A fenti címmel nyílt meg a balassagyarmati Jánossy Képtár termeiben az a nagyívű tárlat, amely a Kárpát-medence bútorfestői által készített kelengyeládákat mutatja be. Az ötvenkét alkotó hatvanegy remeke egyes tájegységek tipikus motívumait dolgozza fel. A tárlatra két felvidéki bútorfestő is meghívást kapott.
A tárlat két síkon vezeti végig a látogatókat a kelengyeládák világán. Az egyik síkon a régi néphagyományokat elevenítik fel a női életúton keresztül a kelengyeláda készítése, a kelengye beszerzése és a láda történetén át, annak a családon belüli öröklésével egyetemben. A másik síkon a történelmi Magyarország jelentősebb bútorfestő központjait veszik csokorba.
Az anyaországi hagyományok mellett többek között a felvidéki, azon belül is a gömöri bútorfestők történelmével ismerkedhetünk meg.
Ugyanakkor a Délvidékről és Erdélyből is érkeztek csodás kelengyeládák. A terem falain elhelyezett információs táblák vezetik végig a látogatót a két síkon.
Benko Pál a persei kelengyeládával (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az egész Kárpát-medencét felölelő tárlaton azon szakemberek mutatkoznak be, akik tovább éltették vagy újraélesztették a bútorfestés hagyományát. A résztvevő bútorfestők elismert mesterek, népi iparművészek és népi bútorfestésben jártas alkotók, szerte a Kárpát-medencéből.
A bemutatott ládák mind mostani alkotások. A régi hagyományokat megőrizve, azokat továbbéltetve készítették el valamennyit.
A népi iparművészek a Kárpát-medence egyes tájegységeire jellemző motívumokkal díszítették a ládákat.
Több kelengyeládán olvasható felirat, legtöbbször a láda tulajdonosának a nevét, az elkészítés dátumát tartalmazza, azonban bibliai és egyéb szépirodalmi idézetek is olvashatóak a láda belső fedelén.
A komáromi kelengyeláda (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tárlatot a Dunakanyar Népművészeti Egyesület szervezte. Mint a február 14-ei megnyitón elhangzott, közel másfél éves szervezés előzte meg a nem mindennapi tárlat létrejöttét. A megfelelő kiállítótér megtalálása sem volt könnyű feladat. Az ötvenkét alkotó hatvanegy ládája mintegy kétszáz négyzetméternyi alapterületű kiállítóteret igényelt. Ezt Balassagyarmaton találták meg a Jánossy Képtár termeiben.
Székely Csilla, a Dunakanyar Népművészeti Egyesület tagja, a tárlat egyik főszervezője a Felvidék.ma megkeresésére elmondta:
a tárlat célja bemutatni a Kárpát-medence díszítőművészetét.
Ugyanakkor a bútorfestés napjainkban már igencsak kiment a divatból, így az összegző kiállítás igyekszik közelebb hozni ezt a hagyományt a mai modern generáció számára.” Hozzátette, ezt szolgálják az információs paneleken olvasható szövegek. A kiállítás már említett két síkja értékeket közvetít a mai kor számára is.
Felföldi tájegységet bemutató információs panelek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„A kelengyeládák egykoron ikonikus darabok voltak minden háztartásban. Benne leledzik a család összefogása, hogy megteljenek ezek a kelengyeládák. A ládák aztán végig kísérték a nő életútját, sőt, a családon belül örökölték anyáról leányra” – magyarázta Székely Csilla.
A ládák akár több generációt is kiszolgáltak. Azonban az idő vasfoga a ládákon is meglátszott. S ekkor jöttek a bútorfestők, az elkopott ládákat újrafestették, felújították. A népművészet mesterei e régi szép hagyományt felélesztették, s tájegységekként mutatják be a gazdag motívumvilágot.
Üzenet a láda belső fedelén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A történelmi Magyarország tájegységeinek jellegzetes kelengyeládái mellett a nemzetiségek motívumvilágát felvonultató ládák is helyet kaptak, így többek között a békéscsabai szlovák közösség ládája, avagy a svábok és a rácok népi díszítése is fellelhető a tárlatanyagban.
A gömörsídi Benko Pál iparművész persei festett kelengyeládával érkezett.
Mint elmondta, a láda, amelyről a másolat készült, eredeti tulajdonosa Bacskai Béla festőművész volt. A 19. és a 20. század fordulóján készült eredeti láda vásárra készülhetett. A motívumai közt rózsát, szegfűt, tulipánt és margarétát is láthatunk.
Míves kelengyeládák (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak a Jánossy Képtárban látható a komáromi Varjú Rakoncza Gabriella komáromi festett kelengyeládája. Az eredeti láda elkészítését a 19. század elejére datálják. A sötétbarna alapszínű ládán gránátalmás csokormotívum figyelhető meg, amely a láda tetején és keretein is megjelenik. Az eredeti komáromi láda a budapesti Néprajzi Múzeumban látható.
A különleges tárlat április 12-ig látható Balassagyarmaton. A tervek szerint az év folyamán még Cegléden, Bicskén és Százhalombattán mutatják be a kelengyeláda titkait őrző csodás népművészeti tárlatot.
Belső díszítés a fedélen (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
