A monarchiabeli polgári Lévából napjainkban vajmi kevés épített emlék maradt fent. Azonban a járási székhelyen vannak példaértékű kezdeményezések a letűnt kor hagyományainak a felélesztésére. Például a belváros sétálóutcáján egy tábla hirdeti a lévai korzó történetét, jelezve, az egykori promenád útvonala ma is bejárható.
„Egy kávézóban ülök és a szép lévai lányokat nézem. A lévai korzón üldögélek” – foglalta össze lévai benyomásait egy korabeli képeslapon egy budapesti látogató. Ennek a mondatnak a szlovák változatával indít az információs tábla, mely a 20. század első felében oly népszerű lévai korzó megismerésére biztat. Az egykori promenád végigvezet a történelmi belvároson, de a későbbi korokban épített városrészeken is.
A volt promenád útvonala napjainkban is számos kávézót, éttermet, parkot, múzeumot, galériát és történelmi épületet érint, sőt a kilátó és a kálvária is részét képezi
– olvasható a táblán.
Térképpel és az egykori korzó vonalán lévő jellegzetes épületek képeivel invitálják az érdeklődőket egy kis sétára, felelevenítve a polgári város elengedhetetlen korzózásait.
A korzó útvonala érinti a mai városi parkot, melyet a helyiek gyakorta Schoeller parknak neveznek. A második világháború végnapjaiig itt állt a várost egykoron felvirágoztató Schoeller Gusztáv kastélya. Az épületet bombatalálat érte, később a törmeléket a helyiek széthordták. Napjainkban egy míves kovácsoltvas pad emlékeztet a jeles famíliára. Schoeller Gusztávról bővebben ITT írtunk. A városi park jelenleg felújításra vár, még látogatható.
A parkkal szemben találjuk a Schoeller-féle malom épületét. Az eredeti funkcióját ugyan rég elvesztette, ám az épület szépen megújult. Jelenleg több szolgáltatásnak, valamint irodáknak és üzlethelyiségeknek ad otthont.
A mai sétálóutcán haladva az egyik kereszteződésnél feltűnik a Szent Mihály arkangyal-plébániatemplom. A több száz éves templomban zajlanak a magyar nyelvű katolikus misék és szakrális alkalmak.
A katolikus templomról ITT írtunk bővebben.
Az egykori korzó legendás helyszíne volt az Oroszlán Szálló (Denk Szálló). Az itteni kávézó törzshelynek számított a hétvégi korzózók számára.
Mindamellett a közösségi terme, a díszterem számos fontos eseménynek adott otthont, s napjainkban is a város egy fontos közösségi tere. Az Oroszlán Szállóról ITT olvashatnak bővebben.
A Hősök tere szintúgy része a korzónak, ennek egyik sarkán áll a már említett Oroszlán Szálló. A tér egyik oldalát Taby Ica monumentális alkotása, az elesett hősök emlékműve uralja.
A szovjet emlékművel szemben leljük a városháza kétemeletes épületét. Az egykori Kossuth Lajos téren álló épületet 1902-ben adták át, ekkor még csak egyemeletes volt. A Czibulka Rezső tervei alapján készült épületet hamar kinőtte az adminisztráció. Bravúros módon a tetőszerkezetét egyben emelték meg, így húzták fel a második emeletet.
1927-ben készültek el a munkálatokkal. Minderről ITT írtunk.
A központi téren több jelentősebb épület található, melyek egykoron a polgári élet szerves részét képezték.
Ide tartozik a mai Golden Eagel Hotel épülete, avagy az a polgárház, amelynek a pincerészén bemutató tárlatot alakítottak ki. Erről ITT olvashatnak.
A Hősök terétől nem messze találjuk a tanítóképző épületét. A nagy kiterjedésű, tornyokkal ellátott épület iskolának készült, jelenleg is pedagógiai szakirányú tanintézmény működik a falai között.
Az iskola mögött húzódik a történelmi sétány felújított szakasza. A köztemető mellett a kálváriadombra vezető promenádot fasor és dísznövényzet szegélyezi.
Egykoron számos egyedi, a mi éghajlatunkon nem szokványos fákat is kiültettek a parkban. A hűs árnyékot adó fák egy része ma is megtalálható.
Önkéntesek az bő másfél évtizedben sokat tettek a promenád felélesztéséért. A felújított történelmi sétányról ITT számoltunk be.
A munkálatokat is elvégző Lévai Szépítő Egylet több ízben szervezett városnéző sétákat a városban. Az egyik alkalommal a korzózást elevenítették fel. ITT olvashatnak az eseményről. A promenádot bejáró képriportunk ITT érhető el.
A korzó a kálváriához vezet. A kálváriadombon a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viselő kápolna mellett találjuk azt az egykori kommunikációs tornyot, melyet a kétezres évek elején a Patrimonium Servandi Polgári Társulás kezdeményezésére kilátóvá alakítottak át. A kilátó tetejéről csodás kilátás nyílik a tágabb térségre. A kilátóról ITT írtunk.
Innen folytathatjuk az utunkat a kálváriára. A hányatott sorsú kálváriát az 18. század elején hozták létre. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, az előbb említett polgári társulás kezdeményezte 2007-ben a felújítását.
Az egyes stációk kis kápolnáiba Kutak Adrienn keramikusművész alkotásai kerültek. A kálvária történetét az alábbi cikkünkben foglaltuk össze, a keresztutat bemutató képriportunk ITT nézhető meg.
A kálváriadombról lefelé ballagva még megtekinthető a volt zsinagóga épülete, amely ma közösségi térként szolgál. A zsinagóga történetét ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Tőle alig pár méterre leljük a lévai vár romjait, a kastélyt és a kapitány házát, ezen épületekben ma a Barsi Múzeum működik. A felújítás alatt lévő várpark túloldalán leljük a több mint százéves, technikai kuriózumnak tartott zsilipes bújtatócsatornát. Az alábbi cikkünkben mutattuk be a műszaki csodát.
Mint látható, az egykori promenád mentén és annak környezetében sok épített örökség tekinthető meg.
Egy kellemes délutáni séta során bejárható, mindeközben beülhetünk egy frissítő kávéra, vagy egy finom ebédre. Korzózásra fel!
Pásztor Péter/Felvidék.ma














