A Mária Út Közhasznú Egyesület felhívásához az idei évben is csatlakozott a Felvidéken működő, zarándoklatokat szervező Via Mariae Polgári Társulás, amely régiónként szervezi az 1Úton zarándoklatokat.
Az ipolysági régióban Velebny Gábor, a társulás elnökségi tagja hívta mindazokat, akik a „Béke Zarándokaiként” keltek útra Nagyboldogasszony ünnepének tiszteletére.
Az ipolysági Nagyboldogasszony-templomban a kora reggeli órákban szentmisével vette kezdetét a zarándoklat, ahonnan a Kálváriára vezetett az út. A keresztúti ájtatosság után az ipolysági Kálvária-dombról folytatódott a zarándoklat, amely itt csatlakozik a Mária Úthoz.
Innen indult útnak a 17 kilométeres szakasz megtételére a huszonegy zarándok, akikhez lelki vezetőként Gyurász Pál atya, ipolyhídvégi plébános is csatlakozott.
Az idei zarándoklás mottója a „Béke Zarándokai”, amely Ferenc pápa gondolata nyomán fogalmazódott meg: „A valódi béke a szívben születik, és onnan sugárzik tovább a világra.”
Ehhez a felhíváshoz csatlakozva napi mottóként a következő gondolatot választotta az Ipoly menti hívő közösség kis csoportja: „A béke nem azt jelenti, hogy nincs vihar, hanem hogy a szív Istenben nyugalmat talál.”
A béke helyreállítása mindig az első, apró lépéssel kezdődik: egy kis csenddel, az őszinte önvizsgálattal, beszélgetés kezdeményezésével, bocsánatkéréssel vagy megbocsátással
– állt a zarándokfüzetben, amely elmélkedésre, csendes meditációra szólította fel az út résztvevőit.
Ezért a pihenőhelyeken lelkigyakorlatos beszélgetésekre került sor, és önismereti kérdésekkel is foglalkoztak arról, miként tud az egyén a béke emberévé válni.
Az út folyamán imákkal és énekekkel dicsérték Istent, és kérték a Nagyboldogasszony közbenjárását. Mindez közös tanúságtétele volt annak, hogy a béke útja ma is járható, lépésről lépésre, emberről emberre.
A központi lelki programhoz kapcsolódva a zarándoklat során megtapasztalták a közösen hordozott ima erejét és a lelki béke megteremtésének lehetőségét. A zarándoklat végcélja a palásti Szent György-templomhoz tartozó Szűz Mária-kápolna elérése volt. Az út nemcsak a célba érkezésről szólt, hanem az együttlétről, az együttgondolkodásról, a közös imáról, a találkozásról és a közösség erejéről is.
Ilyen közösségi szeretet fogadta őket a nap végén is, amikor a palásti hívek agapéval várták a zarándokokat. A világban történt események sokakat indítanak zarándoklatra, a belső forrás megtalálására, amelyből remény, bizalom és béke fakad.
Ezt az érzést erősítették az Ipoly mente zarándokai is, akik a megtett lépéseket és az imákat a belső és külső békéért, az egymás felé fordulásért, a megbékélésért és a remény erősödéséért ajánlották fel. Tették mindezt családjaikért, közösségeikért és a világbékéért.
BK/Felvidék.ma






