Április 5-én volt 71 éve, hogy elfogadták a kassai kormányprogramot az újraalakult csehszlovák állam tagjai. Ennek apropójából a Via Nova somorjai alapszervezete gyertyagyújtásos megemlékezést tartott a katolikus templomban lévő, 2014-ben állított és felszentelt Eszterházy János-emléktáblánál.
A megemlékezésen részt vettek a somorjai képviselő-testület tagjai, valamint helyi via novások is. Méry János, a Via Nova helyi elnöke röviden ismertette az összejövetel célját, majd Mathédesz Lajos, a somorjai Via Nova másik alapító tagja felolvasott pár sort a kassai kormányprogramról.
Megemlítette, hogy a kassai kormányprogram a második világháború utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. április 5-én, Kassán hirdettek ki. Elmondta, hogy a szlovákiai magyarok szempontjából a legfontosabb eleme a szláv nemzetállam megteremtésének meghirdetése volt. Ennek érdekében kollektíven háborús bűnösnek nyilvánította a köztársaság német és magyar nemzetiségű lakosságát, s meghirdette jog- és vagyonfosztásukat, az országból való eltávolításukat.
Hozzátette, hogy a kormányprogram V. fejezete kimondta, hogy a magyarok és németek által lakott településeket a szlovák etnikai területeken érvényes demokratikus választásoktól eltérően nem választott, hanem a Belügyi Megbízotti Hivatal által kinevezett, az északi szlovák etnikai területről iderendelt, illetve a helyi szlovákok közül kiválasztott tisztségviselők irányítják.
Esterházy János emléktáblája a somorjai katolikus templomban (Fotó: Méry János)
A VIII. fejezet megszabja, hogy a magukat németnek, illetve magyarnak valló polgároktól megvonják a csehszlovák állampolgárságot, s miután az állam javára elkobozták minden ingó és ingatlan vagyonukat, „örök időkre” kitiltják őket a Csehszlovák Köztársaságból. Az így hontalanná vált németek és magyarok vagyonáról a XI. fejezet rendelkezik, amely kimondja, hogy ezt a vagyont csakis szláv nemzetiségű személyeknek utalhatják ki. A német és a magyar kultúra megsemmisítésének folyamatát ismerteti a XV. fejezet. Ez a szláv tudat megerősítése érdekében megszüntette a német és a magyar nyelvű oktatást, s elrendelte a már működő nem szlovák tanítási nyelvű alapiskolák bezárását.
A kassai kormányprogram rendelkezései az 1945–1948 között kiadott magyar- és németellenes törvények alapkövének tekinthetők.
Mathédesz Lajos beszéde után a jelenlévők gyertyát gyújtottak, hogy mindig emlékezzünk arra, miszerint ezek a törvények még a 21. században, egy EU-tagországban is érvényben vannak, sőt pár éve megerősítették azokat. A gyertyagyújtás egyben tisztelgés volt Esterházy János élete előtt is. A Via Nova somorjai alapszervezete azon a véleményen van, hogy az ilyen gyalázatos eseményekről beszélni kell és meg kell emlékezni róluk.
