A koronavírus elleni vakcinák első két adagját a lakosság megközelítőleg fele adatta be magának, a harmadikat már kevesebben, a negyediket pedig a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok sem igényelték. Abban az országban, ahol az influenza elleni oltást évente az emberek megközelítőleg négy százaléka kéri, három éve koronavírus ellen be akarták oltani a teljes felnőtt népességet.
2020. december 26-án Nyitrán kezdődött meg az oltás, az első beoltott Vladimír Krčméry professzor volt. Az állam azonban a koronavírus elleni vakcina iránti nagyfokú bizalmatlansággal szembesült, európai viszonylatban sereghajtók voltunk oltottság tekintetében, miközben a társadalom lényegében két táborra oszlott a vakcina megítélését illetően. Néhány oltást propagáló kampány és az oltási lottójáték után és ellenére az állam újabb komoly kérdéssel szembesült:
mi legyen az érdektelenség miatt felhasználatlanul maradt és lejáró szavatosságú oltóanyaggal, és hol talál olyan céget, mely azt szakszerűen képes megsemmisíteni?
Ily módon Szlovákia 62 millió euró értékű oltóanyag megsemmisítésére készül, melyet még 2020-ban az EU rendelt meg és fizetett ki a közös beszerzés részeként.
Az egészségügyi tárca szerint a vakcinák likvidálását gondosan, a törvényeknek megfelelően kezelik. A megsemmisítésre közbeszerzési eljárást írtak ki, melynek során a feladatot a legalacsonyabb áron végző jelentkezőt választják ki.
A vakcinák likvidálása hasonló módon történik majd, mint az egészségügyben keletkező egyéb veszélyes hulladék megsemmisítése.
A közbeszerzésben 3 118 260 adag vakcina likvidálása szerepel. Az oltóanyagok a különösen veszélyes egészségügyi hulladék kategóriájába tartoznak, melyek nem maradhatnak a hulladéklerakókban, feltétlenül meg kell semmisíteni azokat.
A Pfizer társaság oltóanyaga egy adagjáért számított összeget soha nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, viszont a vakcinaszerződéseket rendelkezésre bocsátó országok hozzáférhető információi alapján egy adag ára átlagosan 19,39 euró lehet, ami annyit jelent, hogy Szlovákia megközelítőleg 62 millió euró értékű oltóanyag likvidálására készül.
A koronavírus elleni oltás 2022 februárjának közepén érdeklődés hiánya miatt abbamaradt. Akkorra 2,7 millió szlovákiai lakos kapta meg az oltóanyag két adagját, s ez a szám máig változatlan.
Ugyanekkor nyílt lehetőség az úgynevezett booster, azaz a harmadik erősítő adag felvételére, ezzel a lehetőséggel mindössze 1,6 millióan éltek, miközben a negyedik adagot mindössze 90 ezer ember adatta be magának. A fennmaradt, feleslegessé vált vakcinát az előírásoknak megfelelően kénytelen lesz likvidálni az állam. Bár a múltban a felesleges oltóanyagot elajándékozták, jelenleg a világon sehol nincs rá igény. Főként a hűtött feltételekkel történő szállítás és az oltóanyag hatékonyságának csökkenése jelent problémát. A szerződési feltételeket az előző kormányok határozták meg, a feleslegessé vált oltóanyagok likvidálásának feladata viszont a jelenlegi kormányra hárul.
Az egészségügyi tárca szerint azonban 2023-ban jelentősen csökkent a szállított vakcinák mennyisége, a teljes vakcinamennyiség, melyet ebben az esztendőben kellett volna leszállítani, megoszlik az elkövetkező három évre. 2023-ban 200 ezer adag érkezett Szlovákiába a Pfizer cégtől, a jövőre pedig 148 ezer adag van rendelve.
Európa azonban némiképp tanulva a járvány alatti központi vakcinarendelésből, tárgyal a tagállamok minisztereivel arról, hogyan járjon el a koronavírus-járvány egy újabb esetleges hulláma, vagy más hasonló járványhelyzet esetén, azonban még semmilyen megoldásra nem jutottak. Viszont Szlovákia nem önellátó gyógyszerek és vakcinák terén, így az EU központi beszerzésére kell hagyatkoznia. Bár a szakemberek nem kérdőjelezik meg a vakcinák hatékonyságát,
komoly kételyek merültek fel viszont a háttérben történt kereskedelmi ügyletekkel, a beszerzéssel kapcsolatban.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett. 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós 1,8 milliárd adag vakcina beszerzésére vonatkozó ügylet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.
Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.
Az Európai Bizottság elnöke azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak:
az amerikai Pfizerrel és a német BioNTechhel kötött megaszerződés értelmében Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.
Az egy oltásra jutó 19 eurót meghaladó ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai–német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhetett el.
(NZS/Felvidék.ma/pravda.sk/magyarnemzet.hu)
