A Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya, a Csemadok Szepsi Alapszervezete és a Szepsi Városi Kulturális Központ szervezésében január 26-án a magyar kultúra napja területi emlékünnepsége valósult meg Szepsiben.
Az ünnepség keretén belül a Csemadok Magyar Helytállásért Torna-Abaújban díj átadására is sor került, mely díjat 2014 óta hagyományosan két személy kapja. 2023-ban a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya új díjat alapított, melyet első alkalommal az idei emléknapon adtak át. A díjat a benyújtott javaslatok alapján a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány Elnöksége ítéli oda egy, a Kassa-környéki járásban működő népművészeti csoportnak.
A rendezvényen a Szózat közös eléneklését követően Mihályi Molnár László házigazda és műsorvezető, a Csemadok Kassa-környéki TV alelnöke köszöntötte a vendégeket.
Őt követően ünnepi beszédet mondott Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Kassa-környéki járási elnöke, megyei képviselő, Debrőd község polgármestere, aki kiemelte az itt élő emberek számára a magyar kultúra fontosságát.
„A magyar kultúrát természetesen nemcsak ezen az egy napon ünnepeljük, hanem a hétköznapokon is, amikor eldúdolunk egy népdalt, elolvasunk egy magyar író tollából származó írást, megnézünk egy magyar filmet, könnyezünk a himnuszunk hallatán egy sportesemény végén, kikérdezzük gyermekünktől az Anyám tyúkját. A magyar kultúrát leginkább nagyjainkról ismerheti meg a világ. Tudósainkról, költőinkről, íróinkról, művészeinkről, politikusainkról. De a kultúránk abban is megmutatkozik, hogy mit tartunk fontosnak a múltból, mik a prioritásaink, hogyan viselkedünk embertársainkkal, háttérbe tudjuk-e szorítani az önös érdekeket, mennyire tudunk összefogni egy közös cél érdekében, milyen vezetőket választunk magunknak. Tudjuk-e, hogy honnan hová tartunk, szét tudjuk-e választani a jót a rossztól, és tanácstalanságunkban kihez, vagy mihez fordulunk segítségért. A kultúránk nemzetünk ezeréves múltjának lenyomata. A magyar nemzetnek megadott mindent ahhoz, hogy túlélje a nehéz időket, visszaverje a támadásokat, és kitartson, amíg kell“ – mondta Gergely Papp Adrianna.
Szilágyi Adriana, a Szepsi Városi Művelődési Központ igazgatónője köszöntő beszédében a kultúrák közötti különbségekről beszélt: „A kultúra megkülönböztet bennünket – embereket – egymástól szerte a világon, de ugyanakkor össze is köt. Olyan jelenség, amely szilárdan összefonja a múltat, a jelent és a jövőt, valamint fontos értékekre tanít.
Ma együtt ünnepeljük a Himnusz évfordulóját, amely a magyarok számára nemcsak vers, ima, hanem mindenekelőtt a magyar nemzetiség, a magyar lét kifejezése.
Történelem, nyelv, irodalom, néphagyomány, zene, képzőművészet, de népmesék és építészet is. Egyszóval őseink öröksége – ami minket magyarrá tesz. Olyan értékes ékszer, amelyet a hétköznapokban természetesnek veszünk, de generációk szájról szájra, apáról fiúra szállva terjesztik hosszú évek óta, és ez nem mindig könnyű. Főleg a mai világban, ahol a kultúra megőrzése sokak számára nem elsődleges. A kultúra hordozói és az értékek őrzői a családok, a helyi közösségek és nem utolsósorban az oktatási és vallási intézmények“ – hangsúlyozta az igazgató.
A Csemadok Magyar Helytállásért Díjat az idén Köteles Anna, a Csemadok Tornai Alapszervezetének vezetőségi tagja, a tornai Búzavirág Vegyes éneklőcsoport vezetője, illetve Bacsó Anna, a Csemadok Jánoki Alapszervezete vezetőségi tagja, a jánoki Napsugár női éneklőcsoport vezetője kapta a magyar kultúra ápolásáért, közkinccsé tételéért, a régió magyar nemzeti közösségének kulturális, szellemi gyarapításáért és megmaradásáért.
„Köteles Anna, 1949. július 24-én Tornahorvátiban született. Ebben a magyarlakta hangulatos kis faluban kezdi leírni anyanyelve varázslatos szavait, elolvasni a magyar meséket, elszavalni a szép verseket, énekelni népdalainkat. Folyamatosan tett és tesz a kultúráért, az egyházért, a községért a régi és a jelenlegi rendszerben egyaránt.
Anyanyelve, a magyar kultúra szeretete és ápolása, a gyökerekhez való ragaszkodás meghatározza egész életét.
Csemadokos múltja több évtizedre vezethető vissza. Szülőfalujában amint a kora megengedte, Csemadok-tag, később a szervezet elnöke lett. 1971-ben Tornára költöztek, azóta ott tevékenykedik, több évtizede a vezetőség aktív tagja. Az éneklés szeretete szintén már fiatal kora óta az élete része. Anna nemcsak jó vezető, de kiváló csapatjátékos is. 2018-ban alapító tagja volt a Csemadok-alapszervezet mellett megalakult Vár-lak színjátszó csoportnak. Munkáját mindig teljes odaadással, szívvel-lélekkel végezte és végzi. Azt vallja, szerencsés ember, mert a világ legszebb nyelve az anyanyelve, a magyar nyelv! Hálás azért, hogy sok jó emberrel van körülvéve” – hangzott el a méltatásban.
Bacsó Anna 1964. április 19-én született Somodiban. 1984-ben házasságot kötött Bacsó Istvánnal, aki akkoriban tagja volt a Szepsi Bódva tánccsoportnak. Így kezdett Bacsó Anna is a népi kultúra iránt érdeklődni és 1986-ban a már működő Jánoki Búzavirág női éneklőcsoport tagja lett. Bacsó Anna 2011-től a Napsugár éneklőcsoport hűséges vezetője. Odafigyelő munkájával elérte, hogy a csoport színvonala évről évre nő.
Népünket, nemzetünket csak akkor szerethetjük igazán, ha múltját is jól ismerjük. Ennek az ismeretnek pedig szerves és fontos része a néphagyomány.
Bacsó Anna a választékos magyar néphagyomány kitartó, önzetlen és hű ápolója. Gondos odafigyeléssel, szívvel és szeretettel a fiatalokat is arra ösztönzi, hogy őrizzék meg és gyarapítsák, amit őseink ránk hagytak” – került ismertetésre.
A Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya Elnöksége a több mint hetven éve alakult abaújszinai Rozmaring Esztrádcsoportnak 2024 -ben a Csemadok Magyar Helytállásért Díjat Torna-Abaújban adományozza, a magyar kultúra ápolásáért, közkinccsé tételéért, Abaújszina község, de az egész régió magyar nemzeti közösségének kulturális, szellemi gyarapításáért és megmaradásáért.
„A Kassa-környéki járásban 1949-ben, elsők között alakult meg a Csemadok alapszervezete Abaújszinán, melynek fő pillérét a színjátszók képezték. A régi nagy öregek emlékezetében ott élt a XIX–XX. század fordulóján bemutatott János Vitéz, amit az új évszázad első felében számos népszínmű, dráma és vígjáték színrevitele követett. A Csemadok helyi alapszervezetének megalakulása után sem csökkent a színjátszók lelkesedése. 1963 húsvétján bemutatták az Akinek nem inge, ne vegye magára címmel az első esztrádműsort, mely elnyerte a helyi közönség szimpátiáját. Így aztán az elkövetkező években napvilágot láttak az újabb esztrádműsorok. Köztudott ugyanis, hogy a humor, a jó kedv gyógyít. Hamvas Béla, az Eperjesen született híres író hívja fel a figyelmünket arra, hogy a dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban. Az ember ott kezdődik, hogy keres valamit, ami nincs. és tudjuk, hogy csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen. Mi megpróbáltuk legyőzni az akadályokat, melyek munkánk során keresztezték utunkat, megvalósítani álmainkat, elképzeléseinket. Tesszük ezt egy olyan faluban, ahol a lakosság csupán 10 százaléka vallja magát magyarnak, ahol már több mint egy évtizede bezárt a magyar iskola, és színészeink közül az elmúlt évtizedek alatt sokan eltávoztak, már az égi páholyból figyelik előadásainkat. Mindezek ellenére optimizmusunk nem lankad, Abaújszinán készülünk a következő esztrádműsorra – hangzott el az ismertetőben.
Az ünnepi műsorban fellépett a Kassa-környéki járásból Smajda Bernadett népdalénekes, Viszlay Boglárka, Viszlay Enikő, Viszlay Eszter, Képes Lóránt vers- és prózamondók, Pálos Erik trombitás, az abaújszinai Rozmaring Esztrádcsoport, a tornai Búzavirág Vegyes Éneklőcsoport, a jánoki Napsugár Női Éneklőcsoport és a Csicsergők gyermekcsoport, valamint Németh Imre, a somorjai Híd Vegyeskar karnagya és vezetője. Az emlékünnepség nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)