Miközben az Európai Bizottság elnöke tavaly elítélte a magyar békemissziót, most már a támogatásáról biztosította az ukrajnai tűzszüneti kezdeményezést, ami felveti a kérdést, hogy ha előbb helyezkednek erre az álláspontra, akkor hány ember halála lett volna elkerülhető – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be egy újpesti lakossági fórum keretében rendezett pódiumbeszélgetésen, hogy a magyar kormány már az ukrajnai háború kitörésekor azt az álláspontot képviselte, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök tavalyi békemisszióját követően az Európai Bizottság elnöke „azt mondta, hogy szó sem lehet tűzszünetről, szó sem lehet béketárgyalásokról, mert az az oroszok érdekeit képviseli”, az e heti amerikai–ukrán tárgyalások után viszont már üdvözölte, s jó ötletnek nevezte a fegyvernyugvási kezdeményezést.
Ezt a fordulatot „politikailag megmosolyogtatónak” nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen „teljes komolytalanságára”, ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó.
„Ha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár keletkezett volna”
– sorolta.
„Mi már három éve mondtuk, hogy tűzszünet kell és béketárgyalások. Akik három éve ezt elutasították, és most úgy csinálnak, mintha semmi nem történt volna, fel kell, hogy tegyék maguknak egy magányos estén azt a kérdést, hogy mennyivel kevesebb veszteséget kellett volna elszenvednie az emberiségnek, Európának, Közép-Európának, benne Ukrajnának akkor, ha ők három éve nem a magyarok gyalázásával foglalkoztak volna, hanem három éve mondták volna azt, amit mi, három éve mondták volna azt, amit mondanak ők is most” – fogalmazott.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ez nagyon komoly felelősségi kérdéseket is felvet.
„Az európai politikusok döntő többsége szerintem látja, tudja, vagy érzi legalább, hogy az elmúlt három év politikai stratégiája totális kudarc, és szerintem jelenleg időnyerésben vannak. Aki időt nyer, életet nyer, próbálják elodázni azt a pillanatot, amikor be kell ismerni, hogy itt három év kudarcos politikája mekkora károkat okozott az európai embereknek”
– mondta.
„Hiszen a kudarc beismerése egyúttal a felelősség kérdésének megnyitását is jelenti. Politikai, jogi és még ki tudja, milyen felelősség kérdésének a megnyitását” – tette hozzá.
Majd jó példaként hozta fel az Oroszország elleni szankciókat, amelyek eredeti céljaként azt határozták meg, hogy térdre kényszerítsék Moszkvát és véget vessenek a háborúnak.
„Ez már három éve volt. Három éve az orosz gazdaság nincsen térden, ez látszik, és három év után nem az európai szankcióknak köszönhetően jutottunk oda, hogy talán a fegyverszünet és a béketárgyalások lehetősége már valahol a közeljövőben felsejlik”
– hangsúlyozta.
„Azonban három év alatt sikerült az európai versenyképességet a bányászbéka ülepe alá két emelettel lesüllyeszteni”
– folytatta.
„Ezt olyan szánalmas módon sikerült tenni, hogy most már a 16. szankciós csomag összerakásánál nem tudtak mást csinálni ezek a derék háborúpárti fanatikusok, minthogy orosz futballcsapatokat meg az Orosz Olimpiai Bizottságot akarták szankcionálni” – húzta alá.
Illetve az EU képmutatására is kitért, kiemelve, hogy miközben Magyarországot élesen bírálták, amiért a kormány együttműködik az energetika terén Oroszországgal, számos másik tagország is vásárol orosz energiahordozókat.
MTI/Felvidék.ma
