E címmel tartott ma sajtótájékoztatót a Magyar Szövetség, melynek témája az önkormányzatok pénzügyi helyzete, pénzügyi kilátásai voltak. Talán nem lőjük le a poént mindjárt az elején, ha leszögezzük: finoman szólva sem rózsásak ezek a kilátások akárcsak a közeljövőre – azaz a jövő évre – tekintve, hiszen költségvetés hiányában az önkormányzatok még csak tervezni sem tudnak. A növekvő terhek és a másik oldalon – az elapadó bevételek miatt a helyzet súlyos, és ezt a lakosság fogja megérezni a pénztárcáján, mint ahogy a sajtótájékoztatón hozott konkrét példákból is megtudhattuk.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere vázolta a „makroadatokat”: az idei évben az önkormányzatok egy 50 millió eurós támogatást kaptak, melyet a kormány valamiféle újdonságként, új forrásként tálalt.
A gond „csak” az, hogy már most, a 9. hónap lezárásával elmondható, hogy az önkormányzatok globális hiánya 81 millió euró körüli összeg – ehhez ad tehát a kormány 50 milliót. Így jelenleg már „csak” 31 millió a hiány, de ugye az év végéig még hátravan több mint 2 hónap…
A kormány további intézkedései sem afelé mutatnak, hogy az önkormányzatok fölött derűs legyen az ég a következő esztendőben. A 3 százalékos ÁFA-emelés máris körülbelül 50 milliós pluszkiadást jelent a települési önkormányzatok esetében.
Az óvodafinszírozás átalakítása miatt előrejelzések szerint 664 millió eurót von ki az állam, a jogi személyek adójából az önkormányzatoknak juttatott 237 millió eró. Ha ezt összeszámoljuk, akkor láthatjuk, hogy 951 millió eurót vesznek ki az óvodaprogrammal együtt, és 668 millió eurót kapnak az önkormányzatok. Ez nagyjából már most 300 millió euró a jövő évre nézve, ami katasztrofális forgatókönyv.
A konszolidációs csomag és az egyéb változások legnagyobb vesztesei a következő években az önkormányzatok lehetnek. Hogy mégse így legyen, a Magyar Szövetség javaslatokkal áll elő.
Ezek közül a legegyszerűbb, hogy a legfőbb adónemek tekintetében 14,5 százalékban kellene meghatározni azt az összeget, amit az állam köteles lenne visszaosztani az önkormányzatoknak. Ezzel az önkormányzatok működését illetően biztosítani lehetne a stabilitást, kiszámíthatóságot.
Mindezt csak tetézi az, hogy teljes a bizonytalanság, az önkormányzatok egyszerűen nem tudnak jövőre tervezni. Nincs költségvetés, és még a pénzügyminisztérium, illetve a Költségvetési Felelősség Tanácsa sem tud prognózisokat készíteni.
Október végén járunk – ilyenkor az önkormányzatok már a jövő évi költségvetés tervezésén kellene hogy „gondolkodjanak”, beruházásokról, projektekről kellene beszélni – ami azonban nyilvánvalóan lehetetlen, ha nem tudnak mivel számolni.
A Magyar Szövetség javaslatai közé tartozik az is – ahogy azt Mészáros András felvázolta – hogy a jelenlegi, egy adónemhez kötött finanszírozás helyett egy „adómixet” szeretnének javasolni: a jövedelmi-, nyereség- és tőkeadó, az áfa és a jövedéki adó, illetve az újonnan bevezetésre kerülő tranzakciós adóknak az összesített bevételeiből a már említett 14,5 százalékot osztanák vissza az önkormányzatoknak.
Agócs Gergely polgármester is a tervezhetőség hiányát kifogásolta, de hozzátette azt is, hogy az alulfinanszírozottság is komoly problémát jelent: számos önkormányzat nemhogy fejlesztésekről nem tud gondolkodni, de az alapvető feladataik ellátásának finanszírozása is komoly fejtörést okoz a települések elöljáróinak.
Egy konkrét példán is szemléltette, milyen drasztikus költségnövekedésekkel lehet számolni. A hulladékgazdálkodás területén például egy új szabály előírja egy igen drága berendezés kiépítését és alkalmazását. Ez drámaian emeli majd a hulladékkezelés költségét s a díját is: 50, de sok esetben akár 100%-kal.
Ott, ahol tehát eddig 30 eurót fizetett a lakosság, a következőkben ez akár 50-60 euróra is emelkedhet. Szlovákiában a legtöbb önkormányzat nincs erre felkészülve.
A Magyar Szövetség javaslata ezért az, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazását halasszák el, hogy ne most, a legnagyobb drágulás időszakában rójanak még további terheket a lakosságra.
Az áfaemeléssel kapcsolatban pedig elmondta: ez a beruházásokat fogja igen komolyan érinteni, hiszen vannak már olyan projektek, melyek túl vannak a tervezés fázisán, elfogadták őket, épp csak kivitelezés előtt állnak. Ám ezek még a korábbi, 20%-os áfával számoltak. A 3 százalékos emelés komoly költségnövekedést von maga után. A kérdés, hogy mit jelent majd ez a beruházásokra nézve? Leállnak például az önkormányzati lakásépítések vagy más fejlesztések.
A magyar párt ezért találkozót kezdeményez a pénzügyminisztériummal, hogy megpróbálják elérni: legalább a már elindított beruházásokra ne alkalmazzák az áfaemelést.
SZD/Felvidék.ma