A háromszéki települések bejáratainál álló székelykapuk román hatósági ellenőrzését kéri egy ismeretlen a bukaresti székhelyű állami építési felügyelőségnek küldött beadványában – számolt be szerdán a Székelyhon.ro.
A székelyföldi hírportál szerint az e-mailben elküldött beadvány írója számos olyan Kovászna megyei település bejáratainál felállított székelykaput ajánl a hatóság figyelmébe, amelyek megyei vagy községi utak fölé épületek.
Ilyenek a Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon település határában álló faragott kapuk.
Kéri, hogy az állami hatóság azonosítsa az építési és egyéb hatósági engedéllyel nem rendelkező székelykapukat, és bírságolja meg az érintett önkormányzatokat, rendelje el az építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását.
A beadvány írója szerint a nagyméretű kapukat a közúti műszaki előírások megsértésével állították fel. Ezek közvetlenül a csapadékvíz-elvezető árkok fölött vagy az úttest közvetlen közelében helyezkednek el, és szerinte jogellenesen foglalják el a közutak biztonsági övezetét. Mivel az árkok, rézsűk a közút szerves részét képezik, a kapuk oszlopai akadályozhatják a vízelvezetést, veszélyeztethetik az út szerkezeti épségét, árvizek kialakulásához vezethetnek. Az út beláthatóságát is csökkentik, így súlyos baleseti kockázatot jelentenek – áll a cikk által idézett beadványban.
Ennek írója külön kitér a Csernáton községben, a 4-es jelzésű községi úton álló kapura, mely szerinte közvetlenül az úttestre épült, így környékén az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedni.
A cikk szerint a beadvány szerzője Barabás Lászlóként írta alá levelét, melyben lakcímként a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. számot jelölte meg. Ez azonban a megyei sürgősségi kórház címe, és András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint nem szerepel a nyilvántartásukban ilyen nevű alkalmazott. A portál megkeresésére a megadott e-mail címen, telefonszámon nem válaszoltak.
A román építési felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt továbbította a Kovászna megyei önkormányzatnak, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatának.
Kéri a címzetteket, hogy azonosítsák az építményeket és továbbítsák az ezekre kiadott építési engedély másolatát, vagy ismertessék, hogy milyen intézkedéseket tettek a törvényesség érdekében.
A Székelyhon több polgármester és jegyző tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy az út menti kapukat építési engedély nélkül, létesítési engedély alapján állították fel. A feljelentés miatt az önkormányzatok többsége kénytelen szakcéghez fordulni és utólag lefolytatni az eljárást, ami kapunként 25 ezer lejbe (1,7 millió forint) kerülhet áfa és egyéb engedélyek nélkül. Több településen a helység valamennyi bejáratához került díszkapu, ami jóval nagyobb költséget jelent.
A cikk emlékeztet, hogy
a székelység az önálló falurészek határán már a régebbi időkben is emelt közösségi kapukat, de a mai értelemben vett díszkapukat, diadalíveket a második bécsi döntést követően, a bevonuló magyar honvédek üdvözlésére kezdték felállítani.
Emiatt később a román hatalom igyekezett eltüntetni őket, a kommunizmus idején még a magánporták elé épített kapuk tulajdonosait is perbe fogták, az út menti kapukat lebontatták. A korábbi tiltás miatt a rendszerváltás után még jobban elterjedtek egész Székelyföldön.
Kinda István néprajzkutató-muzeológus szerint a hagyományos székelykapuhoz képest az út menti faragott díszkapuk szerkezete a módosult funkció miatt jelentősen megváltozott. Több faluban kettős kiskapunyílásokat alkalmaznak, ami nem jellemző a hagyományos építésű székelykapukra. Háromszéken ezért ezek nem nevezhetők hagyományos értelemben vett székelykapunak, hanem székelyek által faragott díszkapunak minősülnek – idézte a szakembert a Székelyhon.ro.
Felvidék.ma/MTI
