Hogy mi is az a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, köznyelven egyszerűen csak Tusványos? Nem egyéb, mint Erdély legnagyobb nyári szabadegyeteme, „a világ közepe”, „a biztos pont, ahol összenő, ami összetartozik” – mindez nem csak mendemonda, bizonyítja a fesztivál immár 33 éves történelme, valamint az évről évre összegyűlő érdeklődők tömege. A programon a Hagyományok Háza az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal együttműködve idén is kézművességgel, muzsikával, mesével és hajnalig tartó táncházakkal vett részt, és Kalotaszegen kívül még a csángómagyar, a gyimesi, klézsei, pusztinai és moldvai hagyományos kultúra gyöngyszemeit is megmutatta.
Tusványos – a kis völgy, ahol minden júliusban összegyűl a Kárpát-medence színe-java. Az eseményről elmondható, hogy csak az igazán elkötelezettek látogatják, hiszen „nehéz a közlekedés, szűkös a tábor, lassan fejlődik az infrastruktúra…”, mégis, sokan minden évben visszajárnak. „Mások nem értik, sőt néha már mi sem, csak érezzük, hogy mennünk kell, ott a helyünk. Hajnali ötkor nincs késő, reggel hétkor nincs korán, az egyórányi szunyókálás elég, fontosabb dolgok is vannak a világon, mint az alvás… A csűrben az esti bulik alatt a gerendák fogassá alakulnak át, sorban állás közben ismerkedsz, vagy éppen ujjongva ugrasz barátok nyakába…” – így ír fesztiválélményeiről – a résztvevők nevében is – a szervezőcsapat, akik ma már több mint 50 szervezettel állnak partnerségben, így nem csoda, hogy a fesztivál immár 30 előadói sátorral működik. Szükség is van a sokféle és sokszínű programkínálatra, hiszen naponta több mint 16 ezer tusványosozót fogad be a völgy.
(Fotó: Kinda Botond)
Az idei, azaz a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 23. és 28. között zajlott, melynek egyik legautentikusabb helyszíne idén is a Kriza János Csűr volt.
A programok itt a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásával és közreműködésével jönnek létre minden évben.
A Csűr eseményeinek szakmai felelőse Pál István Szalonna főigazgató-helyettes, művészeti vezető, aki az idei év legemlékezetesebb pillanatairól számolt be: „A Kriza János Csűr programjainak ebben az évben Kalotaszeg népművészete volt a tematikája. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes bemutatta nálunk kalotaszegi műsorát, a Kalotaszeg – Élő Táncarchívum című előadást, amely a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György gyűjtőútját követi. Emellett fotókiállítással, népdal- és néptáncoktatással is készültünk, ahogy kiváló fiatal muzsikusok népzenei koncertjeit és hajnalig tartó táncházakat is látogathattak a hozzánk betérők: a fellépők a Vajdaságtól a Felvidéken át, Erdélyen keresztül a Kárpátaljáig voltak velünk. Nagyon jó látni, hogy évről évre egyre többen érkeznek a Csűr programjaira, az emberek különösen kedvelik a Hagyományok Háza programjait. Lényegében kora délutántól napfelkeltéig tele van az egész Csűr és egy igazi, élő mulatság zajlik mindvégig. Fontosnak tartom azt, hogy ennek az eseménynek az újdonsága lényegében az állandóság erejében rejlik, amelyben a népművészet minél színesebb bemutatására törekszünk. Bizonyított tény, hogy erre a fajta állandóságra nagy igény van, hiszen számos visszatérő vendégünk van. Izgatottan várjuk a folytatást!”
(Fotó: Kinda Botond)
A Hagyományok Háza a nyár folyamán még további fesztiválokon vesz részt, amelyekről bővebben a honlapon lehet tájékozódni.
(Hagyományok Háza/Felvidék.ma)
