Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll; a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.
A jelenlegi liturgikus rend a 4. századra vezethető vissza.
A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely Krisztus halála után a világra borult, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény, Krisztus feltámadásának fénye.
A húsvéti vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A megszentelt tűzről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, a gyertyába szúrt tömjénszegek pedig Jézus sebeit szimbolizálják.
Azt írták, a feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek a keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis, az egyház liturgiája megjeleníti a feltámadás pillanatát azzal, ahogy a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz.
A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, és „szétosztja Krisztus világosságát a híveknek”, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat, majd felhangzik az Exsultet, a húsvéti örömének. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti.
Ezután kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti.
Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek.
A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait.
A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A mise végén a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és az egész világnak hirdeti az örömhírt: Krisztus feltámadt!
MTI/Felvidék.ma
