A regionalizmus megerősítéséről, Európának az állampolgárokhoz történő közelítésének szükségességéről beszéltek a felszólalók az Európai Unió parlamenti elnökeinek konferenciáján hétfőn Budapesten. Kövér László magyar házelnök az eseményt záró felszólalásában rögzítette: Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, még akkor is, ha a célhoz vezető útról esetleg merőben eltérő véleménye van.
A Közelebb a választókhoz: regionalizmus Európában és Európa kulturális identitásának megőrzése című tanácskozáson Lorenzo Fontana, az olasz Képviselőház elnöke leszögezte, a kulturális identitások védelme az unió egyik sarokköve, és alapvető eszköz arra, hogy a polgárokat közelebb hozzák Európa eszméjéhez.
Az integrációs folyamat elmélyítése érdekében ezért meg kell határozni azokat a közös vonásokat, amelyek együtt léteznek, ám nem helyettesítik az egyes országok identitását
– érvelt.
Minden eddiginél szükségesebbnek nevezte, hogy a nemzeti és regionális parlamentek az európai döntéshozatalban az eddiginél jobban vehessenek részt, jobban érvényesíthessék a területi sajátosságokat.
Ana Brnabic, a szerb nemzetgyűlés elnöke elmondta, nemcsak az EU, hanem a csatlakozni kívánó országok, például Szerbia számára is fontos, hogyan lehet közelebb hozni Európát saját polgáraihoz, és hogyan őrizhetők meg azok az egyedülálló kulturális identitások, amelyek Európát Európává teszik.
A polgárok joggal várják el, hogy a döntések közelebb kerüljenek hozzájuk, és hogy hatással legyenek a döntésekre. A regionális intézmények megerősítése egyike azoknak a módszereknek, amelyekkel áthidalható a polgárok és a kormányzás közötti szakadék
– jegyezte meg, hozzátéve: ezen dolgoznak Szerbiában is.
Maja Riniker, a svájci Nemzeti Tanács elnöke a svájci modellt bemutatva azt emelte ki, hogy a bizalom helyi szinten kezdődik: az állampolgárok nemcsak megválasztják a képviselőket, hanem jogszabályokról is szavaznak, nemzeti kérdésekről is közvetlenül döntenek nemzeti, tartományi és települési szinten is. Ha a polgároknak közvetlen beleszólásuk van környezetük alakításába, a politika már nem elvont fogalom – mutatott rá.
Jussi Halla-Aho, a finn parlament elnöke a nemzeti nacionalista mozgalmak elszigetelését nem nevezte bölcs stratégiának.
A „pánikolás” helyett meg kell érteni: okai vannak annak, hogy egyre többen szavaznak rájuk
– mondta.
Andrea Eder-Gitschthaler, az osztrák szövetségi tanács elnöke hangsúlyozta: az EU értékközösség, közös célnak kell lennie, hogy konstruktív párbeszéddel és világos felelősségtudattal továbbfejlesszék az uniót, egyben csökkentve a túlzott bürokráciát.
Nils T. Bjorke, a norvég parlament alelnöke azt mondta, Ukrajnában az európai értékek forognak kockán, ezért fent kell tartani az ország támogatását. Kitért arra, hogy sok helyen fenyegetés éri a véleménynyilvánítási és a gyülekezési jogot.
A magyar kormánynak sem kellene a Pride felvonulást betiltania – hangoztatta, azt kérve, oldják fel ezt a tilalmat.
Andries Gryffroy, a belga szenátus első alelnöke is támogatását fejezte ki Ukrajna iránt, majd arról beszélt, hogy az Európai Unió nem lesz nagy azáltal, ha folyamatosan kritizálják az intézményeit, beszélni kell a megoldásokról.
Helyzetbe kell hozni a regionális és helyi erőket, hogy közelebb legyen a döntéshozatal az emberekhez
– mondta.
Kerstin Lundgren, a svéd parlament harmadik alelnöke az LMBTQ-közösség jogainak védelme mellett foglalt állást. Elmondta, egyre nagyobb támadás éri ezt a közösséget, vannak kormányok a kontinensen is, amelyek gyűlöletet gerjesztenek ellenük. Vannak, akik azt mondják a nyugati demokráciák dekadensek, mert védik az LMBTQ-emberek jogait – közölte, hozzátéve, egyértelmű üzenetet kell küldeni az összes elnyomónak, „nem dekadencia, demokrácia a szó”.
Shalva Papuashvili, a georgiai parlament elnöke azt hangsúlyozta, jelenlegi formájában az Európai Unió nem a teljes Európát képviseli.
Georgia uniós csatlakozása nem arról szól, hogy egy exkluzív klubba szeretne tartozni, hanem egy régóta elhúzódó családegyesítésről van szó
– mondta.
Kövér László házelnök a konferenciát záró felszólalásában visszautasította, hogy az európai egység vagy a demokrácia ellenfeleiként bélyegezzék meg azokat – így a magyar kormányoldalt is – akik a saját értékeiket és érdekeiket képviselik egy közösségben, amelynek elvben egyenrangú tagjai. Rögzítette: Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, még akkor is, ha a célhoz vezető útról esetleg merőben eltérő véleménye van.
A Pride-ra és az LMBTQ-közösségek jogaira vonatkozó megjegyzésekre úgy reagált: minden jószándékú kritikát megfontolnak, de álláspontjuk szerint a gyerekek erkölcsi fejlődése szempontjából a
„mi dolgunk eldönteni, hogy mi az, amihez közel engedjük őket, és mi az amihez nem”.
Furcsának találta, hogy miközben e tekintetben több kritika éri Magyarországot, a nemzeti kisebbségek elnyomásáról sem itt, sem máshol nem beszélnek.
Megjegyezte: lelkes taps üdvözölte az ukrán házelnököt a konferencián, amit megért, hiszen „minden látszat ellenére” a magyar kormányoldal együtt érez Ukrajnával a háború miatt, de ez nem jogosítja fel őket arra, hogy megfosszák az ottani nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat – alapvető nyelvi jogaiktól, iskoláiktól.
Kövér László közölte:
egy ukrán rendelet ma azt is megtiltja, hogy az iskolai szünetekben a gyerekek anyanyelvükön, magyarul beszéljenek egymással. Úgy összegezett, szeretné, ha a realitások talaján, egyenlő mércével mérnének mindenkit a jövőben.
A konferencia zárónyilatkozatában a házelnökök hangsúlyozzák, egy erős, szuverén és ellenálló Európa megteremtésében továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani az erős tagállamok.
Megerősítették Ukrajna függetlensége, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása és területi integritása iránti folyamatos és rendíthetetlen támogatásukat is.
MTI/Felvidék.ma
