Összesen tíz országból húszan vesznek részt a győri Széchenyi István Egyetem által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak tartott szakirányú továbbképzési szak első féléves jelenléti programjain. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával megvalósuló program hallgatói olyan módszertanokat ismerhetnek meg, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a külföldön élő magyarság fejlesztése során.
A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a több évtizedes hagyománnyal bíró nyári továbbképzés hagyományaira építve 2021-ben két féléves szakirányú továbbképzési szakot indított a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító pedagógusoknak, amit azóta 74-en végeztek el.
A kurzusra a 2025/2026-os tanévben Ausztráliából, Ausztriából, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Kanadából, Litvániából, Németországból, Spanyolországból és Szerbiából összesen 20 tanulni vágyó pedagógus érkezett Győrbe.
A július 7-i nyitóünnepségen Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, nemzetünk jelenlegi kihívásaira jó válasz, ha segítségül hívjuk a kultúránkat, a hagyományainkat, az anyanyelvünket, ehhez pedig felkészült pedagógusok szükségesek mind az anyaországban, mind a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
Hozzátette:
a Széchenyi-egyetem képzése arra készíti fel a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítókat, hogy korszerű tudással és eszközökkel értéket közvetítsenek.
Kitért arra is, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság az elmúlt időszakban sok eredményt ért el: már 260 hétvégi magyar iskolával van kapcsolatuk szerte a világban, illetve segítik a diaszpóra fiataljait a diaszpóratáborokon keresztül is. Emellett diaszpóratámogató programok indultak és megalakult a Diaszpóra Tanács.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára köszöntőjében felidézte Kapu Tibor űrhajós első űrbéli nyilatkozatát, amiben azt mondta, hogy „15 millió magyar ember emelt ma idáig”. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: feladatunk és küldetésünk ennek a tudatnak az átadása, folyamatos őrzése és erősítése.
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese aláhúzta: nemzetünk jövője szempontjából kulcskérdés a magyar nyelv és kultúra továbbörökítése, amelyben hatalmas szerepet játszanak a diaszpórában tanító pedagógusok. „Egyetemünk célja, hogy ebben a küldetésben támogassa őket, és hozzájáruljon a magyarság társadalmi fejlődéséhez” – fűzte hozzá.
Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat alelnöke arra hívta fel a figyelmet: azzal az organikus, ősi kultúrával, amivel a magyarok rendelkeznek, a világ csak gazdagabb lehet – és a képzés ezt segíti elő.
Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja szavaiból kiderült, hogy a résztvevők a kurzus során többek között a drámapedagógia, a néphagyományok és a kézművesség, illetve a művészetek nevelésben, személyiségfejlesztésben betöltött szerepével, a magyar nyelv tanításának aktuális kérdéseivel, a környezetpedagógiával, a projektalapú oktatással és a kooperatív tanítással-tanulással kapcsolatban kapnak hathatós szakmai segítséget. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, az egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója, a képzés főszervezője azt emelte ki, hogy a digitális kor kihívásaira válaszokat kell találni.
Megjegyezte: ehhez elengedhetetlen az értékközvetítés, az élményalapú tanulás, a közösségfejlesztés, valamint az, hogy stabil elméleti alapokra építve olyan módszereket adjanak át a résztvevőknek, amelyeket azonnal át tudnak ültetni a mindennapi tanítási gyakorlatukba.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
