársa, Szabó Tibor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Középeurópai Tanulmányok Karának tudományos dékánhelyettese, Farkas József, a Budapesti Hagyományok Háza munkatársa, egyben a felvidéki kirendeltség vezetője, Bagita Judit, a Komáromi Közös Tanügyi Hivatal referense és Szabó Veronika, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet Komáromi Központjának munkatársa. A délelőtt folyamán négy plenáris előadás hangzott el, délután pedig három szekcióban folyt a szakmai műhelymunka.
Fodor Attila, a Comenius Intézet igazgatója köszöntőjében annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer elég szabadságot nyújt a pedagógusoknak ahhoz, hogy jó iskolákat csinálhassanak. „Ez pedig a legfontosabb feladatunk” – húzta alá.
Mint mondta, 2017-re nyúlik vissza a Hagyományok Háza és a Comenius Pedagógiai Intézet közös munkája, amikor is a magyarországi hálózattal kereste meg őket, hogy van számukra két 60 órás, a hagyományok közvetítésére alkalmas, Magyarországon akkreditált képzésük pedagógusok számára és ezt jó lenne Szlovákiában is akkreditáltatni – ehhez kértek segítséget. 2018-ban sikeresen akkreditálták ezeket a képzéseket Szlovákiában is: 9 képzés, 9 helyszínen, 160 résztvevővel valósult meg, ám végül 2019 augusztus végével megváltozott a pedagógustörvény és eltörölték a kreditrendszert.
Azonban 2021-ben elkészült a CPI által kezdeményezett országos felmérés, amelybe 150 magyar óvoda és iskola kapcsolódott be, így célzottan, szakavatott módon szereztek információkat az intézmények igényeiről, melynek során kiderült, a pedagógusok részéről a továbbképzések iránt van a legnagyobb igény, azok közül is az innovációs képzések iránt. 2022-ben elkészítettek egy átfogó stratégiát a népi kultúra beépítésére a szlovákiai magyar óvodákban és iskolákban zajló oktató-nevelő munkába.
„Jelenleg a két civil szervezet, a Hagyományok Háza Szlovákia és a Comenius Pedagógiai Intézet nagy lelkesedéssel, kevés emberrel és még kevesebb pénzzel, hálózat kiépítésére szántuk el magunkat” – fogalmazott.
A kérdőíves felmérésük tapasztalatai alapján belefogtak egy innovációs képzés kidolgozásába és 2023 november közepén meg is kapták az innovációs engedélyt. „Októberben elkezdtük a képzők képzését Füleken és Rimaszombatban, és ennek a folyamatnak a része a mai konferencia is, hogy tovább mélyítsük a tudásunkat, illetve, hogy alkalmat nyújtsunk a tapasztalatcserére” – hangsúlyozta. Mint mondta, a konferencia délelőtti szakaszában a plenáris előadásokkal azt szeretnék megerősíteni, hogy van létjogosultsága a népi kultúrának, a hagyományoknak a 21. században, a délutáni események pedig gyakorlati hasznosulásról, tapasztalatcseréről szólnak majd.
A Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója lapunknak elmondta, arra keresik a választ, hogy a mai digitalizált, rohanó világban hol van a népi hagyományaink helye.
„A mai világ a különböző elektronikus eszközökkel, a mesterséges intelligenciával, robotokkal mintha azt sugallná, hogy erre már nincs is szükség. Közben az iskolákban azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek unatkoznak, mert az iskola „csak” ismereteket közvetít, nincs benne cselekvés, játék, élmény. Ha a hagyományokat, a népi kultúrát visszahozzuk, akkor pontosan ezekhez az élményekhez, motivációkhoz juttatjuk a gyerekeket, amelyek kiveszőben vannak” – mondta. Rámutatott, hogy a felmérésük egyértelműen megmutatta, a felvidéki magyar iskolákban van igény a népi kultúrára, amelyet különböző formában ma is sok helyen beépítenek például a szakkörkínálatukba, de vannak olyan intézmények is, amelyek ennél is tovább mentek és már beépítették az egyes tantárgyak oktatásába.
„Nekünk pedig az a feladatunk, hogy segítsük őket ebben a munkában. Tarthatunk innovációs képzéseket, tantestületi képzéseket, folyamatosan készítjük a segédanyagokat, a Hagyományok Háza a kézművesség és a népi játékok terén komoly adatbázisokat épít és zajlik a három évre kidolgozott stratégiánk megvalósítása. Jelenleg a hálózatépítésre összpontosítunk” – szögezte le.
Kiemelte, hogy mindkét szlovákiai egyetemen, ahol magyar pedagógusképzés zajlik, ugyan egyelőre csak C tantárgyú kurzusként, de bekerült a kínálatba a néphagyomány.
Megjegyezte, a stratégia megvalósításában teljes mellszélességgel mellettük áll lehetőségeihez mérten a budapesti Hagyományok Háza, emberi és anyagi tekintetben is, illetve a konferencia megvalósulását a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta. Kérdésünkre, hogy a szlovák oktatási minisztérium támogatja-e a munkájukat, Fodor Attila elmondta, hogy konkrétan az ő munkájukat ugyan nem támogatja, viszont pozitívnak tekinthető, hogy sikerült a minisztériumban a nemzetiségi főosztályt megerősíteni, és néhány éve már regionális oktatás, nevelés címmel jelennek meg kisebb összegű pályázatok is – mutatott rá.
Véleménye szerint a felvidéki magyar oktatási intézményekben nagyon sok olyan működő, jó gyakorlat van, amiről keveset tudnak. Ennek megismeréséhez szükséges minél több kistérségi szakmai napot tartani, nyitott órákat, hogy megmutathassák, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a népi hagyományokat, a népi kultúrát.
„Azt gondolom, hogy az egymástól tanulás a legjobb tanulás” – jegyezte meg. Aláhúzta: ahhoz, hogy ez az út sikeresebb legyen a szemléletet kell megváltoztatni.
„Ne arra gondoljunk, hogy vissza akarjuk hozni a letűnt korokat, és kucsmában fognak járni a gyerekek iskolába kukoricát morzsolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy az átemelni kívánt népi játékok, a kézművesség rendkívüli módon fejleszti a gyerekek azon készségeit, amelyek a modern korhoz is nélkülözhetetlenek. Nemcsak a motorikus készségekben, de a hagyomány eszközeivel a gondolkodásfejlesztésre is hatással van, akárcsak a személyiségfejlesztésre, mert ezek kompetenciafejlesztő dolgok, amelyek a logikus gondolkodáshoz szükségesek. „Ebben nem nosztalgia van, de olyan elemek, amelyek a gyermekek fejlődését normálisan segítik” – folytatta.
A konferencia délelőtti részében előadást tartott Fodor Attila mellett Ölveczky Mónika, a CIP munkatársa, Sándor Ildikó, a budapesti Hagyományok Háza munkatársa, Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke, valamint a Hetényi Tarczy Lajos Alapiskola pedagógusa, illetve Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Alapítvány alapítója. A délutáni szakmai műhelyeket Dóczé Mónika, Ölveczky Mónika és Rancsó Andrea tartották, amelyek a néphagyományra alapozó óvodai és iskolai fejlesztésekre összpontosítottak.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
