A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága a 2024. május 13-i ülésén egyhangú döntéssel bizottsági állásfoglalást fogadott el az Andreanum kiadásának nyolcszázadik évfordulójáról.
Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak. Az okmányt a német történészek goldener Freibriefnek, azaz arany szabadságlevélnek nevezik.
A kiváltságlevél a király és a szász telepesek viszonyát szabályozza. A szászok közösségét egységes jogi személynek tekinti; meghatározza a jogaikat és a királlyal szembeni kötelességeiket.
A kiváltságlevél eredetije nem maradt fenn. A dokumentum létezését bizonyítja, hogy 1317-ben Károly Róbert megerősítette a benne foglaltakat. Szintén megerősítette a kiváltságokat I. Lajos 1366-ban, Mária 1383-ban, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben, 1406-ban és 1425-ben.[1] 1486-ban Mátyás király a kiváltságlevelet kiterjesztette a teljes szász közösségre (Universitas Saxonum). A kiváltságokat II. József helyezte hatályon kívül 1785-ben.
A Pánczél Károly vezette magyar Nemzeti Összetartozás Bizottsága elismeréssel adózik az idén nyolcszáz esztendős Arany Szabadságlevélnek.
Felkérik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, hívják fel ez európai döntéshozók figyelmét az e területen meglévő felelősségi és szabályozási hiányosságokra.
A bizottság megállapította, hogy az erdélyi szászoknak adott jogok az európai önrendelkezés korai példája. Meggyőződésük, hogy az Andreanum nem csupán magyar, de európai történelmi vívmány is. Leszögezték, a szabadságjogok megnyugtató biztosítása ma is megoldásra váró kérdés.
A bizottság megállapította, hogy a nemzetek Európája ma is elképzelhetetlen az őshonos európai nemzetek önrendelkezése nélkül.
Az állásfoglalás az alábbi linkről érhető el:
https://www.parlament.hu/documents/d/nemzeti-osszetartozas-bizottsaga/allasfoglalas_2_2022-2026
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
