Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli. Most kedvezményt is kaphat!

Egy „kultúrvonat” indította el lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly fejében a gondolatokat, amellyel az „Osveta” a vasúttal együtt ünnepelte a hetvenéves fennállását. Az ország különböző városaiban amatőr művészek szálltak fel a vonatra, akik egy „közösségi kocsiban” szórakoztatták az utazóközönséget. Persze a vonat az északi vonalon halad Kassa felé, egyike a napi tizenkettőnek. A déli vonalon azonban napi egy ilyen, nyugatot és keletet összekötő szerelvény van. De vajon mi van a mi kis közösségi vagonunkban, kérdezi a szerző, aki szernt a Szövetségnek ideje lenne színt vallani… Kövesdi Károly: A „közösségi” vagon

Nem ígérnek sokat, állapította meg Kocur László, miután áttanulmányozta Robert Fico negyedik kormányának a programját. A kisebbségi résznél legalább a status quo megmaradását ígéri, pedig tudjuk, a stagnálás nem fejlődés. A 88 oldalnyi kormányprogramból egy oldal jutott a nemzeti kisebbségeknek. Lesz viszont progresszív adó, véget ér a rendőrháború, és magasabb lesz a 13. nyugdíj.
lapjánló
Fotó:  ma7

Amikor migrációról, háborúról, vagy akár az Európai Unió jövőjéről beszélünk, jusson eszünkbe emberi létezésünk végessége és korlátai, írja külpolitikai jegyzetében Pomichal Krisztián. Úgy véli, az emberiséget nem kell megváltanunk, hiszen azt már kétezer évvel ezelőtt már megváltották. „Egyetlen igaz, sőt erkölcsileg is vállalható perspektívából szemlélhetjük csak a világ történéseit: a közösség(ünk) nézőpontjából. Halandó szívünk ugyanis képtelen az egész világért halni, nem is az a dolga. Elég, ha a sajátjainkra figyelünk! Létezésünk azon kereteire, amelyet nem diktátorok, félhülye teoretikusok és saját jelentéktelenségükben tobzódó újságírók jelöltek ki számunkra. A „blődségig” magától értetődő a cikk címe.

Egy élő legendával, Fa Nándorral, a leghíresebb magyar vitorlázóval készült legfrissebb számunk nagyinterjúja, aki ugyan visszautasítja, hogy legenda lenne, de szívesen elmondta Tóth Tündének, hogy az Istennel való beszélgetés elkerülhetetlen az óceánon. Hogy mit kapott édesapjától, és mit édesanyjától, ami megacélozta, hogy miként alakíthatja a vízen töltött idő és az egyedüllét az ember lelkét, személyiségét, hogy vált át civilizáltból természeti emberre, s mindehhez a kitartásán, a tudásán és az elhivatottságán kívül még mi kell… Ezekről a kérdésekről beszélgettünk vele.
lapajánló
Fotó:  ma7

Egy hétig másról sem szóltak a hírek, mint a 13. nyugdíjról. Az ellenzék számonkérte az új kormányon, miért nem teljes összegű idén a 13. nyugdíj már ebben az évben? Hiszen megígérték… Rajkovics Péter megírta a kormány magyarázatát, amely szerint idén tehát a nyugdíjasok a nyugdíjuk nagyságától függően 50–300 euró összegben kapnak 13. nyugdíjat, plusz valamennyien kapnak 150 eurós kiegészítést.

A magyar nyelv gátat szabhat a woke-nyomulásnak? Hogyan határozható meg napjainkban a normalitás és az abnormalitás? Miért hódít a fundamentalista genderpropaganda? Mi a felelőssége a szülőknek, az iskolának és a médiának? Hogyan befolyásolják az identitásunkat a traumáink? A Konzervatív Esték rendezvénysorozat keretében Bordás Sándor klinikai pszichológussal beszélgetett Kolek Zsolt. A beszélgetés szerkesztett változatát elolvashatják azok is, akik nem lehettek ott személyesen, Dunaszerdahelyen.
lapajánló
Fotó:  ma7

„Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk.” Az európai döntéshozók azonban nem akarnak (nem merik, vagy szánt szándékkal bojkottálják) szembenézni a valósággal, és magasról tesznek a választóik, a közel félmilliárd ember biztonságára, idézi Kodály Zoltánt Kövesdi Károly a Kristensenék végnapjai című elemzésében annak kapcsán, hogy napjaink Európájába beköltözött a terror. Mi pedig innen, a kontinens közepéről nézhetjük Európa végnapjait, mintha egy római arénában ülnénk, ahol vadállatok elé vetik a keresztényeket, és önfeledten tapsikolnak hozzá. De Wilmer Kristensen és Kovács János mást lát a világnak abból a kicsinyke darabjából, ahol az élete telik. Ők a kiteljesedett demokrácia, mi a büdös diktatúra kenyerét majszoljuk…

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. 2021-ben hívta életre a felvidéki élelmiszeripari vállalkozások cégre szabott fejlesztését és mentorálását célzó egyedülálló programját, a Rohonczy Gedeon Mentorprogramot. A kétéves programban részt vevő vállalkozások felkészült, elismert és a nemzetközi piacokon is nagy tapasztalattal bíró mentorokkal dolgozhattak együtt, amely kooperáció eredményeként számos területen értek el fejlődést. A mentorprogram ünnepélyes lezárására Székesfehérváron került sor, egy exkluzív, a mentoráltak alapanyagaira, illetve borkülönlegességeire építő vacsora keretében. Somogyi Szilárd: Díszvacsora a Michelin-ajánlotta étteremben.
lapajánló
Fotó:  ma7

Rétest, mézet vegyenek a címe Molnár Anna riportjának, akik egy hétre beállt a pult mögé, hogy megtudja, Pozsonyban van-e keletje a jó minőségű csallóközi kézműves termékeknek. Vásárlói között akadt hazai, külföldi, tehetős és vékonypénzű, mindenféle. És mindenféle kérdés is elhangzott a termékekkel kapcsolatban.

A Pesti Hírlap főszerkesztője, Légrády Károly megrémült, amikor legfontosabb szerzője, Mikszáth Kálmán hirtelen eltűnt, pontosabban Karlsbadba utazott gyógykezelésre. Ezért a főszerkesztő gyorsan utána ment, hogy megtudakolja, mi a helyzet. Kettejük karlsbadi kalandjairól ír a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.

Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt a müncheni egyezmény értelmében Csehszlovákia átadta a Szudéta-vidéket a harmadik birodalomnak. Záradéka szerint Prágának 90 napon belül kellett rendeznie területi vitáit a magyarokkal és a lengyelekkel, s ebben a helyzetben a Magyar Királyság semmit sem bízott a véletlenre. Hadserege mellett a Rongyos Gárdát is újból készenlétbe helyezte. Babucs Zoltán: Egy felvidéki „rongyos”

Akik a jövővel is foglalkoznak. Két magyarok lakta település, Pólyán és Perbenyik ifjú polgármestereit kereste fel Molnár Gabriella. A Bodrogköz harminckét, zömében magyarok lakta településéből a tavalyi önkormányzati választások alkalmával hatban választottak új polgármestert. Többen úgy kaptak bizalmat a helyi közösségtől, hogy nem is volt önkormányzati tapasztalatuk, lelkesedésük és tenni akarásuk azonban meggyőzte a lakosságot.

lapajánló
Fotó:  ma7
November 11-én délelőtt 11 óra 11 perckor zúgtak fel a harangok a 105 éve lezárt nagy háborúra emlékezve. Szimbóluma a gyertyaláng, a harangszó és a piros pipacsvirág. Ez mind ott volt a nemeskosúti megemlékezésen, amelyet Békét szeretnénk Európában címmel foglalt össze Szomolai Andrea.

A Középső-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség éppen húsz esztendeje, 2003 nyarán jött létre. A nagykürtösi székhelyű intézményt a kezdetektől az Ipolykéren élő Lőrincz Mária igazgatja. Vele beszélgetett Kaszmán Zoltán, Területfejlesztés – mellékvágányon címmel.

Az 55. Kazinczy Napok megnyitóján Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmánya alelnöke rámutatott, a rendezvény első évfolyama, 1967 októbere óta igen sokat változott a világ. Az indulásnál Kazinczy Nyelvművelő Napok volt a rendezvény neve és tudományos konferenciaként működött éveken keresztül. Az utóbbi időben azonban ez mind tartalmi, mind szervezési szempontból megváltozott. A nyelvművelő jelző lekopott, maradt a Kazinczy Napok, ami nyelvi-kulturális rendezvénnyé alakult át, az emberközpontú nyelvművelés került előtérbe. Beszélni nehéz? – ez volt az idei rendezvény központi témája, írja Fábián Gergely.

Tíz előadás, több száz résztvevő, kedélyes disputa a szakmai zsűrivel, remek hangulat – talán ezek a legfontosabb „kulcsszavak” a 24. alkalommal megrendezett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválról, amelynek a fődíját a kassai Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium KGSzT csoportja nyerte el, de számos díjjal térhetett haza a vezekényi Görbe Tükör is. Juhász Dósa János: Az Egressy fesztivál, mint veszélyes hely

A Duna mindkét partján élő komáromiak együtt ünnepelték az északi városrész Magyarországhoz való visszacsatolásának 85. évfordulóját. Az Endresz Csoport Egyesület, a Magyar Hatodosok Kulturális és Hagyományőrző Egyesülete, valamint a Tolma Baranta Egyesület szervezte a dél-komáromi megemlékezést, amelyről Nagy-Miskó Ildikó küldött beszámolót „Miként a nagyhatalmak adták, úgy el is vehetik” címmel.

Liszt Ferenc szerette Pozsonyt. A zeneszerző és a város kapcsolatáról tartott előadást G. Kovács László történész, műfordító. Liszt összesen 22 alkalommal járt Pozsonyban, koncertezett, vezényelt, vagy más zeneszerzők koncertjein, esetleg baráti látogatáson. Itt indult nemzetközi karrierje is, hiszen kilenc évesen ebben a városban fedezték fel, és pozsonyi nemesek vállalták tanulmányai finanszírozását.

November 9-én lezárult a rendezvénysorozat, melyet a Nógrádi Művelődési Központ és a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya szervezett Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára, Losoncon. A záróeseményen bemutatták a Böszörményi István által 1995-ben összeállított Petőfi Losoncon Emlékkönyv bővített, kétnyelvű második kiadását, valamint levetítették a 2007-ben készült, Petőfi Medvesen című rövidfilmet. Agócs Szvorák Emese: Petőfi-emlékest Losoncon.

Elkészült a Csallóközi Múzeum, az ikonikus „sárga kastély” szomszédságában az irodahelyiségeket, a könyvtárat és a múzeumi raktárt is magába foglaló új épület. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kastély épületéből kiköltözhet az összes iroda, és valamennyi helyiségébe műtárgyak kerülhetnek, amiből van bizony elég, 11 847 darab, mondta Nagy Iván, a múzeum igazgatója Lacza Gergelynek, azzal, hogy a múzeum legyen közösségi tér.

Örök igazság, aki iskolát nyit, a jövőbe tekint. Ez a címe Bokor Klára írásának, aki Kisújfalu példáját hozza fel azoknak a döntéshozóknak, akik pénzhiány miatt meg akarják szüntetni a faluban működő kisiskolát. Kisújfalun más a helyzet. Ők az iskolájukat közösségük alapkövének tekintik és a lehetetlent is megteszik, hogy továbbra is fenn tudják tartani.

Ritkaságszámba megy manapság, hogy egy könyvbemutatón több mint 130 ember vegyen részt. Pedig pontosan ez történt a Tornaljai Városnapok alkalmával Szajkó Béla legújabb, helytörténeti kiadványának bemutatásakor, írja Virsinszky Tamás, a Tornaljai történetek című tudósításában.

Skarlátvörös, de nem a kardinális ruhája, hanem a gyermek torka. Asztalos Kele Orsolya a skarlát tüneteit és a kezelés módját ismerteti.
lapajánló
Fotó:  ma7

Mátyusföld keleti végeire látogatunk a Hazajáró csapatával, majd az Íz-lelőben megtaláljuk Szabó B. Csilla két receptjét: Krumpligánci húsgombóccal és savanyú káposztával, Sütőtökös panna cotta. Vas Gyula a Renault Kangoo TCe130 EDC Techno autót tesztelte.

„Fantasztikus lenne, ha a DAC után a KFC-t is felvinném az élvonalba”, mondta Radványi Miklós, a DAC korábbi legendás játékosa és edzője, aki ma a komáromiak kispadján ül, s láthatóan jól végzi a dolgát, hiszen a csapat az eddigi legsikeresebb időszakát éli.

lapajánló
Fotó:  ma7
A MAGYAR7 46. számának hátlapján Baross Gábor klobusici mauzóleuma és emléktáblája látható. Lapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)